Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-04 / 282. szám
www.ujszo.com | 2019. december 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kriptopolitika Meciar és a kommunisták választás előtti megfutamodása VERES ISTVÁN F ppen elolvadt az idei első Ehó, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Vladimír Meciar mégsem indul a február végén esedékes szlovák parlamenti választáson. A Homályos tekintetű homárhoz címzett lakótelepi pohárszékben ücsörögtek és fekete teát ittak cukorral. Bandika annyira elkámpicsorodott Meciar döntése miatt, hogy már-már azt fontolgatta, rendel a teájába fél deci rumot. Ervinnek elsősorban az izomtónusán látszott a csalódás: hangosan csörömpölve keverte szét teájában a cukrot, majd a kiskanalat egyszerűen a háta mögé dobta. Becsapva és meglopva érezték magukat, hiszen addig szentül hittek Meciar visszatérésében. Azt ugyan nem tudták, hogyan kell szentül hinni, de így mondták ezt minden alkalommal, mert szerettek hinni. Hittek Lenin, Freddie Mercury és Elvis feltámadásában, sőt még Zámbó Jimmyében is. De még abban is, hogy Diego Maradonának helye van a kortárs futball világában. Ilyenekben hittek, de leginkább csak azért, hogy gyorsabban teljen az idő. De most ez a meciari húzás tényleg elrontotta a kedvüket. Ráadásul pont ilyenkor, Mikulás előtt. Mindegy na, fel kell ezt is valahogy dolgozni, jelentették ki határozottan, majd elhatározták, hogy mindezektől függetlenül olyan pártra fognak szavazni, amely bejáratott és ismert, régi arcokat kínál. Bandika egy időben biztonságpolitikai szakértőnek készült, és azóta is úgy van vele, hogy ha nyugalmat szeretne, a biztosat választja, az ismertet, a kipróbáltat, neki ez is egyfajta hagyományőrzés. Ervin szerint ez úgy ahogy van, hülyeség, a biztos ami biztos helyett inkább a kisebbik rosszat kell választani. Bandika ezt azonnal megcáfolta, és elmesélte, hogy gyerekkorában két sportszakkör közül lehetett választani az iskolában, az egyik volt a foci, a másik a kézilabda. Neki pedig már akkor is labdaallergiája volt, vagyis viszolygott minden olyan tevékenységtől, ahol labdával kell foglalkozni, ezzel a kiszámíthatatlan, hol guruló, hol meg repülő tárggyal, amely ráadásul minden labdaérintésnél irányt változtat. Még szerencse, hogy ötödikben aztán jött a sakk, így sakk-körre járhatott, és nem kellett mindig orvosi igazolásokat hamisítania, hogy kimaradhasson a labdajátékból. Ervin a kommunistákban is csalódott, hiszen a KSS sem indul a februári választáson. Ilyen pedig már jó rég nem volt, hiszen Szlovákia Kommunista Pártja 1922-es megalakulása óta mindig aktívan ügyködött azon, hogy hatalomra jusson, bizonyos évtizedekben még választás sem kellett neki hozzá. Most meg már nem is indulnak. Úgyhogy a történelem megint itt jön létre, a szemünk előtt, sóhajtotta bele a poharába Ervin. Járhattunk volna rosszabbul is, például ha indulnak a kommunisták, tette hozzá Bandika. A szerző a Vasárnap munkatársa Klímacsúcs Greta árnyékában DUDÁSTAMÁS Nem vitás, hogy a lassan véget érő év nagymértékben Greta Thunbergről szólt. A svéd tinédzser tevékenysége ugyan megosztja a világot, de tény, hogy sikerült elérnie azt, amit sok tudományos figyelmeztetésnek nem - napjaink legfontosabb témájává tette a globális klímaváltozást. Világszerte fiatalok tömegei csatlakoztak Greta klímasztrájkjaihoz, és egyre hangosabban követelik, hogy az idősebb generációkhoz tartozó globális vezetők végre tegyenek határozott lépéseket a klímaváltozás ellen. Tiltakozásuknak van eredménye, az újonnan beiktatott Európai Bizottság a klímaváltozás elleni küzdelmet választotta legfontosabb feladatának. Nem maradt le az Európai Parlament sem, amely klímavészhelyzetet hirdetett, és arra kérte az unió tagállamait és a többi globális szereplőt, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a mindannyiunkat érintő fenyegetés ellen. Ebben a helyzetben kezdődött hétfőn Madridban az aktuális éves klímacsúcs, ahol a világ országainak képviselői megpróbálnak közösen és nyomatékosabban fellépni a globális klímaváltozás ellen. A tét nagy, a klímakutatók szerint az országok jelenlegi vállalásai nem lesznek elegendőek arra, hogy a globális felmelegedés mértékét a tervezett 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk. A legfrissebb jelentések szerint a dolgok mai állása mellett a század végére a globális felmelegedés elérheti a 3-4 Celsius-fokot, ami beláthatatlan következményekkel járna civilizációnk számára. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez a világ országainak legalább az ötszörösére kellene növelniük közös vállalásaikat. Az ENSZ kutatói arra is felhívják a figyelmet, hogy minél tovább halogatjuk a konkrét lépéseket, a jövőben annál drasztikusabb megszorításokra lesz szükség. