Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-05 / 283. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. december 5.1 yyww.ujszo.com Beszántott szlovákiai agrártámogatások Pozsony. Az agrártámogatások egy része az állam szempontjából feleslegesen kidobott pénznek számít - derül ki a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének a legfrissebb felméréséből. Eszerint az elmúlt három évben azon zöldségfélék termesztését támogatták a legjobban, amelyek el sem jutottak az üzletek polcaira. ' A zöldség- és burgonyatermesztők szakmai szervezete szerint Szlovákiában az elmúlt időszakban visszaesett a szántóföldi zöldségtermesztés. Példaként a tök említhető: míg például három évvel ezelőtt ez 2870 hektáron termett, tavaly már csupán 211 hektáron. A lekötött kifizetésekre szánt területből a tök termőterülete ugyanakkor 2016-ban a zöldségtermesztésre fordított területnek több mint az 50 százalékával részesedett. Egy évvel később már 52 százalékos volt ez az arány, tavaly pedig újfent 50 százalékra esett vissza. „Az elmúlt három évben a lekötött kifizetések keretén belül a tökre több mint 1,1 millió eurónyi támogatást fizettek ki. Jogos a kérdés: mi volt ezzel az illetékesek célja? A hazai töktermesztés támogatása? De hát ebből milyen mennyiségben jelent meg a tök a boltjainkban? Az igazság az, hogy sok esetben egyszerűen beszántották a talajba” - nyilatkozta Jozef Sumichrast, a Szlovákiai (TASR/AP-felvétel) Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az igazgatója. Az integrált termelés keretén belül a támogatott töktermő terület az utolsó három év átlagában meghaladta a 33 százalékos dotációs területet, és 2 millió eurót emésztett fel a támogatás értéke. De hogy ez a tök hol kötött ki, az nagy kérdés. Hasonló példával szolgálhatunk a retek esetében, amely a termesztők körében az utóbbi években egyre népszerűbb, a baj csak az, hogy nagy része a talajban marad, így termesztésének a támogatása felettébb logikátlan. „Ha így szóljuk a pénzt, nem csodálkozhatunk azon, hogy folyamatosan nő a zöldségbehozatal. A támogatásokat a megfelelő ágazatokba kell átcsoportosítani, nem oda, ahol azokra nincs szükség. Rendet kellene teremteni az agrártámogatásokban” - állítja Sumichrast. (sb) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassan leszokunk a kenyérről Pozsony. Míg a pékek és az üzletláncok a kenyér áráról vitatkoznak, újabb drágulással riogatva, a lakosság szép lassan leszokik a kenyérről. „Míg a múlt század nyolcvanas éveiben az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás elérte a 70 kilogrammot, az ezredfordulóra ez 50, mára pedig 34,5 kilogrammra esett vissza” - nyilatkozta Tatiana Lopúchová, a Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szlovákiai Szövetségének az elnöke. Szerinte azonban ez korántsem a magasabb árral magyarázható, hiszen az elmúlt időszakban nőtt a lakosság vásárlóereje. „Ez utóbbi miatt azonban a szlovákiai családok is rugalmasabban képesek követni a nemzetközi trendeket, más pékipari termékekkel cserélve le a klasszikus kenyeret” -vallja Lopúchová, aki szerint a kenyérfogyasztás csökkenése az elkövetkező időszakban is folytatódhat. A csökkenő kereslet miatt azonban az árak valószínűleg nem csökkennek, hiszen a pékek épp arra panaszkodnak, hogy a kormány elmúlt időszakban hozott szociális intézkedései miatt megugrottak a bérköltségeik, nem beszélve a növekvő energiaárakról és a dráguló alapanyagokról. Lopúchová az elmúlt hónapokban már többször is figyelmeztetett arra, hogy hamarosan a kenyér újabb drágulásával számolhatunk, pontosabb előrejelzéssel azonban eddig nem rukkoltak elő. (mi) Nem áll le az orosz kőolajszállítás Kijev/Moszkva. A jövő év január elsejétől tíz évre meghosszabbította az ukrán Ukrtransznafta és az orosz Transznyefty az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli tranzitjárói szóló szerződést. Az ukrán vállalat szerint a megállapodás szavatolja az ukrán olajszállítási rendszer hosszú távú működését és a zavartalan szállítást az európai országok irányába. (MTI, TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Fiatalokra vadásznak az építőipari cégek Az építőiparban dolgozó férfiak és nők száma, korösszetétele Szlovákiában 2008-ban SZEMÉLYEK SZÁMA (EZER FŐ) * Forrás: Trexima Pozsony. A gazdasági növekedés elmúlt években tapasztalt felpörgésével párhuzamosan egyre több gondot okoz a munkáltatóknak a szakképzett munkaerő hiánya, ami különösen érvényes az építőiparra. Melyek a legígéretesebb szakmák ebben az egyre jobban elöregedő ágazatban? Az iskolákból kikerülő végzősök tudása és a munkaerőpiacon megkövetelt készségek közötti szakadék nem csupán a végzősök sikeres és gyors elhelyezkedését nehezíti meg, de a munkáltatók versenyképességének a növelését is akadályozza. A Trexima kutatóintézet elemzői szerint az aktív együttműködés