Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-19 / 295. szám

www.ujszo.com | 2019. december 19. KULTÚRA 9 Egy költő körbejárása Az idén jubiláló Hizsnyai Zoltán a ritkábban megszólaló alkotók közé tartozik JUHÁSZ KATALIN Szimpóziumot rendezett Du­­naszerdahelyen a Szlovákiai Magyar írók Társasága a hatvanéves Hizsnyai Zoltán költészetéről, és nem mellé­kesen a róla szélé, korábbi tanulmányokat is kötetbe gyűjtötték. Ráadásul készül egy ötszáz oldalas versgyűj­temény is, olyannyira, hogy már nyomdában van. Egy kerek életjubileum alkalmából érdemes az adott költőt körbejárni, minden oldaláról megvizsgálni, akár nagyítóval, hogy a nüanszok is lát­hatóvá váljanak. Az ilyen szimpózi­umok arra is jók, hogy az ünnepelt ér­demeinek méltatása mellett - némi nyomatékkai - további aktív alkotó­munkát kívánjanak neki. Mert ha egy kiváló költő gyakran publikál verse­ket, a szakmával és az olvasókkal is jót tesz. Ezért döntöttünk úgy, hogy a fel­szólalások közül Tőzsér Árpád atyá­­san feddő köszöntőjéből idézünk. „Kedves Zoli, rég nem olvastam tőled új verset. S hiányzik. Legalább­is nekem. /.../ ízlelgetem a kifeje­zést: nemcsak rosszallás van benne (miért nem írsz?), hanem elismerés is: ami ma hiányzik, az tegnap feltehe­tően olyan súlyosan létezett, hogy va­lamiféle sajátos receptorokat alakí­tott ki bennem, olyanokat, amelyeket nem lehet más versekkel becsapni. Kérdés: milyen az a vers, amelynek hiányát ilyen speciális receptorok jel­zik, hogyan lehet e hiány esztétikai koordinátáit meghatározni? Röviden: mi hiányzik, amikor a Hizsnyai-vers hiányzik? Még rövidebben és ponto­sabban: milyen az a vers, amelyet csak Te tudsz írni?” Aztán kiderül, milyen volt kezdet­ben ez a vers: az irónia esztétikai im­peratívusza, az ítéletmondásnak az a szókratészi paradoxona jellemezte, amikor az állítás célja tulajdonkép­pen az állított dolog tagadása. Aztán később ez az irónia öniróniával és nyelvkritikával bővült Hizsnyainál, olyannyira, hogy a 2001-es Bárka és ladik című kötet „már a társadalmi és egzisztenciális értékvesztésnek azt a Az ünnepelt (középen) először látja a róla szóló tanulmánygyűjteményt (A szerző felvétele) tudatállapotát tükrözte, amelyben a beszélő nemcsak az irónia távolság­­tartásával beszél valamiről, hanem maga is teljes létével és tudatával benne van, részt vesz a leírt és meg­ítélt folyamatokban.” A Szlovákiai Magyar írók Társa­sága rendszeresen ad ki tanulmány­­köteteket. Épp a 10. a sorban a Sze­mélyesség és interszubjekti vitás című, Hizsnyairól szóló gyűjtemény, amelyet Csanda Gábor és H. Nagy Péter szerkesztett, és olyan neves iro­dalmárok elemzik az ünnepelt mun­kásságát, mint Géczi János, Bodor Béla, Beke Zsolt, Polgár Anikó, Csehy Zoltán, Vida Gergely, Zalabai Zsigmond vagy Ardamica Zorán. Jó így összegyűjtve látni az évtizedek alatt született tanulmányokat, mert egyrészt látszik, mely köteteknek volt a legnagyobb visszhangjuk, a költői világ mely aspektusait elemezték a legtöbben, illetve vannak-e olyan megállapítások, amelyek közösek, vagy gyakorinak mondhatók. Számomra mégis az a rendhagyó kérdezz-felelek a legérdekesebb, amelyet a virtuális Pánsíp Irodalmi Szalon vendégeként abszolvált Hizs­nyai Zoltán 2001-ben. Irodalmárok kérdeztek tőle, és ő írásban válaszolt. Zalán Tibornak például ezt: „Én magam sem tudnám már el­fogadni azt a költőszerepet, amihez először húztam magamra ezt az életmód-jelmezt. Kevés verset írok, mert ha belefogok, képes vagyok na­pokig szöszmötölni egy-egy sorral. Persze, lehetne kisebb fáradtsággal gyártani a közölhető, de érdektelen közmodem verseket, vagy egysze­rűen csengeni-bongani - de minek? Elmúlt az a világ, amikor hitele, tár­sadalmi rangja volt még a rutinnak és Személyesség és i nterszu biektivitás a folyamatos jelenlétnek. Magunk­nak írunk, őszintébbek lehetünk, nincs már értelme a túltermelésnek, csak a javát csipegetjük ki az ihlet­nek. Csak annyit, amennyit szinte már muszáj. És mivel több szerepet vagyunk kénytelenek játszani, még az így megszületett darabokból összeállt művet sem vagyunk képe­sek egyenesben felvállalni. Külön­ben ez egyik oka lehet a versalany posztmodem fikcionálásának. Tu­lajdonképpen nincs kritika, meg­szűnt. Ami van, az irodalomelmélet, bizonyos konkrét jelenségek vizsgá­lata, rendszerbe illesztése, de ennek a filozófia felé van kifutása, itt a szépirodalmi alkotás csupán nyers­anyag, és ha ez véletlenül nem lenne kéznél, bármilyen textus megtenné. Semmi bajom vele, sőt, azt hiszem, nagy kár, hogy korábban hiányzott, szóval, megvan a maga szerepe, csak éppen nem töltheti be a közte és a fül­szövegekből összeeszkábált recen­ziók közötti űrt.” Ne feledjük, hogy 18 évvel ezelőtt fogalmazta meg ezt a költő. A hely­zet azóta csak romlott, a kortárs köl­tészet recepciója minimálisnak mondható, az emberek kevés verset olvasnak. De erről majd talán más, kevésbé ünnepi alkalommal... FÜLVIDÉK Kötelező hanghordozó Robbie Williamstől Az új karácsonyi nagylemezek zö­méről, amelyek régi ünnepi slágerek, örökzöldek átdolgozásaira épülnek, hovatovább egyre nehezebb írni. Az ember meghallgatja egyszer, meg­hallgatja sokszor, s úgy érzi, amit el akar róla mondani, azt már elmondta egy korábbi album kapcsán. Mert­hogy a dalok tulajdonképpen ugyan­úgy szólnak, mint az előző változa­taik. Semmi különös, semmi újszerű nincs bennük. Igaz, így karácsony előtt nem vágyunk sem különös, sem kizökkentőén újszerű hangzásra, ha­nem a bevált, megszokott ünnepi szólamokra, hogy a jól ismert zene­számok a háttérből szólva - szinte teljesen mindegy, kinek az előadásá­ban - szebbé, meghitté tegyék a vá­rakozással teli napokat. Robbie Williams régi adósságát tör­lesztette a The Christmas Present című dupla lemezével. Nehéz olyan, hozzá hasonló kaliberű sztárt találni a világ könnyűzenéjében, akinek ne lenne karácsonyi albuma. Mert az már-már kötelező darab. S hajói si­kerül (például Michael Bubié 2011- es Christmas című korongja), esetleg ha olyan vadonatúj szerzemény is hallható rajta, amely telibe talál, s helyet szorít magának a karácsonyi klasszikusok között (például Mariah Carey negyedszázados Merry Christmas című nagylemeze az All I Want for Christmas Is You című slá­gerrel), akkor az előadója minden év végén visszakerül vele a listák élvo­nalába. Pont Mariah Carey az, aki - annak ellenére, hogy a zenetörténet egyik vezető, rekordhalmozó éne­kesnője - a hagyományos dalaival, stúdióalbumaival egy ideje már nem jut el oda. Robbie Williams viszont ezúttal nem alkotott maradandót, sem az átdolgozásokkal, sem az új szer­zeményeivel. Bár dupla lemezén azért szerepel néhány kiemelkedő felvétel, főleg a duettek ilyenek. A Slade rockzenekar Merry Xmas Everybody című slágerét Jamie Cul­­lummal, a Santa Baby című örökzöl­det Helene Fischerrel, a kevésbé is­mert Christmas (Baby Please Come Home) címűt (az eredetijét Darlene Love amerikai énekes-színésznő vit­te sikerre 1963-ban) Bryan Adamsszel énekli, két új dalban, a