Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-14 / 291. szám
www.ujszo.com | 2019. december 14. KÖZÉLET I 3 Hiányoznak az üzletek a kisebb falvakból MOLNÁR IVÁN Pozsony. Míg Szlovákia egyes régióiban már az üzletláncok túl nagy koncentrációja okoz gondot, a kisebb településeken élők nagy részének még mindig kilométereket kell utaznia az alapélelmiszerekért is. A polgármesterek szerint az ügyben az állam is többet tehetne. Szlovákiában jelenleg 541 olyan település található, amelynek 250-nél kevesebb lakosa van, 592 település lakossága pedig 251 és 500 fó között mozog. Az 500 fősnél kisebb falvakban együttesen több mint 300 ezren élnek, nagyjából 60 ezerrel többen, mint az ország második legnagyobb városában, Kassán, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) a legfrissebb elemzése szerint ennek ellenére továbbra sem kapnak olyan figyelmet, ami megilletné őket. Senkit sem érdekelnek „A kisebb falvakban még a legalapvetőbb élelmiszerek beszerzése is gondot okoz. Az általunk elvégzett felmérés szerint a 250 fősnél kisebb települések több mint felében nincs üzlet, és a 250-500 fos falvaknak az ötödéből is hiányzik” - nyilatkozta Michal Kalinák, a ZMOS szóvivője. Az ilyen települések iránt az üzletláncok sem tanúsítanak nagy érdeklődést. Az ezekben található üzleteknek kevesebb mint a 29 százaléka tartozik valamelyik üzletlánchoz, a többségüket helyi kisvállalkozók üzemeltetik, a legkisebb településeken pedig százból hét üzletet a települések tartanak fenn. Dotáció nélkül nem megy Az érintett települések polgármesterei szerint a lehetőségeik erősen behatároltak, a 250 fősnél kisebb települések vezetőinek csaknem a kétharmada állítja például azt, hogy hosszabb távon anyagilag nem éri meg számukra fenntartani egy üzletet a településükön. így azon sem sza-Falusi boltok számokban ► A 250 fősnél kisebb települések több mint felében nincs üzlet. ► A 250-500 fős falvaknak az ötödéből is hiányzik az üzlet. ► Az országban 541 olyan település található, amelynek 250-nél kevesebb lakosa van. ► 592 település lakossága pedig 251 és 500 fő között mozog. ► Az üzlet nélküli települések polgármesterei állítják, hogy a helyzeten jelentősen segítene, ha az élelmiszer-ellátást közszolgáltatásként minősítenék. ► A legtöbb bolt nélküli település az ország északi régióiban található. (Felvétel: Július Dúbravay/Plus jeden defí) lométert kell, hogy utazzanak a legközelebbi élelmiszerüzletbe. „Szepesapátkán korábban működött egy községi élelmiszerüzlet, amely azonban veszteséges volt, és a településnek kellett dotálnia. Havonta 30CM100 eurót kellett fordítanunk erre, amit hosszabb távon képtelenek voltunk biztosítani, így be kellett zárnunk az üzletet” - nyilatkozta Martin Müller, Szepesapátka polgármestere. A ZMOS felmérésében megkérdezett településvezetők többsége szerint megelégednének azzal is, ha a településükön a legalapvetőbb élelmiszerekhez hozzá lehetne jutni. Ahol nincs üzlet, ott a mozgóbolt jelenthet némi segítséget badna csodálkoznunk, hogy a megkérdezett polgármesterek majd kétharmada tartaná jó ötletnek, ha az élelmiszerüzletek fenntartását az ilyen településeken közszolgáltatásként definiálnák, vagyis például az állam dotálhatná az üzemeltetésüket. „Az elképzeléseink szerint az állam pártfogolhatná az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket, velünk együtt kidolgozva a megoldási lehetőségeket, a települések ugyanis egyedül képtelenek megbirkózni ezzel a problémával” - nyilatkozta Radomir Brtán, a ZMOS első alelnöke. Szerinte Szlovákia e tekintetben a cseh példát követhetné, ott ugyanis működik az ezzel kapcsolatos dotációs rendszer, a jogrendszerükben pedig közszolgáltatásként határozták meg a kisebb települések élelmiszerellátását. Kilométereket utaznak „A mostani felmérésünk alapul szolgálhat az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokhoz” - mondta el Kalinák. A ZMOS szóvivője a legnehezebb helyzetben levő települések közül példaként a Kassától 25 kilométerre, északnyugatra fekvő Szepesapátkát (Opátka) említette, amelynek a lakosai minimum 10 kiA termálfürdők rossz néven veszik a TIS értékelését SZALAY HAJNALKA Négy fürdő is szerepel a Transparency International Slovensko százas, az állami vagy városi tulajdonban lévő cégek átláthatóságát értékelt listájának utolsó hat helyezettje között. Dunaszerdahely. A fürdőigazgatók felvetik, hogy a hasonló szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vizsgálatához más metodikát kellene alkalmazni, mint a nagy állami cégeknél, valamint úgy vélik, esetükben a transzparencia hátránnyal is járhat. A TIS eddig három hasonló összehasonlítást végzett az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek körében. Hat különböző