Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-29 / 278. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. november 29.1 www.ujszo.com A vízszennyezés rontja a halhús minőségét Egészséges a halhús? (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Mondják, az egészsóges táplálkozás egyik fontos szeletát a kiváló minőségű fehérjének számító halaknak kellene képeznie. De léteznek a természetben vitathatatlanul tisztán egászséges halak? A Földön fellelhető legtöbbféle természetes élelemforrás, élelmiszeralapanyag tartalmaz számunkra hasznos összetevőket. Ezért minden ehetőre rámondható: egészséges. Üzleti érdekekből sokszor akármire ráfogják. Ha az a kérdés, egészségese a halhús, akkor a válasz: igen is, nem is. Táplálkozástudományi szakértők egyetértenek abban, halakkal jól járunk. Fajtától függően eltérő mennyiségben, remek forrásai a szelénnek, foszfornak, cinknek, B12-vitaminnak... Az Amerikai Szív egyesület (AHA) ajánlása szerint érdemes legalább heti kétszer halat enni, leginkább zsíros tengeri fajokat. Csakhogy több faj egyedeiben sok a metil-higany, a poliklórozott bifenilek (PCB-k), a dioxinok s ki tudja még hányféle, egészségünkre veszélyes anyag. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) honlapján felsorolja a fogyasztásra leginkább ajánlott halak bő ötven faja után a magas higanytartalmuk miatt kerülendőket: királymakréla, mariin, gránátos sügér, cápahús, kardhal, Mexikói-öbölből származó lágysugaras hal, nagyszemű tonhal. A kaliforniai Monterey-öböl Akvárium irányította Seafood Watch program - vezető egészségügyi szervezetek és környezetvédelmi csoportok egyesített adatai alapján - a fenntartható módon halászott, egészséges, mérgező anyagokat legkevésbé hordozó halfajokat listázza. Ilyen például az atlanti makréla és a Csendes-óceánból származó szardínia, utóbbi kiemelkedő mértékben hordoz D-vitamint. A természetes környezetéből kifogott alaszkai lazac a legkevésbé szennyezett higannyal, ólommal. Sok higanyt és PCB-ket hordoznak a kékúszójú tonhalak (szerepel a Természetvédelmi Világalap, a WWF-féle veszélyeztetett fajok listáján), gyakran sok a higany a 100 évet is megérő gránátos sügérekben. Az amerikai nonprofit Environmental Defense Found szerint a nagy aranymakrahal (mahi-mahi) beszerzése a legkevésbé környezetbarát, a kifogásához használt hálóba sűrűn gabalyodnak bele tengeri teknősök, tengeri madarak és cápák. Omega-3 zsírsavak tekintetében kiváló halfajok élnek Oroszország szubarktikus vizeiben - legalábbis az Orosz Tudományos Akadémia szibériai ágának számító Krasznojarszki Tudományos Központ tanulmánya szerint; a kutatásban részt vett a krasznojarszki Szibériai Szövetségi Egyetem és más egyetemek. Az orosz szubarktikus vizekből származó, egyébként kereskedelmi jelentőséggel is bíró hét halfaj zsírsavösszetételére voltak kíváncsiak. A többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak legbőségesebb hordozója a Jenyiszejben élő bajkáli omul volt; húsa grammonként akár 17,60 mgot is hordoz magában. A második legnagyobb értéket a Sobachyetóból származó nagy maréna esetében mértek: 16,61mg/g. Mivel a vizsgált fajok genetikailag közel állnak egymáshoz, úgy vélik, béltartalmukra jelentős befolyással lehetnek életkörülményeik, az ősi szibériai vadon, a táplálék, de a genetikai hajlam is lényeges. Igazolták továbbá, a különféle környezetben élő ugyanazon fajoknak is eltérnek belső értékeik (Lipids szakfolyóirat, 2017. december). Egyetlen halfajról sem állítható, hogy a világ legegészségesebbje lenne, de azt az orosz eredmények is alátámasztják: a halhús fogyasztása egészségünkre válhat. Rendszeres halfogyasztás védi a szívet, érrendszert. Egyes kutatási adatok arra utalnak, az időseknél gyakori szembetegség, a makuladegeneráció megelőzéséhez is hasznos lehet a halevés. Csökkentheti a szívroham kockázatát, depresszió kialakulását, gyerekeknél az asztma lehetőségét. Omega-3 zsírsavak élénkítik a gondolkodásért felelős agyterületek működését. Lassíthatja a mentális hanyatlást. De láttuk, hordozhatnak veszélyforrásokat is. Mégis sok kutatás arra jut, eddigi ismeretek alapján, esetleges veszélyeknél több előnyünk származhat a változatos összetételben fogyasztott halhúsokból. Sokat hangoztatott, hogy nem egyértelmű, hogy az egyes halakban számottevő mennyiségben felgyülemlő mérgező anyagok mekkora veszélyt jelentenek ránk. Közben azért terhes nők, szoptatós anyukák, kisgyerekek számára nem ajánlják azon fajok fogyasztását, amelyekben sok például a higany. Ebből nagyobb adag bizonyítottan fejlődési rendellenességekhez vezet. A PCB-ket rengeteg kutatás összefüggésbe hozta többféle daganatos megbetegedés