Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-06 / 284. szám

www.ujszo.com | 2019. december6. KÖZÉLET 3 A Smer miatt leállt a kórházreform „Gondolkozom a további lépéseken" - nyilatkozta tegnap Andrea Kalavská egészségügyi miniszter, miután Peter Pellegrini kormányfő elutasította a le­mondását (TASR-felvétel) NAGYROLAND Pozsony. Andrea Kalavská egészségügyi miniszter egyelőre nem távozik a posztjáról, Peter Pellegrini kormányfő tegnap nem fogadta el a lemondását. A Smer-jelölte miniszter azért akart távozni, mert a párt képviselői miatt bukott el az egészségügyi reform. Csaknem másfél évnyi huzavona után végleg eldőlt, hogy ez a kor­mány már biztosan nem indítja el a kórházreformot. Andrea Kalavská (Smer-jelölt). egészségügyi mi­niszter saját maga is elismerte, hogy a Smer belső viszálya állt a reform elfogadásának útjába. „Jelenleg már nincs lehetőség arra, hogy kü­lönféle részmegoldásokat fogad­junk el, melyek mögött nincs is iga­zán semmi” - jelentette ki, miután Peter Pellegrini kormányfő vissza­vonta a kórházreformról szóló ja­vaslatot a parlament üléséről. Ka­lavská reformja mögé beálltak az egészségbiztosítók, a kórházakat és a rendelőket tömörítő szakszerve­zetek, a nővérek, ráadásul még az ellenzéki pártok jelentős része is. Az „egészséges változásként” em­legetett intézkedés azonban még­sem valósulhatott meg, mert Ka­lavská nem élvezte az őt jelölő párt támogatását. Pedig a reform nagy reményekkel indult. A kezdetek Kalavská tavaly júliusban, 3 hó­nappal a beiktatása után rukkolt elő a kórházreformmal kapcsolatos ter­veivel. A sajtótájékoztatón akkor részt vett Peter Pellegrini is, aki vé­gig támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Az Egész­ségpolitikai Intézet (IZP) éveken keresztül dolgozott az adatok összegyűjtésén és feldolgozásán. A reformot azonban csak idén sike­rült beterjeszteni a parlament elé. Fico első akadálya Kalavská elmondása szerint a re­formot egy éven keresztül tökélete­sítették, így csak idén augusztusban kerülhetett a kormány elé. Utóbbi viszont kezdetben nem támogatta a javaslatot. Mint később kiderült, a reformot főként a Smer elnöke, Ro­bert Fico ellenzi. „Nem támogatha­tunk olyan javaslatot a választás előtt, mely kórházak bezárásához vezethet” - jelentette ki az egykori miniszterelnök. Janka Cigániková (SaS), a par­lament egészségügyi bizottságának tagja többször is kiállt Kalavská mellett. Elmondása szerint a reform nem arról szól, hogy bezárják a kór­házakat, ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy Szlovákiában túl sürü a kórházhálózat, és a belé fektetett pénz egyszerűen nem térülhet meg hatékonyan. „Persze, hogy nehéz beismerni az embereknek, hogy például a hozzájuk közel lévő szü­lészetet be kell zárni, mert ott sok­kal több anya és sokkal több gyer­mek hal meg feleslegesen, mint bárhol máshol, mivel nincs ott megfelelő felszerelés, nincs elég orvos és tapasztalat sem” - tette hozzá Cigániková. Fico ennek ellenére állította: párt­ja csakis akkor hajlandó elfogadni a reformot, ha az egyszerű javaslat helyett alkotmánytörvény formájá­ban kerül a parlament elé. Kalavská ezért átdolgozta a törvényjavaslatot, azonban az alkotmánymódosításhoz elutasítóan viszonyultak az ellenzé­ki pártok, valamint a szakmai köz­vélemény is. Kalavská végül úgy döntött, hogy mégis egyszerű javas­latként teijeszti be a reformot a kor­mány elé, ezzel ellentmondva a pártelnök akaratának. Fico második akadálya „Bennünket senki nem fog az or­runknál fogva vezetni” - dühöngött Fico az egészségügyi miniszter dön­tését követően. A Pellegrini vezette kormány ennek ellenére szeptember végén mégis elfogadta a reformot, így az a parlament elé került. A Smer elnöke leszögezte, hogy Kalavská így biztosan nem számíthat saját pártja támogatására. Az egészség­­ügyi miniszter ezért októberben két­szer is meglátogatta az összes par­lamenti pártot, és megpróbálta meg­győzni őket a reform elfogadásáról. A tárgyalások után úgy tűnt, hogy a reformnak mégis lehet esélye, mivel Fico ködösen fogalmazott, már nem utasította el egyértelműen a minisz­ter javaslatát. A parlament októberi ülésén azonban a szavazás előtti utolsó pillanatban felszólította Ka­lavskát, hogy vegye le a javaslatot a parlament napirendjéről. Fico harmadik akadálya Kalavská elmondta: nem értett egyet a döntéssel, de politikai támo­gatás hiányában nem volt más lehe­tősége. Hozzátette: a parlament idei utolsó, novemberi ülésén már sem­milyen körülmények között nem vonja vissza a javaslatot, akár meg­van a kellő politikai támogatás, akár nincs. A