Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-20 / 270. szám

www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2019. NOVEMBER 20. Kocsmafilozófia haladóknak AJÁNLÓ Felnőttmesék: a férfi változat Egy jó könyv kicsomagolva is sok meglepetést rejt! Könyvbarát környezet gyerekkuckóval és kényelmes olvasósarokkal, készséges kiszolgálás! Új könyvvel jelentkezett a Svejkért rajongó humorista, akinek az óvodában egy részeg Hrabal volt a jele. Ezúttal egy, a valósághoz megtévesztésig hasonló Magyarországra ka­lauzol el bennünket fröccsrajongó szobafestő főhősével, aki göcseji Rembrandtnak indult, de zalai Banksyként végezte. Bödőcs Tibort egy or­szág szerette meg humoristaként. Már stand up fellépései is kitűntek az átlag­ból nyelvi megformátságukkal és igényes humorukkal, mégis szinte mindenkit meglepetés­ként ért első könyve, az Addig se iszik megjelenése. A kis könyv hatalmas siker lett, a Karinthy így írtok tijét idéző rövid írások, ujjgyakorlatok pedig megmutat­ták, hogy Bödőcs stílusérzéke és irodalmi tájékozottsága valóban párját ritkítja. A folytatásra nem is kellett sokat várni, 2019-ben a Helikon kiadásában érkezett a Meg se kínáltak című regény. Bizony, az irodalmi karcolatok és paródiák után Bödőcs Tibor műfajt váltott: regénnyel jelent­kezett, bizonyítván, hogy olyan könnyedén váltogatja a stíluso­kat, mint magyar oligarchák a postaládacégeket. Míg az Addig se iszik kissé eltávolodott a stand up sztorizgatos murájától, az uj regényben a szerző bőségesen kamatoztam tudja humoristaként szerzett tapasztalatait. Minden magyar hungarikum Azt azért tisztázzuk az elején, hogy ne klasszikus regényt vár­junk. Inkább egy epizódokra épü­lő, pikareszkszerű művet kapunk, amelyben az egyes fejezetek csak lazán kötődnek egymáshoz, leg­inkább az elbeszélő személye köti össze őket. Magyar Oszkár festő és mázoló („Oszkár, tisztelettel, tőlem színes a világ’) egy kocs­mapultnál próbálja leimádkozni Gyöngyike, a pultoslány bugyiját a szórakoztató sztorikkal. Minden kocsmai látogatás egy rö­vid stand up és egy fergeteges törté­net. Az elbeszélői pozíció iiyen tála­lása zseniális: Oszkár meglehetősen rendszeresen betéved egy (több) italra, és közben löki a szöveget. Nincs közbeszólás, nincs megsza­kítás, a nő reakcióját a történetek­re mindössze Oszkár közbevetett megjegyzéseiből ismerjük meg. Egy végtelenül beszűkített elbeszé­lői pozíciót kapunk, mely egyúttal dekonstruálja minden egyes törté­net szavahihetőségét is, hiszen vég­eredményben mégiscsak egy notó­rius alkoholistát hallgatunk. Erre néha emlékeztetnünk is kell magunkat, mert Oszkár szövege va­lósággal letagló­zó: mindenről van vélemé­nye, mindent tud, mindent látott már, és nem is fél ■ elmondani. * Ahogy fogynak az italok, úgy tu­dunk meg egyre többet elbeszélőnk sorsáról, akiben - egyebek mellett - egy filozófus veszett el. „ Tudom én, hogy jó lenne valamiben hinni, mert olyan ez a világ mint­ha valaki szívességből csinálta volna bontott égből meg maradék tengerből egy szebb bolygó ledőzerolása után, hat nap alatt, és csak a szigszalag a bálamadzag a gumipók meg az irigység tartja össze az életünket... ” Tűpontos látlelet Ahogy elmerülünk Oszkár tör­téneteiben, úgy rajzolódik ki a kádári, majd a rendszerváltás utá­ni Magyarország ládelete is, hol romantizálva, hol szinte visszata­szító élességgel ábrázolva. Oszkár festőként mindenhova bejut: má­zolt pártirodát, kuplerájt, temp­lomot és nemzeti dohányboltot is, épp ezért semmi nem maradt Bödőcs Tibor TIBOR MEG SE KÍNÁLTAK A legjobb könyvekből válogatunk (1982) Karinthy-gyűrűs magyar humorista. Zalaegerszegen született, de - ahogy azt mindenki tudja - egy zalai kis faluban, Búcsúszent­­lászlón töltötte a gyerekko­rát. Színész szeretett volna lenni, magyartanárnak tanult, de humorista lett. 2004-ben csatlakozott a Dumaszínház­hoz, állandó kerettagja lett a Rádiókabarénak, az országos ismertséget a 2005-ös Esti Showder-szereplés hozta meg számára. Az utóbbi évtizedben a legismertebb magyar stand upos előadóvá vált. Addig se iszik című, irodalmi paródiákat tartalmazó kötete 2017 egyik könyvszenzációja volt. A Meg se kínáltak az első regénye. rejtve a sze­me előtt. „Keresztül-kasul festettem én már, hajói számolom, három rendszert minimum. (...) Itt festőre mindig szükség lesz, mert mindig jönnek az új színek, mert minden korszaknak megvan a színe” - mondja. Felemás világ ez, jobb sorsa ér­demes emberek történeteivel. A Meg se kínáltak alapvetően szó­rakoztató könyv, de a szórakozás alatt itt szigorúan sírva vigadást kell érteni. Nevetünk, mert nem tehetünk mást: a viccesnek szánt történetek mögött családi drámák, alkoholba