Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-05 / 283. szám
8 KÜLFÖLD 2019. december 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kína elleni szankció az ujgurok miatt Washington. Az amerikai képviselőház elsöprő többséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Kína elleni szankciók életbe léptetésére szólítja fel Donald Trump elnököt a Kínában élő muszlim vallású ujgur kisebbség elnyomása miatt. A törvényjavaslat magas rangú kínai tisztségviselők elleni büntetőintézkedéseket szorgalmaz, mert Hszincsiang tartományban - amely Kína északnyugati vidékén fekszik és az ujgurok autonóm területe - tömegesen zárnak internáló táborokba ujgur kisebbséghez tartozókat. Az amerikai és a nemzetközi sajtóban nemrég jelentek meg olyan jogvédők és szakértők információira támaszkodó riportok, melyek felfedik, hogy Hszincsiangban mintegy egymilliónyi ujgurt tartanak fogva önkényesen. (MTI) BabiS: Prága nem fizet vissza semmit Prág«. Csehország semmilyen brüsszeli támogatást nem fog visszafizetni az uniós kasszába - jelentette ki Andrej Babiá cseh miniszterelnök azzal összefüggésben, hogy lapértesülés szerint az Európai Bizottság könyvvizsgálóijelentése megállapította, Prágának 450 millió koronát vissza kell utalnia az ő politikai és gazdasági tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt. Babis ismét leszögezte, hogy ő a törvény szerint járt el, amikor 2017 februárjában, a cseh összeférhetetlenségi törvény módosítása után speciális vagyonkezelő alapokba helyezte az Agrofert holdinghoz tartozó, több tízmilliárd koronás cégeit. (MTI) Japán orvost öltek Afganisztánban Kabul/Tokió. Terrorista támadás érte Afganisztánban egy japán segélyszervezet egyik gépkocsiját, és a benne utazó hat embert - egy japán orvost és öt helyi alkalmazottat - megölték. A merényletet elítélte az afgán és a japán kormány is. A Peace Medical Service (PMS) segélyszervezet autója az ország keleti részén lévő Nangarhar tartomány székhelyére, Dzsalálábádba tartott, amikor ismeretlen fegyveresek rátámadtak. Nakamura Tecu japán orvos a PMS alapítója és vezetője volt 2008 óta Afganisztánban. (MTI) Migránsok szálltak partra Szicíliában R6ma. Újabb két civil hajónak adott kikötési engedélyt az olasz kormány. Az Alan Kurdi német civil hajó 61 személlyel a fedélzetén a szicíliai Messinában, az Ocean Viking 60 migránssal a szintén szicíliai Pozzallóban kapott kikötési engedélyt. Olaszország ismét az Európai Bizottságot szólította fel, hogy koordinálja az érkezők szétosztását az önként jelentkező EU- tagállamok között. (MTI) Százmilliárdok honvédelemre Bár a NATO-tagok növelik kiadásaikat, Macron mégis agyhalottnak tartja a szervezetet Macron francia elnök Őaputovával. Védelmező érintés a csúcson. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London. Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO - közölte a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország vezetőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező tétel erejét. Boris Johnson szerint mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani. Ezt az alapvető fontosságú elvet rögzíti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye, amely kimondja, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kel - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: ez a doktrína a legfontosabb egyedi oka annak, hogy a brit nép és a baráti országok több százmillió lakója ma békében és szabadságban élhet. Johnson kiemelte, az európai szövetségesek közül Nagy-Britannia járul hozzá a legnagyobb mértékben a NATO működéséhez: London a hazai össztermék (GDP) 2%-ában meghatározott célnál nagyobb összeget fordít védelmi kiadásokra, emellett a szövetség készenléti kezdeményezésében egy páncélos dandárral, két repülőszázaddal és hat hadihajóval - köztük két új repülőgép-hordozójával - vesz részt. Johnson szerint ugyanakkor a NATO-nak nem szabad visszariadnia „az új realitások” megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák. Emmanuel Macron francia elnök viszont fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO „agyhalott”. Macron szerint az atlanti szövetségnek újra meg kell fogalmaznia a lényeges céljait. „A szövetség eddig abban sem tudott megállapodni, hogy miként határozza meg a modem terrorizmus fogalmát” - mondta. Donald Trump amerikai elnök úgy értékelte, „nagyon sértőek” az ilyen kijelentések a szövetségről. Az amerikai elnök a védelmi kiadások ismételt megnövelését követelte a NATO-államoktól. Mint mondta, az eddigi célkitűzés, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2%-át fordítsák védelmi kiadásokra nagyon alacsony, az összegnek inkább 4%-nak kellene lennie. Több száz milliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése - jelentette be a szövetség vezetői találkozójának végén Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A