reformról azonban végül mégsem szavaztak a képviselők. Mi­vel Kalavská már nem volt hajlandó, ezért a reformot végig támogató Pel­legrini vonta vissza a javaslatot. Az egészségügyi tárca vezetője szerint a kormányfő azzal indokolta a dönté­sét, hogy a reform biztosan elbukott volna, így nem akarta, hogy a siker­telenség szimbólumává váljon a vá­lasztás előtti harcban. Kalavská a sajtótájékoztatóján nem fogta vissza magát, élesen bírálta a Smer parla­menti képviselőit. „Állampolgárként és anyaként azt szeretném, ha a vá­lasztás után a parlamentben olyan képviselők ülnének, akik elsősorban az emberek érdekeit nézik” - fogal­mazott az egészségügyi miniszter, hozzátéve: a reform körül kialakult helyzet egyszerre kínos, nevetséges és már-már groteszk is. Borús jövőkép Kalavská szerint egy átfogó re­form nélkül az elkövetkezendő öt évben egyre csak romlani fog a hely­zet. Az orvos- és nővérhiány egyre nagyobb méreteket ölt az országban, emiatt a betegeknek egyre többet kell várniuk az egyes kezelésekre. Az európai átlaggal összehasonlítva Szlovákiában rendkívül magas az elkerülhető halálesetek száma, első­sorban a rosszul elvégzett műtétek és a hiányos hosszú távú ellátás miatt. Ráadásul az állami kórházak foko­zatosan eladósodnak, ennek követ­keztében sok intézmény rendkívül elhanyagolt állapotban van. A kórházreform főbb pontjai ► Minden kórházi osztálynak megszabták volna, hogy évente hány beavatkozást kell elvégezniük (például a szülészeteken évi 600 szülést). Ellenkező esetben bezárták volna az osztályt. ► A kritériumrendszert követően osztályozták volna az egyes kórházakat. Három fő kategóriát határoztak meg: lokális, regionális és nemzeti kórházak. A lokális intézményekben végezték volna az alapvető műtéteket, a regionális kórházakban mára bonyolultabb eseteket kezelték volna, a nemzeti kórházakban pedig a legkomplexebb egészségügyi ellátásra szoruló betegek kerültekvolna. ► A lokális kórházak 30 percen belül, a regionálisak 60 percen belül, a nemzeti kórházak pedig 120 percen belül elérhetőek lettekvolna a lakosságtöbb mint90 százalékának. ► A kihasználatlan intézményeket átalakították volna olyan kórházakká, melyben a krónikus betegségben szenvedő pácienseket látták volna el. ŰRSO: a világpiac miatt növeltük az energiaárakat Pozsony. Az energiaárak jövő évi emelését az Árszabályozási Hivatal a világpiaci árak látvá­nyos megugrásával magyarázza, az ellenzék szerint azonban a hi­vatal sem teljesen ártatlan. „A jövő évi lakossági energiaárak meghatározásánál figyelembe kellett vennünk, hogy ezeknek a piaci ára az előző évhez képest ismét megugrott, a villamos energia piaci ára 28, a gázé 8,58%-kal” - indokolta a csü­törtökön bejelentett áremelése­ket Eubomír Jahnátek, az Ársza­bályozási Hivatal (ÚRSO) elnö­ke. A gáz esetében a világpiaci árak emelkedését nagyobb mér­tékben építették be a lakossági árba, mint az áramszolgáltatás­nál. „A lakossági gáz ára jövőre átlagosan 3,95%-kal nő” - nyi­latkozta Jahnátek, aki szerint azonban hatalmas különbségek vannak az egyes szolgáltatók között. Van olyan, amelynél az átlagos áremelés 2,67 százalék körül mozog, és olyan is, amely­nél ez megközelíti az 5 százalé­kot. Azoknak, akik a gázt csak főzésre használják, vagyis a Di­es fogyasztói kategóriába (1000 kWh-s fogyasztásnál) tartoznak, és a vizet is gázzal melegítőknek (D2, 10 ezer kWh-s fogyasztás­nál) a legnagyobb hazai gáz­­szolgáltató, a Szlovák Gázművek (SPP) Jahnátek sze­rint egyáltalán nem emeli a gáz­szolgáltatás árát. Akik gázzal fütenek (D3, 30 ezer kWh-s fo­gyasztásnál), azoknak átlagosan a tizedével nőnek az éves kiadá­saik. Az innogy alternatív gáz­­szolgáltató ugyanakkor a D1 és D2 kategóriában még csökkenti is az árait. A víz- és csatornadíj jövőre átlagosan 1%-kal fog nő­ni, ami egy átlagos, háromtagú család számára havonta mintegy 0,21 euró többletköltséget je­lent. Az ÚRSO elnöke hangsú­lyozta, a hivatal nem rögzített, hanem maximális árat szab az áram-, gáz-, hő- és vízszolgál­tatóknak, amelyet ezek nem léphetnek túl, alacsonyabb árat azonban a piaci verseny kere­tében kínálhatnak a szlovák háztartásoknak. Az ellenzék szerint az energiaárak növeke­dését nem lehet csupán a nö­vekvő világpiaci árakra fogni. „A legjobban dráguló villany­energia esetében maga az áramdíj például a fogyasztói ár kevesebb mint harmadát teszi ki, a fennmaradó összeget a fo­gyasztóknak az értelmetlen ál­lami beavatkozások miatt kell fizetniük” - nyilatkozta Karol Galek, az SaS energetikai szak­értője.. (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom