Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-31 / 302. szám

www.ujszo.com | 2019. december 31. RÉGIÓ I 5 a Csallóköztől egészen a Bodrogközig goztak az ügyön, a tettest, illetve a lehetséges megbízót továbbra is ke­resik. Féléves káosz a városban Júliustól december derekáig tar­tott a hídzárlat Érsekújvárban a Ta­­tárik Emil-strandnál levő hídon, amelynek a felújítása eredetileg őszig tartott volna. Időközben kide­rült, a híd rendkívül rossz műszaki állapotban van és több javítást igé­nyel. Megerősítették, felújították az útburkolatát, szigetelését és vízel­vezető rendszerét. Érsekújvárban korábban is gyakoriak voltak a for­galmi dugók, amit az úgynevezett zöld hullámmal, a városi fénylám­pák összehangolásával próbáltak gördülékenyebbé tenni. Miután le­zárták a hidat, azok a kamionok is a városon haladtak át, amelyeknek a célállomása nem a járási székhe­lyen volt. A művészeti alapiskolá­hoz alig tudtak behajtani a szülők és a körzeti munkahivatalnál levő ke­reszteződésnél sem minden gépko­csijutott át zöldjelzéskor. A reggeli és délutáni csúcsforgalomban mintegy fél órát várakoztak a ko­csisorban az utasok. A Kauflandnál levő hídnál időnként rendőröknek kellett irányítani a forgalmat. A hi­dat a tesztelés után december 13-án hír tv-nek azt mondta, nem akarják olyan állapotban hagyni a kastélyt, amilyenben évekig volt. A tervek szerint kulturális és közösségi köz­pontot alakítanának ki benne. Sertéspestis keleten Az afrikai sertéspestis július utol­só hetében ütötte fel először a fejét az A Vzdusné zámky, magyarul Lég(Uj)vár projektben harminc­­nyolc szervezetet szólított meg a vá­ros. Az önkormányzat a felkészü­lésre 10 ezer, a megvalósításra 300 ezer eurót pályázott meg, és húsz­­százalékos önrészt vállalt. A magyar közösség tagjait is megszólították, jövőre a Kassák-napok izgalmas programot ígér. A Lég(Új)vár pro­jekt mindenki számára hozzáférhető és megtekinthető az önkormányzat honlapján. Szokatlan helyszíneket is választottak egy-egy kulturális ese­ménynek, zajlanak rendezvények a fák közt, a vasútállomáson, az óvo­dában, lepusztult ipari épületek han­gárjaiban, lakótelepi házak bejára­tában. Hét programot szerveznek a zsidó kultúra népszerűsítésére. A tervek között szerepel az animációs alkotások, könyvillusztrációk be­mutatása és a könyvtárak népszerű­sítése. Az Akkor Érsekújvárban cik­lusban régi érsekújváriakat szólaltat­nak meg a szervezők, a látogatók ama már nem létező vár bástyáinak útvo­nalán izgalmas történelmi sétát tesz­nek. Teret kapnak az ifjú érsekújvári alkotók és színjátszók, a császári­királyi lovardában bemutatkoznak a helyi kórusok. A Gondolkodás fesz­tiváljának résztvevői elmélyülhetnek a filozófia rejtelmeibe. Lesz újra­hasznosítási vásár, farsangi felvonu­lás és jógázás a parkban. Savas támadás Borzalmas tragédia rázta meg a Nyitra-parti lakótelepen, a Folyó­parti utcában élőket, ahol április 12- én egy 39 éves, kutyáját sétáltató asszonyt savval öntött le ismeretlen tettes. A megtámadott nő, aki maga hívott segítséget, az Érsekújvári Egyetemi Kórházba szállították, a kórházban belehalt a sérüléseibe. Arcát ismeretlen maróanyaggal ön­tötték le. A maróanyag olyan súlyos károsodást okozott, hogy a beteg be­lehalt a sérüléseibe. A rendőrség az ügyben nyomozást indított. A meg­támadott nő egyedül nevelte gyer­mekét; évekig külföldön élt. A szomszédok elmondása szerint nem abban a bejáratban lakott, ahol az eset történt. Nagy volt a felbolydu­Már zavartalan a teherforgalom az udvardi úton lás a városban, Jozef Tököly városi rendőrparancsnok elmondta, a kör­nyéken levő iskolák igazgatói, a szülők és a lakótelepen élők is két­ségbe voltak esve. Tököly szerint szó sincs arról, hogy valaki hajnalon­ként megvárná a kutyákat sétáltató­­kat, és minden ok nélkül megtámad­ná őket. A maróanyaggal leöntött, életét vesztett nő ügyét a Nyitrai Ke­rületi Rendőrkapitányság vette át, több járással együttműködve dől­(Száz Ildikó felvétele) nyitották meg újra, üzemképes ál­lapotban van, elbírja a teherforgal­mat. Érsek Árpád közlekedési mi­niszter szerint hivatalos átadásra akkor kerülhet sor, ha minden ter­vezett munkát elvégeztek, afni ta­vasszal várható. Érsekújvár vezetése és a lakosok a napokban kezdték meg az aláírásgyűjtést, petícióban tilta­koznak a folyamatos közlekedési ká­osz miatt, a megoldást az elkerülőút megépítésében látják. A kastély tulajdonosa azt ígéri, helyrehozzák a műemléket (TASR-feivétei) A polgármester nem bűnös Március végén zárult le Peter Paska, Galánta polgármesterének pere. A Nagyszombati Kerületi Bí­róság