kockázatának megnövekedésével. Dioxinok természetben is keletkeznek, a dioxinvegyületek vegyipari melléktermékként lepik el a Földet széltébenhosszában, némelyek igazoltan rákkeltőek, mások immunrendszerkárosítóak. Azt mind többen bizonygatják, különféle állatokra veszélyesek a PCB-k (példa: az ezektől legszennyezettebb vizekben élő kardszárnyú delfinek populációit a kihalás veszélye fenyegeti; Science, 2018. szeptember). Mármost elképzelhető az, hogy nem veszélyes az emberre az a halhús, amelybe olyasmik jutottak, amelyekről egyébként bizonyították, hogy mérgezők? Ez minimum kétséges. Az ember esztelen ténykedései miatt mérgező vegyi anyagok garmada, például nehézfémek, gyógyszerkészítmények, még radioaktív hulladékok is belekerültek a vizekbe - mindezek mostanáig több millió tonna mennyiségben. A vízkörforgásról már az alapiskolában tanítják: a víz folyvást párolog, felhőket képez, majd valamilyen formában visszaesik a talajra. A Föld összes vízmennyisége között kapcsolat van abban az értelemben, hogy egy része, így elvben ama esőcseppek is, amelyek a minap eláztattak bennünket, már a dinoszauruszok idején itt voltak a bolygón. A teljes vízmennyiség évmilliók óta megmaradó hányada idővel bej álja az egész bolygót. Következésképpen ma a természetben nem igazán létezhet teljesen tiszta víz. A halak meg ugye folyókban, tengerekben, óceánokban élnek - amelyeket az ember szüntelenül és fokozódó mértékben szennyez. És ezzel a kör bezárult. Adódik a kérdés: jóllehet a halhús egészséges, de mennyire biztonságos a természetes vizekből származó, agyondicsért halhús? Mindenki döntsön saját belátása szerint. Merkel: Meg kell őrizni az internet egységét és szabadságát MTI-HÍR Az internet globális közössági jószág, amelynek egysógót ás szabadságát meg kell védeni - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben az ENSZ internetszabályozási kérdésekkel foglalkozó állandó fóruma (Internet Governance Forum - IGF) tanácskozásán. A kancellár a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, hogy a mindenkit mindenkivel összekötő, a világ minden sarkában elérhető és decentralizált - mindent irányító és felügyelő központ nélküli -, szabad hálózatként működő internet szabályozását csak a multilateralizmus módszerével, vagyis a politika, a civil társadalom, a tudomány és a gazdaság, és kivétel nélkül valamennyi állam bevonásával lehet továbbfejleszteni. Mint mondta, párhuzamos világok kialakuláshoz, a hálózat stabilitásának megrendüléséhez, cenzúrához és az állampolgárok megfigyeléséhez vezetne, ha teret nyerne a „bezárkózás” politikája. A „digitális szuverenitás” nem jelenthet protekcionizmust és kizárólagos állami irányítást, és nem vezethet az internet „széttöredezéséhez” - húzta alá Angela Merkel. A 2006-ban alapított IGF első berlini konferenciáján a házigazda ország kormányfője kiemelte, hogy egyre inkább összemosódik az analóg és a digitális világ, és közösen, a multilaterális megközelítéssel kell válaszokat kidolgozni azokra a mindig aktuális és folyton újra megtárgyalandó kérdésekre, hogy mit kell átemelni az analóg világból a digitális világba, és milyen értékek és szabályok alapján kell formálni az egymás közti kapcsolatokat a digitális térben. Ezek az internet jövőjének alapkérdései, és nem szabad megengedni, hogy csak kormányok és államok határozzanak róluk, hiszen az emberiség egyre nagyobb részét érintik - fejtette ki Angela Merkel, rámutatva, hogy jelenleg 4 milliárd ember használja az internetet, és az előrejelzések alapján alig tíz év múlva, 2030- ban már 7 milliárd internetező lesz. A világháló atyjaként számontartott brit informatikus és feltaláló, Tim Berners-Lee beszédében kiemelte, hogy harminc éve, nagyjából a berlini fal ledöntése idején azzal a szándékkal dolgozta ki a ma ismert internet alapjait jelentő eljárásokat - például a honlapok készítéséhez használt html programozási nyelvet -, hogy létrehozzon egy helyet, ahol „ledőlnek az emberek és a rendszerek közötti falak”. Ma ez a szabad hely, az internet veszélyben van, fenyegeti a világhálóról lekapcsolt és állami ellenőrzés alá vont, különálló hálózatok kialakulása, az óriásvállalatok befolyása, a gyűlölködés és a félrevezetés. A világháló története fordulóponthoz érkezett, és az a veszély fenyeget, hogy nem magasabb szintre emeli az emberiséget, hanem a jelenleginél rosszabb társadalomhoz vezet, utópia helyett „digitális disztópia” lesz belőle - fejtette ki Tim Berners-Lee. Merkel szerint párhuzamos világok kialakuláshoz, a hálózat stabilitásának megrendüléséhez, cenzúrához és az állampolgárok megfigyeléséhez vezetne, ha teret nyerne a „bezárkózás" politikája (Shutterstock)