a munkáltatókkal ugyanakkor nagyban elősegítené az oktatási rendszer összehangolását a munkapiac valós igényeivel. Példaként az építőipart említhetjük, amely a problémák ellenére még mindig az ország egyik kulcsfontosságú ágazatának számít, ugyanakkor ez is kénytelen megküzdeni a munkaerő fokozatos elöregedésével. Veszélyes elöregedés A Trexima adatai szerint az építőiparban 2008-ban és 2018-ban egyaránt az 55-59 év közöttiek aránya volt a legnagyobb, úgy a férfiak, mint a nők esetében. Korcsoportra való tekintet nélkül az építőiparban kimagaslóan több volt a férfiak száma, mint a nőké. Míg 2008-ban az 50 év feletti férfiak és nők aránya összesen az ágazatban dolgozók 3 8%-át tette ki, ez az arány 2018-ban 47%-ra nőtt. A korosztályok szerinti elemzések is azt mutatják, hogy elengedhetetlen a fiatalok érdeklődésének a felkeltése az építőipari szakmák iránt. Csak így érhető el, hogy a nyugdíjba vonuló korosztály helyébe egy új, nagyon jól felkészült, szakképzett és a szükséges képességekkel rendelkező generáció lépjen. A Trexima kutatásai alapján 2018-ban az építőiparban leginkább középszintű képesítéssel rendelkező szakemberek dolgoztak, annak ellenére, hogy a felsőfokú mesterképzési (mérnöki) végzettséggel rendelkezők száma 2008-hoz képest dinamikusan, 47,7%-kal nőtt. A legvonzóbb állások A képzett munkaerő hiánya az építőipart már manapság is rendkívül érzékenyen érinti, és az elkövetkező időszakban sem lesz ez másképp. A munkapiaci előrejelzések szerint az elkövetkező 5 évben az építőiparban a szakmunkások és technikusok iránt lesz a legnagyobb igény. Az építőipar foglalkoztatási szerkezetéből kitűnik, hogy nagyon sok, jó fizetést és érvényesülési lehetőségeket ígérő szakmában elegendő a középszintű végzettség. Ezek közé tartozik például az épületvillamossági szerelő, a villanyszerelő, a gépkezelő, az építőipari műszakvezető, a darukezelő és a nehézgépek kezelője is. Ami a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat illeti, az elkövetkező 5 évben az építészmérnököknek, az építésvezetőknek, az építési üzemvezetőknek, az épületvillamossági szerelőknek, a minőségbiztosítási ellenőröknek és az építési felügyelőknek vannak a legjobb kilátásaik. Az egyes foglalkozások bérezésével, a munkahelyek elérhetőségével és jövőbeni kilátásaikkal kapcsolatos információk a www.trendyprace.sk weboldalon találhatók. (mi.vp) Látványosan csökken a szegénység KÓSAANDRÁS Magyarországon 1,28 millió fővel csökkent 2010-hez képest a szegénységben élők, vagy a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett emberek száma, de húst például kevesebben engedhetnek meg maguknak, mint egy évvel ezelőtt. Budapest. A társadalmi kirekesztődés kockázatát négy mutató alapján határozzák meg, ezek az alacsony jövedelem, a munkanélküliség, vagy annak veszélye, rossz egészségügyi állapot és az alacsony képzettség. „Az egy évvel korábbihoz képest 2018- ban 74 ezerrel kevesebben tartoztak ebbe a kategóriába. Ez az egyik leglátványosabb változás az elmúlt évek tendenciáit tekintve” - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018-as adatainak összesítéséből, amit most a Portfolio.hu ismertetett. A mélyszegénységben élők száma 403 ezerről 103 ezerre csökkent az elmúlt kilenc évben, 2017-hez képest pedig 16 ezer fővel. Őket egyszerre jellemzi az alacsony jövedelem és az alacsony munkaintenzitás, tehát jellemzően munkanélküliek voltak az elmúlt években. A súlyos anyagi szükséghelyzetben élők aránya egy év alatt (TASR/AP-felvétel) 1,5 százalékponttal csökkent, és a népesség 8,7 százalékát tette ki 2018- ban - ezt a kategóriát kilenc indikátorral határozza meg a KSH, ők többek között a jövedelmi viszonyaik miatt nem rendelkeznek autóval, televízióval, mosógéppel, nincs pénzük a nyaralásra, gondot okoz nekik, hogy legalább kétnaponta húsételt, halat, vagy ezzel egyenértékű élelmiszert fogyasszanak. Utóbbi kategóriában azonban enyhe növekedés volt tapasztalható: a2017-es 12,3-hoz képest a népesség 12,9 százaléka nem jutott elég húsételhez. Mint a Portfolio megjegyzi, ez annak fényében meglepő, hogy a kormány a baromfi, a sertés és a hal áfáját is 5 százalékra csökkentette, ezt azonban érdemes annyival kiegészíteni, hogy az érintett ágazati szakmai szervezetek vezetői már régóta a költségeik folyamatos emelkedésére panaszkodnak, ez pedig nagyrészt elvitte az áfacsökkentés hatását. Romlott ugyanakkor a helyzet a társadalmi kirekesztődés kockázatát tekintve a nyugdíjasok és a három, vagy több gyermeket nevelő háztartások esetében, utóbbi kategóriában egy év alatt 25,5-ről 28,6 százalékra nőtt az arány. Igaz, 2016-ban még 36,1 százaléknyian tartoztak ebbe a kategóriába, vagyis összességében itt is javulás figyelhető meg. SZEMÉLYEK SZAMA (EZER FO) 1 Forrás: Trexima Az építőiparban dolgozó férfiak és nők száma, korösszetétele Szlovákiában 2018-ban