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint már csak 11 évünk van, hogy tegyünk valamit, azután már a globális felmelegedésnek kiterjedt társadalmi és gazdasági következményei lesznek. Erre hívta fel a részt vevő országok figyelmét nyitóbeszédében António Guterres ENSZ főtitkár is, főleg a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetőire apellálva, hiszen ezek az országok felelősek a globális szén-dioxidkibocsátás 87 százalékáért. Ezzel el is érkeztünk a fő problémához, ugyanis a világ két legnagyobb kibocsátója nem áll ki teljes erővel a globális felmelegedés elleni harc mellett. Ellenkezőleg, globális szinten az egy főre eső legtöbb szén-dioxidot kibocsátó USA Donald Trump vezetése alatt formálisan kilépett a párizsi klímaegyezményből, és ha újraválasztják, az USA még legalább négy évig nem kötelezi el magát a szén-dioxidkibocsátás csökkentése mellett. Kína, mely a világ szén-dioxidkibocsátásának 27 százalékáért felelős, ugyan vállalt végre kötelezettségeket, de gyors gazdasági fejlődése mellett nem lesz könnyű az ország kibocsátását csökkenteni. A legfrissebb adatok szerint Kína az elkövetkező években számos új szénerőművel számol, melyek összteljesítményét körülbelül 150 gigawattra becsülik. Összehasonlításképpen, ez megfelel az EU-ban jelenleg működő összes szénerőmű teljesítményének. Ezek tervezett bezárásának pozitív hatása tehát globális szinten elveszik az új kínai szén-dioxid-kibocsátásban. Az USA és Kína közreműködése nélkül az EU és szövetségesei egyedül maradnak a globális felmelegedés elleni harcban, és globális szinten nem fogjuk tudni számottevően csökkenteni a légszennyezést. Ezért kulcsfontosságú, hogy a madridi klímacsúcson új megegyezés szülessen, ugyanis minden év késéssel közelebb kerülünk ahhoz a ponthoz, amikor a globális felmelegedés folyamata már visszafordíthatatlan lesz. Ezért kellene jobban odafigyelni Gretára és a többi sztrájkoló fiatalra. v Orbán és Caputová a legbefolyásosabb európai vezetők között Caputová a reményt jelenti, Orbán a politikai üzenetek leegyszerűsítésének mestere. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Zuzana Caputová szlovák államfő is felkerült a Politico 28-as listájára, amin azok szerepelnek, akik a lap szerint a leginkább „alakítják, felrázzák és felkavarják Európát”. A kontinens sorsát befolyásoló politikusokat és civileket a lap három kategóriába sorolta: a csinálókéba, a rombolókéba és az álmodozókéba. Orbán az álmodozók között lett a második, mindjárt a svéd tini, Greta Thunberg mögött. Egyébként a rombolóké sem tisztán negatív kategória, hiszen Zuzana Úaputova szlovák köztársági elnököt azért sorolták ide, mert lerombolta azt a sztereotípiát, hogy Kelet-Európábán csak tekintélyelvű-illiberális férfiakat választanak meg fontos pozíciókba. Ezért kategóriájában, afféle kakukktojásként, ő az utolsó. Liberális európóer A Politico szerint Caputová a reményt jelenti, hogy lehet más a jövő Közép-Kelet-Európában, européernek és liberálisnak nevezi, aki a tekintélyelvűség és a korrupció ellen harcol. Noha jogkörei alapján az elnöki poszt inkább formális, Caputová arra használja, hogy megváltoztassa a politikai diskurzust olyan kérdésekben, mint a korrupció, a környezetvédelem és az LGBTQ-jogok - fogalmaz a Politico. Orbán kategóriájában az első helyezett Greta Thunberg, a 16 éves klímaaktivista, a második Orbán, a harmadik a piti nacionalizmust elutasító, erős „Európai Birodalomról” álmodó francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire. Utána olyanok sorakoznak, mint a Salvini fenyegetéseivel és a letartóztatásával nem törődő, Szicíliában kikötő német Carola Rackete, a szintén német Klaus Welle, az Európai Parlament főtitkára, vagy Elizabeth Denham brit adatvédelmi ombudsman. Szlogenkápes Érdekes, hogy az Orbánt bemutató szócikk csak szőrmentén foglalkozik a magyar miniszterelnök víziójával, ami szerintük a nemzetek feletti uniófelfogással való szembeszegülés. Az írás leginkább azt hangsúlyozza Orbánról, hogy milyen ügyesen tud igencsak leegyszerűsített politikai üzeneteket megfogalmazni, gyakran olyan sima jelzős szerkezetekre lecsupaszítva, mint az illiberális demokrácia, a keresztény Európa vagy olyan egyszerű szlogenekre redukálva, mint a Stop Soros. A Politico kiemeli, hogy bár Orbán Viktor olyan nacionalista politikusok bevallott példaképe, mint Jaroslaw Kaczynski és Matteo Salvini, az üzenete az európai jobbközépen is talált szimpatizánsokat. Hiszen bár a Néppárt felfüggesztette a F idesz tagságát, annak 13 EP- képviselője továbbra is a néppárti frakcióban ülhet. Erős emberek A „csinálok” listáján szerepelnek a legfajsúlyosabb nevek. Az első a dán Margarete Westhager, az uniós versenyügyi biztosból lett digitális korszakért felelős európai bizottsági alelnök. Utána Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke következik, majd Vlagyimir Putyin, Boris Johnson, Angela Merkel és Ursula van der Leyen. Rombolók A rombolók között az első Dominic Cummings, Boris Johnson brit miniszterelnök főtanácsadója, a kilépéspárti népszavazás fazonszabásza, aki az egész brit politikai rendszert szeretné lerombolni és újjáépíteni. A második Robert Habeck, a német Zöldek társelnöke, akik sikeresen rombolta le a párthoz kötődő sztereotípiákat és tette őket egyre fontosabb politikai erővé, a harmadik Davis Marcus, a Facebook tervezett kriptopénze, a Libra bevezetéséért felelős menedzser. (444.hu, úsz, tasr) (Lubomir Kotrha karikatúrája)
