Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-14 / 291. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. december 14. I www.ujszo.com RÖVIDEN A Szabadságpárt kirúgta exelnökét Bécs. Kizárták az Osztrák Szabadságpártból (FPÖ) Heinz- Christian Strache volt pártelnököt, egykori alkancellárt. A botrányba keveredett politikus kizárásáról egyhangúlag döntött a pártvezetés, a volt pártelnök nem jelent meg a testület előtt. Norbert Hofer pártelnök kiemelte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az FPÖ ajövőben erős párt legyen. (MTI) Elnököt választott Algéria Algír. Az algériai választási hatóság bejelentette, hogy Abdel- Madzsid Tebbun korábbi miniszterelnök nyerte az északafrikai országban csütörtökön megtartott elnökválasztást, az előzetes eredmények alapján a szavazatok 58,15 százalékát szerezve meg. Csütörtökön Algéria-szerte feszült légkörben folyt a szavazás a 20 évig kormányzó Abdel-Azíz Buteflika elnök lemondatását is kiváltó, tíz hónapja tartó tiltakozó mozgalom után, a fővárosban a választást elutasító nagyszabású tüntetés, Kabiliában pedig komoly zavargások voltak. (MTI) USA: örményeket támogató döntés Washington/Ankara. Az amerikai képviselőház után a szenátus is határozatban népirtásként ismerte el a törökök által a múlt század elején az örmények ellen végrehajtott tömegmészárlást. Törökország elutasította, Örményország viszont üdvözölte a lépést. A döntést a kongresszus felsőháza egyhangúlag szavazta meg. A határozati javaslat szövege „az örmény népirtás megemlékezésére” szólít fel, és leszögezi, hogy „visszautasítandó minden kísérlet, amely az amerikai kormányt az örmény népirtás tagadásához társítja”. Ankara a mai napig nem ismeri el, hogy 1915 és 1917 között az ottomán török birodalom mintegy 1,5 milliónyi örményt tervszerűen és szervezetten lemészárolt. A megszavazott határozat nem törvény, azaz nem kötelező érvényű. (MTI) Döntő offenzíva indul Tripoli ellen Tripoli. A nyugati országok diplomatái kezdték elhagyni Tripolit, miután a Líbia keleti részét irányító Halifa Haftar tábornok bejelentette, hogy a hozzá hű erők döntő ofTenzívát indítanak a főváros elfoglalására - közölte az al-Arabíja hírtelevízió. Halifa Haftár tábornok csütörtök este maga jelentette be az egyik líbiai televízióban, hogy offenzívát indít Tripoli elfoglalására. „Ütött a nulladik óra” - szögezte le a tábornok. Tripoliban van a nemzetközileg elismert kormány székhelye, Haftar a Tobrukban ülésező ellenkormányt támogatja. Líbiában Moammer Kadhafi diktátor 2011 -es meggyilkolása óta zűrzavar uralkodik. (MTI) Borisszái betonbiztos a brexit Utoljára Margaret Thatcher idején ért el ilyen fölényes győzelmet a brit Konzervatív Párt Ekkora sikert arattunk. Boris Johnsonnak bejött a választás. ctasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London . A várakozásoknál jóval nagyobb, 1987 óta póldátlan mértékű győzelmet aratott a kormányzó brit Konzervatív Párt a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson. Boris Johnson közölte: kormánya arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a brexit jelenleg érvényes határnapjáig, január 31-ig „minden további nélkül" léptesse ki az Egyesült Királyságot az unióból. A Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fos frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új, 650 fos alsóházban. Ez azt j elenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest. A konzervatívok az 1987-es választás óta nem értek el ilyen jó eredményt. A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra csökkent. A Labour 1935 óta a legrosszabb eredményét érte el. Corbyn pártelnök tegnap bejelentette, a következő választás idején már nem ő vezeti a Munkáspártot. Jól teljesített a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő s a brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 13 fővel 48-ra bővült. A liberálisok 11 mandátumot szereztek, eggyel kevesebbet az eddiginél, Jeremy Corbyn munkáspárti elnök. Máris angolosan távozhat. (TASR/ap) és a párt vezetője, Jo Swinson elvesztette mandátumát - ez azt jelenti, új elnököt kell választani. Nigel Faragé Brexit Pártja egyetlen képviselői helyet sem szerzett. A 650 fős brit alsóházban papíron 326 képviselő kell a többséghez, de ennél kevesebb is elég, mivel a Sinn Féin Eszakírországban megválasztott képviselői hagyományosan nem veszik át a mandátumukat a brit parlamentben. Johnson csúcsra járat A győzelmet hivatalosan bejelentő tegnapi beszédében Boris Johnson közölte: kormánya arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes határnapjáig, január 31 -ig „minden további nélkül” léptesse ki az Egyesült Királyságot az unióból. Kijelentette: a kilépésről döntő 2016-os népszavazás óta eltelt 3,5 évet a politikusok „a vitákra, sőt a vitákról szóló vitákra