négy év után felmentette őt a gazdasági visszaélés kísérletének vádja alól, Peter Astaryt, a város ko­rábbi főépítészét pedig 18 hónapos feltételes szabadságvesztésre ítél­te. A város 2014-ben 2,4 millió euró európai uniós támogatást kapott a neogótikus kastély felújítására, majd a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) szinte közvetlenül a támo­gatás odaítélése után, 2014 októbe­rében kezdett nyomozást a közbe­szerzési eljárás során felmerült visszaélés ügyében, mivel felmerült a gyanú, hogy a városi hivatalban megpróbálták befolyásolni a re­konstrukció építésvezetőjének kivá­lasztására kiírt közbeszerzési pályá­zatot. A NAKA 2015 tavaszán Peter Paska polgármestert letartóztatta, to­vábbi három személy, Peter Astary korábbi főépítész, Ján Pol’akovsky, a városi hivatal korábbi vezetője és Ladislav Mat’asovsky korábbi pol­gármester ellen vádat emeltek. Paskán kívül tavaly mindhárom vád­lottat elítélte a Galántai Járásbíró­ság. A Nagyszombati Kerületi Bíró­ság március 28-án felmentette az egykori és a jelenlegi polgármestert, valamint a korábbi hivatalvezetőt, mivel a bizonyítékok alapján nem le­hetett egyértelműen kijelenteni a vádlottak bűnösségét. Egyedül Peter Astaryt ítélték el. A bíróság szerint az egykori főépítész készítette elő az építésvezetői funkcióra jelentkezők ajánlatait, befolyásolta a városi hiva­ország keleti részében. A vírussal fertőzött legelső házi sertést július 25- én találták a tőketerebesi járásbeli Őrös település egyik tenyészetében. A községben az összes házi sertést le­ölték. A leölt állatokból mintát vet­tek, azonban a tesztek mindegyike negatív volt. Ezt követően a környe­ző településeket, köztük Szőlőskét, Ladmócot, Zemplént, Bodrogszer­­dahelyt, Bodrogszentmáriát, a Rad­­hoz tartozó Körtvélyest, Bodrog­­szentest, Szomotort, Nagygérest, Kisgérest, Perbenyiket, Borsit, Bárit, Bodrogszögöt és Csamahót is a meg­figyelési körzetbe sorolták. Hetekkel később az Őröshöz közeli Kisköves­­den is parancsot adtak a sertések le­ölésére. Időközben a környező tele­pülésekhez tartozó vadásztársulatok megkezdték a vaddisznók azonnali kilövését, a virust az egyes települé­sek között a vadállomány terjeszthet­te. Október elején a Kassához közeli, illetve a szlovák -magyar államhatár menti településekhez tartozó erdőte­rületeken belépési tilalmat rendeltek el. Miután sikerült stabilizálni a jár­ványhelyzetet, és megállítani a vírus terjedését a házisertés­­tenyészetekben, az Európai Bizott­ság decemberben visszavonta a ko­rábban elrendelt szigorú korlátozá­sokat. Ez egyebek mellett azt is je­lentette, hogy az érintett területeken levő tenyészetekből származó ser­téshúsra ismét rányomhatják az EU egész területén érvényes ovális bé­lyegzőt, ami jelentősen megkönnyíti a sertéshús értékesítését és a sertés­kereskedelem működését. Szlovákia területén valójában csak két járásban fordult elő a betegség, a Tőketerebe­­siben és a Nagymihályiban. Házisertés-tenyészetben utoljára au­gusztus 19-én regisztrálták a beteg­séget. Azóta csak vaddisznók fertő­ződtek meg. Az agrártárca decembe­ri jelentése alapján 29 fertőzött vad­disznót tartanak nyilván, a környező országokhoz képest ez a szám el­enyésző. A vadászidény kezdete óta 54 373 darab vaddisznót lőttek ki, 13 343 darabbal többet, mint egy évvel ezelőtt. Az intenzív vadászat folyta­tódik. A környező országokban idén több mint 1840 házi sertés kapta el a betegséget, így a sertéspestissel megfertőzött állatok száma már kö­zel 7500-ra tehető. (száz, mb, ie, nr) A mezőgazdasági minisztérium figyelmeztetése szerint továbbra is tilos ser­tést behozni olyan országból, ahol a sertéspestis felütötte fejét (Németi Róbert felvétele) Érsekújvár már készül a rendkívüli kihívásra, advent idején is ünnepi hangu­lat uralkodott a főtéren (Száz Ildikó felvétele) tál alkalmazottait, hogy ő kapja meg a megbízatást. Leégett az osgyáni kastély Október 3-án késő délután kapott lángra a rimaszombati járásbeli köz­ség reneszánsz kastélyának tetőszer­kezete. A 40x40 méter alapterületű, évek óta elhanyagolt épület tetőszer­kezete fél óra alatt vált a tűz martalé­kává. A keletkezett kárt 300 ezer eu­­róra becsülték. A reneszánsz kastély Osgyán legjelentősebb műemléke. Ä 17. században itt született Korponay Jánosné Géczy Julianna, a Jókai Mór regényéből ismert lőcsei fehér asszony. A kastély besztercebányai tulajdonosa pályázatot nyújtott be a kulturális minisztériumhoz a tető­­szerkezet helyreállítására, mely 560 ezer eurót tehet ki. Adrian Polóny, a kastély tulajdonosának képviselője a

Next

/
Oldalképek
Tartalom