fojtott éle­tek bontakoznak ki, melyekbe jobb nem belegondolni, mert a nevetés könnyen zokogásba ful­ladhat. Oszkár azonban senki fe­lett nem ítélkezik, mindenkivel megértő. „Mert érthető, hogy itt mindenki hisztis, mert mi mindig a vajas felünkre esünk. (...) En csak hátradőlök, és azon gondolko­dom, hogyan festeném meg őket” — magyarázza a világhoz való hozzáállását Gyöngyinek. A nyelv színe és visszája Ha van olyan, hogy „bödőcsi nyelv”, akkor az sokkal letisz­­tultabbá vált a második kötetre. A szóvirágok nem olyan harsá­nyak, nem olyan túlzók, nem annyira öncélúak, mint koráb­ban. Ugyanakkor a szerző a kö­tet vége felé már egyáltalán nem fogja vissza magát: a barokkos körmondatok, a jelzők és ha­sonlatok halmozása a csúcsra ér, néhol egyenesen fárasztóvá válik (persze, ez valószínűleg összefügg Oszkár állapotával). Ez az a pont, amikor megmutatkoznak ennek a nyelvnek a korlátái is: míg a könnyedebb témáknál és a visz­­szaemlékezéseknél kitart a sodró lendület, addig a regény végén a szóáradat már-már maga alá temeti az olvasót. Oszkár fiktív fesményeinek címadása rendkívül ötletes, és ezek egyenként hu­morosak is (pl. A Babosdöbrétei Hímző és Zumba Kör végre átve­szi a hatalmat az ország felett), de listaszerű felsorolásuk kissé fárasz­tóvá válik: itt látszik igazán, hogy az effajta-elbeszélő nyelv milyen nagy mértékben támaszkodik a történetre. Kiszínezheti, ízesítheti azt - de helyettesíteni nem tudja. A könyv vége felé felmerülhet az olvasóban az a kérdés is, hogy Oszkár művészettel kapcsolatos tipródása mennyire tekinthentő egyfajta önértelmező képnek, mely Bödőcs irodalommal való kísérletezgetését hivatott rep­rezentálni. Néhol kilóg a lóláb, néhány mondatnál mintha a hu­moristát hallanánk megszólalni a festő helyett: „...nagyon jó érzés, ahogy belelendülök, nekizuhanok és átélem. Nem okoskodom közben, (...) csak csinálom. Mert lehet csi­nálni nagyon elszállt absztrakciót, és lehet nagyon realistán is festeni, tök mindegy, mindkettő lehet igaz, ha őszinte. ” Ki szólal itt meg, a művészi ambíciókat dédelgető festő vagy az irodalmi babérok­ra törő humorista? A döntés az olvasóra van bízva: ezek a mon­datok ügyesen vannak elrejtve a történetben, annak keretében is tökéletesen értelmezhetők, így biztosat nem állíthatunk, csak a regény lett gazdagabb egy újabb értelmezési réteggel. Szeretni kell... Tökéletes köny-e a Meg se kí­náltak? Biztosan nem. Néhol közhelyes, néhol ismétlésbe ful­lad, néhol suta megoldásokkal él. De ez ne tántorítson el senkit az olvasástól, ugyanis az apróbb bakikat bőven ellensúlyozzák a zseniális mikrotörténetek, nyel­vi játékok és karakterek. Bödőcs legnagyobb erőssége, hogy töviről hegyire ismeri a magyar néplelket és a földet, ahonnan jött. Ismeri a hibáinkat, kicsinyességünket, nagyravágyásunkat, mégis képes szerethetően ábrázolni ezt a vilá­got és az azt benépesítő alakokat. Igen, vannak közhelyek, de egy közhelyes világ közhelyes szerep­lőiről talán így lehet hitelesen „Szeretni kell a képet, amiben ben­ne vagy, és akkor szép lesz”- szól az ars poetica, ami áthatja a könyv minden lapját. Nem túl eredeti és nem túl mély, mégis felemelő a maga egyszerű módján. Hegedűs Norbert Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak Helikon Kiadó, 2019 197 oldal Gondoltak már arra, mi történt gyerekkorunk mese­hőseivel, miután jól ismert kalandjaik véget értek? A múlt év egyik emlékezetes könyvsi­kere volt az És boldogan éltek? - Mesehősnők utóélete című antológia, melyben 15 kortárs magyar írónő (+1 tisztelet­beli nő, Parti Nagy Lajos aka Sárbogárdi Jolán) folytatott szabadon egy-egy történetet. A női nézőpontok után a Cser Kiadó jóvoltából idén megjött a férfiak válasza is. Mi várt például Ludas Matyira, miután háromszor megverte Döbrögit? Milyen élete lett Hókuszpóknak, miután kibé­kült a hupikék törpikékkel? Mi történt a rendítheteden ólomkatonával, miután a tűz­be dobták? 13+1 neves kortárs író meséli tovább az esemé-ÖK IS BOLDOGAN ÉLTEK? » A FÉRFI VÁLTOZAT • nyékét a maga jellegzetes stílusában. A könyvben Czinki Ferenc, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Fehér Béla, Garaczi László, Gerlóczy Már­ton, Hartay Csaba, Háy János, Horváth Viktor, Kerékgyártó István, Maros András, Totth Benedek, Vámos Miklós, Zoltán Gábor felnőttmeséi olvashatók. A kötetet Herbszt László illusztrálta. Ök is boldogan éltek? - A férfi változat Cser Kiadó, 2019 168 oldal Nálunk minden korosztály talál magának olvasmányt! & Várja Ont a Diderot, Komárom legnagyobb könyvesboltja Komárom, Lúdpiac tér (TVínltné nám. 4810), a Trend épületében £p\ • / 035/ 770 11 52, 0908 165 852

Next

/
Oldalképek
Tartalom