pocsékolták el, de ő most véget vet ennek a képtelenségnek”. Hozzátette, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a brexit feltételrendszerérői szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben. Johnson úgy véli, a siker a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtását is jelenti, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztését. A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően kormánya 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát, és felépít 40 új kórházat. Kiválnának a skótok A választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, az unióban akar maradni - mondta tegnap Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt kitűnő eredményét értékelő felszólalásában kijelentette: sajnálkozással, de el kell ismernie, Johnson mandátumot szerzett a brexit végrehajtására Angliában, arra azonban semmiféle felhatalmazása nincs, hogy Skóciát is kivigye az EU-ból. A miniszterelnök közölte, kormánya a jövő héten megkezdi az újabb skóciai függetlenségi népszavazás előkészítését. Angliában sem osztatlan a siker. London hagyományosan brexitellenes. „Londonban nem meglepően a Munkáspárt elsöprő sikert aratott, pár gazdagabb választási kerületen kívül (Westminster vagy Kensington). A konzervatívok meggyőző Get Brexit Done (Vigyük véghez a brexitet) üzenete sikert aratott azok között, akik 2016-ban az Európai Uniótól való el-Bye, bye Britannia. A skót kormányfő máris függetlenedne. (TASR/AP) szakadást választották. Ezzel csak az a probléma, hogy a kormányt nemcsak a brexit idejére, hanem az ország irányítására kellene választani. Az emlékezetes szlogenen túl keveset tudunk arról hogy a párt hogyan készül a brexitből eredő gazdasági problémákat kezelni” - nyilatkozta lapunknak az Érsekújvárból Londonba költözött Juhász Borbála informatikai marketing menedzser. Trump dörzsöli a markát „Lehetetlen egyszerű okokat keresni a választási eredményre - és pont olyan veszélyes is, mint egyszerű kijelentéseket tenni a migrációval, populizmussal, demográfiai ide- vagy odatartozással kapcsolatban. A brexittel kapcsolatos okok nyilván komoly szerepet játszottak, sokaknak már annyira elegük volt a mindent megbénító, brexit körüli huzavonából, hogy inkább a torykra szavaztak. Sokan hisznek e folyamat egyszerűségében. Nem véletlen, milyen jól hatott a teljesen értelmezhetetlen Get Brexit Done szlogen, ami olyan, mintha valaki az esküvője napján azt mondaná, hogy akkor tudjuk le a házasságot. Bizony nagy szerepe volt az eredményben a Munkáspárt vezetőjének is - a hagyományos angol társadalmat megijeszti a szélsőségesen szocialista hozzáállása” - írta lapunknak a Birminghamben élő Darics Erika nyelvész. Donald Trump amerikai elnök gratulált Boris Johnsonnak pártja elsöprő választási győzelméhez, és közölte, az USA és Nagy-Britannia erős kereskedelmi megállapodást köthet egymással, miután megszűnt a brit európai uniós tagság. Az amerikai elnök üzenetében azt írta: „Nagy- Britannia és az Egyesült Államok most szabadon köthet új masszív kereskedelmi megállapodást a brexit után. Ennek a megállapodásnak a potenciálja messze nagyobb és jövedelmezőbb lesz bármilyen megállapodásnál, amely az EU-val köthető. Ünnepelj, Boris!” (MTI, só) Az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válik Az Európai Unió országainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó első munkanapja után. Brüsszel. Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott tájékoztatóján közölte, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. A belga politikus hangsúlyozta, minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. „Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét” - fogalmazott Michel. Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak kömyezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében. Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk” a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Tájékoztatása szerint egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér. Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani. „Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre” - fogalmazott a kancellár. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról tájékoztatott, Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése végrehajtásának kötelessége alól. Azt mondta, az uniós klímacélokat Varsó saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös”, amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. Ä tanácskozáson megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. Nagyon nehéz, kihívásokkal teli időszak lesz az Európai Unió és Nagy-Britannia előtt a brexitet követő, jövő év december végéig tartó tárgyalási folyamat - jelentette ki Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (MTI)