Fairytales címűben Rod Stewart, a Bad Sharon címűben pedig Tyson Fury ökölvívó a duettpartnere. A ko­rong produceri munkálatait az énekes ezúttal is állandó munkatársával, Guy Chambersszel látta el. A The Christmas Present két héttel ezelőtt a brit albumeladási lista má­sodik helyén debütált a Coldplay stúdiólemeze, az Everyday Life mögött. A múlt héten első volt, most ismét második. Robbie Williams már tizenhárom szólóalbummal ke­rült fel a brit csúcsra, s ezzel beérte a férfi előadók között az örökranglista élén tanyázó Elvis Presleyt. Robbie Williams új nagylemezének átdolgozásai és saját szerzeményei most még az újdonság erejével hat­nak. Abban nem vagyok biztos, hogy az évek múlásával is előkerül­nek majd az adventi időszakban. Puha József Robbie Williams: The Christmas Present Columbia Records, 2019 Értékelés: 7/10 RÖVIDEN Ünnepvárás az Óperentziával Dunaszerdahely. AzNFG klub péntek este chill-out, dub, psy­­chill, trance és ethno zenéktől lesz hangos. A pár évvel ezelőtti emlékezetes szereplés után visszatér a magyarországi Ope­­rentzia zenekar, a hazai support pedig Vida Igor és Epres lesz. Az Operentzia 2005-ben alakult, nevét a népmesék elképzelt vi­dékétől kölcsönözte. Bemutat­kozó anyaguk 2008-ban jelent meg, melyet a One Week című album követett, 2010-ben pedig jött a harmadik lemez, a Mr. Hat. 2011-tői kollaborálnak a Freak Fusion Cabaret előadóival, több fellépést követően rögzítettek néhány számot a műsorhoz írt " dalok közül, ez lett a Freak Cir­cus Combo. 2015-ben jelent meg a zenekar soron következő albu­ma a Trance Ober Enz, melyet egy szibériai népdalgyüjtemény ihletett. Az autentikus népi éne­kek köré dub, chili és trance műfajokból táplálkozó sajátos zenei világ épült. A koncert 21 órakor kezdődik. (juk) Dokumentumfilm Fábián Juliról Budapest. December 23-ig te­kinthető meg a mediaklikk.hu oldalon Lévai Balázs rendező Fábián Juliról szóló dokumen­tumfilmje, a Like a Child. A film az énekesnő fájdalmasan rövid életét követi végig, művésszé válását helyezi a középpontba, ennek a folyamatnak kiemelt ál­lomásait próbálja megragadni és körüljárni. A Julival készült tévé- és rádióinterjúk, koncertrészletek és privát videók mellett megszó­lalnak az énekesnőhöz legköze­lebb álló személyek - családta­gok, barátok, zenésztársak, egy­kori tanárok és pályatársak. A film Fábián Juli legkedvesebb saját daláról kapta a címét, fluk) Magyar filmtervek francia fesztiválon Párizs. Magyar filmrendezők legújabb filmterveit is bemutat­ják a francia Alpokban a hétvé­gén kezdődött Les Arcs-i Film­­fesztivál szakmai találkozóin. A koprodukciós fórumra idén 19 országból meghívott 22 filmterv között Kocsis Ágnes lett kopro­dukcióban készülő új filmterve, a fiatal alkotók fejlesztési prog­ramjába meghívott 18 projekt között pedig Nemes Anna test­építőkről szóló, Szép szörny címmel készülő dokumentum­­filmterve is bemutatkozhat. A filmes találkozó idei díszvendé­ge Finnország és a balti államok. A Franciaországot második hete bénító közlekedési sztrájk elle­nére mintegy 20 ezer nézőre és több mint ezer szakmai vendég­re számítanak a szervezők a Les Arcs síparadicsomban 11. alka­lommal megrendezendő, euró­pai filmeknek szentelt fesztivá­lon, amely Franciaországban az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhelynek szá­mít. A találkozó díszvendége Isabelle Huppert francia és Bar­bara Sukowa német filmszí­nésznő. (MTI, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom