Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-20 / 296. szám
2 I KÖZÉLET 2019. december 20. | www.ujszo.com Veszélyesen elöregedett szlovákiai lakóházak, alulbiztosított ingatlanok Az eperjesi gázrobbanás károsultjait a biztosítók ugyan gyorsított eljárásban kártalanítják, a toronyházukat azonban teljesen le kell bontani (TASR felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A tragikus eperjesi gázrobbanást követően újra a figyelem középpontjába került a szlovákiai lakóházak biztonsága ós az is, hogy ha már megtörténik a baj, milyen segítségre számíthatunk a biztosítéktól. A szakemberek szerint a legtöbb problémát az alulbiztosítottság okozza. A december 6-ai eperjesi gázrobbanás - amely következtében heten meghaltak, egy személy eltűnt, több tucatnyian pedig megsebesültek - az egész országot sokkolta. így az sem csoda, hogy az azóta eltelt két hétben családok ezreiben merült fel a kérdés, hogy ugyanez nem történhet-e meg velük is. Mennyire biztonságosak a szlovákiai lakóházak, és mire kellene ügyelniük a lakóknak, hogy nyugodtan alhassanak? Elöregedett lakóházak Az építkezésekkel kapcsolatos jogszabályokon mindenképp módosítani kellene, hogy az eperjesihez hasonló katasztrófákat elkerülhessük — állítja Vladimír Benko, a Szlovák Építészkamara (SKSI) elnöke. A szakemberek szerint Szlovákiában eleve gondot okoz, hogy a legnagyobb hazai lakótelepeken épült panelházak jelentős részét a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben adták át. A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak „átlagéletkora” ugyan 100, a panelházaké pedig 80 év körül mozog, ehhez azonban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, akkor a hagyományos technológiával készülő házak életkora 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes részeinek életkora azonban ennél lényegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeknél 30—40 év, a panelházak felvonóinál pedig 25^10 év. Az ablakok átlagos élettartama szintén 40 év körül mozog. Hogy a minőséggel Szlovákiában komoly bajok vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy egyes esetekben már azok a lakások is komoly felújításra szorulnak, amelyek még 20 évesek sincsenek. És ez csak a jéghegy csúcsa. Az újakkal is gond van Az építészmérnökök szerint nem csupán a régebbi, hanem az új lakóházakkal is gondok lehetnek. „Egyes épületeket úgy húznak fel, hogy közben nem tartják be a Szlovákiában érvényes szabályokat, a hatályos jogszabályok szerint pedig a külföldi tervezőknek nincs szükségük külön engedélyre ahhoz, hogy itt valósítsák meg a terveiket” - nyilatkozta Benko. Szerinte külön problémát jelentenek a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok is, hiszen gyakran az egyedüli kritérium a lehető legalacsonyabb ár, ami a minőségre is rányomja a bélyegét. „Példaként a 2012-es év említhető, amikor minden negyedik új épületen még a használatbavételi engedély kiadása előtt több javítást is el kellett végezni” - tette hozzá az építészek szakmai szervezetének az elnöke. Szerinte csak az említett 2012-es évben négy építmény omlott össze, többek között a námesztói stadion, a Lőcsei járásban található Kiskerény (Kurimany) mellett pedig egy épülőfélben levő autópályahíd. Ez utóbbi miatt négyen haltak meg. Elégedetlen építészek „Sajnáljuk, hogy az épületek biztonságával kapcsolatos javaslatainkat a kiskerényi tragédiát követően sem építették be a jogrendszerbe” - mondta Benko. Szerinte az építkezésekkel kapcsolatos terveket csak olyanok készíthetnék, akiknek ehhez megvan a Szlovákiában kiadott engedélyük, szigorúbb szabályokat vezetnének be azonban a statikusokkal, az építésvezetőkkel és az építésfelügyelettel szemben is. Az építészkamara ugyan tisztában van vele, hogy már készül az új építésügyi törvény, szerintük ennek az elfogadása azonban több időt vesz igénybe. Épp ezért azt javasolják, hogy legalább a legfontosabb biztonsági szabályokon még ezt megelőzően módosítsanak. Gyorsított eljárás A szakemberek szerint a lakók azonban a jogszabályok módosítása nélkül is biztonságosabbá tehetik a lakóházukat, felújítva a leggyorsabban elöregedő elemeket. Mire számíthatunk azonban, ha mindezek ellenére mégis megtörténik a baj? A szlovákiai biztosítótársaságok az elmúlt napokban sorra adták ki a sajtónyilatkozataikat azzal kapcsolatban, hogy a két hete történt epeijesi robbanás károsultjainak eddig mekkora összeget utaltak át. „Az első károsultaknak már december 10-én fizettünk, a biztosítónk összesen 131 károsultat jegyez, akiknek eddig 235 ezer eurót térítettünk meg” - nyilatkozta Helena Kanderková, a legnagyobb hazai biztosító, az Allianz - Szlovák Biztosító külső kommunikációért felelős szakértője. A Generali szerint ők is négy nappal a robbanást követően megkezdték a kifizetéseket, és eddig már több mint 100 ezer eurót utaltak át. Dagmar Lukovicová, az Uniqa ez ügyben illetékes részlegének a vezetője szerint náluk eddig 23 káresetet jelentettek, és eddig nagyjából 26 ezer eurót fizettek ki. A biztosítók is elismerik azonban, hogy az eperjesi esetet - a súlyosságára való tekintettel - gyorsított eljárásban intézik, vagyis egy normál káresetnél a fent jelzettnél hosszabb ideig tart a kár megtérítése. Egyéni elbírálás „A káresetnél és a biztosítás kifizetésénél minden ügyfelünket egyénileg bíráljuk el” - ismerte el Ivan Bobosík, a Groupama biztosító szóvivője. Hogy mekkora összegre számíthat a károsult, az függ a biztosítás típusától, és attól, hogy mekkora összegre biztosítják be az ingatlant. „Az eperjesi robbanást követően rengetegen érdeklődtek a biztosítónknál arról, hogy az általuk kötött szerződés fedezi-e a robbanás okozta károkat is” - nyilatkozta Lucia Muthová, az Allianz szóvivője. Szerinte nem árt tudni, hogy ha a panelházban kerül sor a robbanásra, a lakók az egyéni biztosításuk mellett a lakóház biztosítása után is pénzhez juthatnak. A lakásbiztosítás állja a lakásban található ingóságokban (bútorok, elektronikai eszközök, ruházat, használati tárgyak) okozott károkat, míg az ingatlanbiztosítás a lakás beépített elemeit (padló, ajtó, konyhaszekrény, vizesblokk, beépített szekrény). A lakóház biztosításából fizetik ki a tetőben, lépcsőházban, felvonókban, külső falakban okozott károkat. Muthová szerint azonban a biztosításból lehet fedezni a mentési munkálatokkal, az építési hulladék elhordásával kapcsolatos költségeket is, de ebből fizethetik az átmeneti szállással járó kiadásokat is. Az ügyfélnek azonban még a szerződés megkötése előtt érdeklődnie kell a biztosítónál, hogy mi mindenre jogosult. Veszélyes alulbiztosítás „A legtöbb problémát a lakások alulbiztosítása okozza, az ügyfeleink ugyanis gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az ingatlanjukat időközben felújították, új berendezéseket vásároltak, így növelve az ingatlan értékét, miközben a biztosításon nem változtattak” - figyelmeztet Muthová. Szerinte épp ezért elsősorban azoknak érdemes ellenőrizniük a szerződésüket, akik már korábban kötötték a biztosítóval, hiszen ha az ingatlan valós értéke nem egyezik meg a biztosítási összeggel, a kárnak csak a töredékét térítik meg. A biztosítási szakemberek szerint időről időre érdemes igényelni a biztosítás növelését, dönthetünk azonban az indexálás mellett is, amelynél a biztosító a Statisztikai Hivatal által közzétett piaci árak alapján növeli a biztosítás összegét. Választás előtti cirkusz az Isztambuli Egyezmény körül CZÍMER GÁBOR Pozsony Zuzana Óaputová államfő egyelőre nem tudja, eleget tesz-e a kormány kötésének, amelyben a kabinet arra szólította fel, vonja vissza az aláírását a nők elleni és a családon belüli erőszak visszaszorításáról szóló Isztambuli Egyezményről. A kabinet szerdán, a kormányülés utolsó pillanatban bízta meg Peter Pellegrini miniszterelnököt, hogy kéije meg az államfőt az aláírásának visszavonására. Egyben a kormányfőnek arra is fel kellene szólítania Caputovát, hogy az államfő közölje az egyezményt létrehozó Európa Tanáccsal, Szlovákia kilép a nemzetközi megállapodásból. Még a szerdai kormányülés előtt a kormánypárti SNS parlamenti képviselője, Jaroslav Paska élesen bírálta a miniszterelnököt, mivel a törvényhozás novemberi határozata ellenére Pellegrini az ügyben tétlen, és nem jelezte az elnöknek, hogy a parlament ki szeretne lépni az egyezményből. Martin Strizinec, az államfő szóvivője kérdésünkre azonban elmondta, Caputová még nem foglalkozott a kéréssel, hiszen hivatalosan még nem kapta meg a felkérést a miniszterelnöktől. Arra a kérdésre, hogy a kormányfő elküldte-e a hivatalos kérést Caputovának, lapzártánkig nem érkezett válasz a kormányhivataltól. Cséfalvay Katalin, aki korábban a kormánypárti Híd parlamenti frakciójában ült, de néhány hónapja csatlakozott a Dobrá vofba nevű formációhoz, helytelennek tartja a törvényhozás határozatát. Elmondta, felesleges hangulatkeltésnek értelmezi az egyezmény körüli ügyet. „A témát arra használták fel, hogy bizonyos pártok, így például az SNS a választások előtt politikai pontokat szerezzen” - mondta a képviselő. Cséfalvay hozzátette, az ügyben való döntéssel meg kellene várni a februári választás után felálló új parlamentet. „Ha ez az új parlament újra elfogadna egy hasonló határozatot, akkor talán foglalkozni kellene vele“ - fejtette ki a képviselő. Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács által megalkotott nemzetközi egyezmény, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolását szolgálja. Célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése. Szlovákia 2011 -ben írta alá a dokumentumot, de nem illesztette azt a jogrendjébe. A nemzetközi szerződések ratifikálását az államfőnek kell megtennie. A parlamentnek a szerződéstől való elállásra felszólító határozata, a kormány közvetítésével, újra az elnökhöz utalja az ügyet. Az államfő pedig megbízhat egy kormánytagot, mondjuk a külügyminisztérium egy tagját, hogy vonja vissza Szlovákiának a doku-Az államfőn múlik (TASR-feivétei) mentumhoz csatlakozását, vagy kezdjen újabb tárgyalásokat. A parlamentben a Híd képviselői nem álltak ki egyértelműen az dokumentum mellett. Sárközy Irén, a Híd női szervezetének az elnöke elmondta, azért döntöttek így, mert azt taiják fontosnak, hogy az ország saját törvényeivel biztosítsa mindazt, amit az Isztambuli Szerződés tartalmaz. „Mindezt anélkül, hogy okvetlenül ratifikáljuk magát a szerződést” - tette hozzá a képviselő. Petőcz Kálmán emberjogi szakértő magáról az egyezményről elmondta, az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztésének hasonló értelme van, mint a kisebbségek jogállásáról készülő törvénynek. Mindkét jogszabály egy helyre gyűjtené össze az adott témakörbe tartozó rendelkezéseket, hiszen azok most a legkülönbözőbb törvényekben szétszórva találhatóak. „Ez az átláthatóságot és a jogállamiságot erősíti“ - magyarázta a szakértő. Hozzátette, a dokumentummal kapcsolatban az a kifogás nem állja meg a helyét, hogy közvetett módon lehetővé tenné például az egyneműek házasságát. Az egyezmény preambulumában foglalt társadalmi nem kifejezést a szlovák jogrend ugyanis már most is használja. „A 2004-ben elfogadott antidiszkriminációs törvényben ez a kifejezés már szerepel” - mondta Petőcz.