csúcson elfogadták a Lengyelország és a balti államok védelmét szolgáló új terveket, pedig Törökország korábban jelezte, megtorpedózza a koncepciót. Donald Trump szerint az USA és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről, és Kínát is érdekelné a bekapcsolódás az új megállapodásról szóló tárgyalásokba. Törökországgal kapcsolatban Trump azt mondta, szankciókat fontolgat ellene, mert orosz Sz-400-as rakétarendszert vásárolt. (MTI.TASR) Trump azt hiszi, semmi sem korlátozza hatalmát Donald Trump amerikai elnök azt hiszi, hogy a hatalmát semmi sem korlátozza - állapította meg az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának jelentése. Washington. A bizottság szerint támadhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan: Trump visszaélt hatalmával, hogy külföldi beavatkozással szerezzen előnyt a 2020-as elnökválasztás befolyásolására. A jelentés az elmúlt hetekben tartott zárt ajtók mögötti és nyilvános bizottsági meghallgatásokon elhangzottakat összegzi. Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásához (impeachment) vezető meghallgatásokat a demokrata párti törvényhozók a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték, mert Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. A bizottsági jelentés a meghallgatásokból azt a következtetést vonta le, hogy Trump fehér házi megbeszéléseket, katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe. „Egyértelmű a bizonyíték arra, Trump elnök hivatali hatalmát arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a politikai vetélytársa, Joe Biden volt alelnök elleni vizsgálat és annak a már leleplezett összeesküvéselméletnek a bejelentése érdekében, miszerint a 2016-os elnökválasztási folyamatba nem Oroszország, hanem Ukrajna avatkozott be” - fogalmazott a jelentés kapcsán Adam Schiff, a hírszerzési bizottság elnöke. A jelentés leszögezi, hogy Donald Trump a saját személyes és politikai érdekeit az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei fölé helyezve, „felforgatta az Ukrajnával kapcsolatos amerikai külpolitikát, és aláásta nemzetbiztonságunkat”. Kiemelte a jelentés azt is, hogy Trump lépéseket tett, hogy megakadályozza a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a Fehér Ház költségvetési hivatala dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát, és arra intette a tanúkat, hogy ne tanúskodjanak. Mindezt a jelentés „az impeachment-eljárás akadályozására irányuló példátlan kampánynak” minősítette. A Fehér Ház szerint a jelentés „elfogult, nem más, mint csalás”, amely „semmire sem talált bizonyítékot”. (MTI) Stratégiai hiba az Albániával és Észak-Macedóniával tartandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása, ugyanis fontos, hogy a Nyugat- Balkán országai számára „mihamarabb világossá tegyük, Európa számít rájuk" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a vasárnap hivatalba lépett új uniós bizottság első ülését követően. „Sokat kértünk Albániától és Észak-Macedóniától, ezért fontosnak tartom, hogy az unió megnyissa velük a csatlakozási tárgyalásokat" - fogalmazott az elnök. A tárgyalások megkezdését Macron francia elnök nyomására halasztották el. (tasr/ap) Berlin oroszokat rúg ki B«rlin/Moszkva. A német külügyminisztérium tegnap kiutasított Németországból két orosz diplomatát egy berlini csecsen emigráns meggyilkolásával összefüggésben. A tárca közleménye szerint a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi nemzetközi szerződés alapján azonnali hatállyal nemkívánatos személynek minősítik a berlini orosz nagykövetség két munkatársát. Az intézkedés válasz arra, hogy Moszkva a német fél többszöri, nyomatékos és magas szinten előterjesztett kérésének ellenére sem hajlandó közreműködni a Berlinben augusztus 23-án elkövetett gyilkosság feltárásában. Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes német szövetségi legfőbb ügyészség kedden magához vonta az ügyet, arra hivatkozva, a nyomozás során feltártak arra utaló jeleket, hogy a gyilkosságot orosz állami szervek vagy az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság szerveinek megbízásából követték el - áll a német külügyi tárca közleményében. A feltételezett és letartóztatott elkövető orosz állampolgárságú. Ellenlépések egész csomagját helyezte kilátásba az orosz külügyminisztérium a német kiutasítás miatt. A moszkvai diplomáciai tárca „felelőtlennek és barátságtalannak” minősítette Berlin lépését, és azt hangoztatta, hogy „megengedhetetlen” a gyilkosság felderítésének átpolitizálása. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „abszolút megalapozatlannak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszországnak köze lenne a merénylethez, amelyet Berlinben augusztus 23-án a grúz állampolgárságú Zelimhan Hangosvili ellen követett el egy bérgyilkos. (MTI)