területet vizsgált (gazdasági mutatók, kommunikáció, közbeszerzés, humán erőforrás, etika és jótékonykodás) 57 indikátor alapján. A vállalatok összesen 100%-ot kaphattak, a dunaszerdahelyi Thermalpark 11%-kal lett az utolsó. Somogyi Gábor, a fürdő igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, nem igazán látja át a TIS által használt metodikát. „Olyan vállalatokkal tesznek minket egy kalapba, amelyeknek több tízezer alkalmazottjuk van. Máshogy működűnk, mint egy állami nagyvállalkozás, ezért nem igazán tartom relevánsnak ezt az összehasonlítást” - mondja Somogyi azzal, hogy városi cég lévén működésük nagyon átlátható azon szervek felé, amelyeknek elszámolással tartoznak. Ő ezért sem tartja reálisnak az elhelyezésüket. Káros transzparencia A TIS legnagyobb arányban az egyes cégek honlapjain megtalálható információk alapján határozta meg az értékeléseket: az adatok több mint harmada származott a vállalatok internetes oldalairól. A fürdőigazgató szerint a cégük honlapja elsősorban a vendégeknek szól.’ „Elsődlegesen a látogatókat akarjuk informálni. Őket az érdekli, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtunk, milyenek az áraink vagy épp milyen víz van a medencében. Mi elsősorban erre fókuszálunk, hiszen a bevételeink is innen származnak” - mondta Somogyi. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy az általuk is képviselt iparágban hatalmas a konkurencia, ezért a szerződések és számlák nyilvánossá tétele kiszolgáltatottá teszi őket. „Egy monopóliumban működő vállalkozás más pozícióban van, mint egy olyan cég, akinek a 40 kilométeres körzetében több vetélytársa is van”-állítja. Ugyanerre a problémára hívja fel a figyelmet a nagymegyeri Thermal Corvinus igazgatója, Krizán Tibor. „Ez a fajta transzparencia nem kis versenyhátrányt jelent az önkormányzati fürdőknek a magántulajdonban levő fürdőkkel szemben. A magántulajdonban levő vetélytársak (amelyek nem kötelesek ezeket az információkat és dokumentumokat megjelentetni, és ezt természetesen nem is teszik meg) egyoldalúan hozzáférnek minden partnerünk kilétéhez és az azokkal megállapodott szerződési feltételeinkhez. További kereskedelmi tevékenységét ennek tükrében tudja módosítani” - áll a lapunkhoz eljuttatott nagymegyeri állásfoglalásban. Az igazgató itt is kételyeinek ad hangot a TIS ellenőrzési módjával kapcsolatban. „Az, hogy a kiválasztott négy önkormányzati tulajdonban levő fürdő mindegyike ezen lista utolsó helyein szerepel, megítélésünk szerint felvetheti azt a kérdést, hogy vajon egy ilyen felmérésnél az önkormányzati fürdők esetében megfelelő-e ez a kritériumrendszer” - utalt Krizán a TIS listáján 95. helyen végző párkányi Vadasra és az ezt követő bánfai Bardtermre. Fontos az időzítés Somogyi Gábor arra is figyelmeztetett, hogy a TIS kérdéseikkel éppen nyáron, a szezon kicsúcsosodásakor kereste az alkalmazottakat, akik közül többen csak a közelmúltban kezdtek dolgozni a cégnél. „Nyáron maximális a leterheltségünk. Amikor megkaptuk a kérdéseket, a legtöbb részlegen új emberek dolgoztak, akik nem győztek válaszolni” - mondta az igazgató. A felmérés készítői a hatodik, a jótékonykodás területén nulla ponttal értékelték a fürdőt. Somogyi azonban elmondta, hogy a vállalkozásuk több sportklubot is támogat. „Nem kívántam ezt nagy dobra verni, nem éreztem fontosnak, hogy ezt nyilvánosságra hozzam” - zárta az igazgató azzal, hogy a jövőben megpróbálnak majd konzultálni a TIS- szel az értékeléssel kapcsolatban. Pozitív példa A magyarok vezette cégek közül azonban a Komáromi Városi Víz- és Csatornaművek a lista 37. helyén végzett, nagyban javítva a négy évvel ezelőtti pozícióját, amikor a 81. lett. Ruman Patrik, a vállalat vezérigazgatója lapunknak elmondta, ez az előrelépés annak is köszönhető, hogy az előző vezetés nem fordított különösebb figyelmet az átláthatóság kérdésére. „Körülbelül három éve dolgozok a cégnél, igyekszünk mindent transzparensen vezetni, és a törvény értelmében nyilvánosságra hozni a szerződéseket, számlákat. Azelőtt ezek nem voltak megjelentetve” - mondta Ruman. Hozzátette, nemrégiben a városi szervek is végeztek transzparenciával kapcsolatos ellenőrzést, de mindent rendben találtak. „A TIS-től kapott 44% ugyan lehetne több is, de a 37. helyezésnek örülök. Igyekezni fogok, hogy a jövőben ez a százalék tovább nőjön” - zárta a vezérigazgató azzal, hogy nem tartja kizártnak, hogy a következő évben esetleg személyesen is találkozzon a TIS képviselőivel, hogy tárgyaljanak a hiányosságokról. A Transparency International felmérésében leszerepelt termálfürdő képviselője állítja, a felmérést nyáron, a főszezon alatt készítették, amikor az alkalmazottaknak nem volt elég idejük a kérdőívek kitöltésére (TASR-feivétei)
