Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-28 / 277. szám
www.ujszo.com | 2019. november 28. ÚJ SZÓ AKADÉMIA 2019 118 Mindennapi élelmünk M inden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz - áll egyebek mellett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. A világ boldogabbik felén magától értetődő dolognak számít az elegendő napi élelem. Sokan elképzelni sem tudják, hogy mit jelent az éhezés. Sőt, évente élelmiszerhegyek mennek veszendőbe, landolnak a szemétben, miközben bolygónk más részein egyáltalán nem magától értetődő a napi rendszeres étkezés vagy a minőségi élelem. Egyre többen éheznek a világon 820 millió körül volt tavaly azok száma, akik nem jutottak elegendő élelemhez, míg 2017-ben „csupán” 811 millióan, és a negatív tendencia már harmadik éve tart. Ezért a világ élelmezési és táplálkozási helyzetéről szóló, idén nyáron nyilvánosságra hozott jelentés fókuszában az éhezés felszámolását előrevetítő Fenntartható Fejlődési Cél megvalósításának kihívásai állnak. Túl lassan halad azon célkitűzés, hogy a növekedésében megállt vagy alacsony testsúllyal született gyermekek számát a felére csökkentsük, ami egy másik fontos eleme a második számú célnak. Ám mindeközben a helyzetet nehezíti a túlsúly és az elhízás folyamatos terjedése a világ minden pontján, különösen az iskolás és serdülőkorúak körében. Az éhezés nagyobb valószínűséggel sújtja a nőket, a két nem közötti különbség ezen a téren Latin-Amerikában a legnagyobb. „Bátrabb tettekre van szükség, hogy megállítsuk ezeket a rossz folyamatokat, és nem csak többet, hanem szélesebb összefogással kell cselekednünk”- hangsúlyozták a jelentés mögött álló szervezetek vezetői, nevezetesen az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Azon országokban, ahol lassú a gazdasági növekedés - különösen a közepes jövedelmű országokban -, melyek erősen rá vannak utalva a nemzetközi nyersanyag-kereskedelemre, egyre nagyobb mértékben van jelen az éhezés. A jelentés szerint a társadalmi egyenlőtlenségek is növekednek itt, megnehezítve a szegény, rászoruló és a társadalom peremén élők helyzetét a gazdaság lassulása vagy összeomlása esetén. „Támogatnunk kell a szegényeket célzó és befogadó szerkezeti átalakításokat, melyek az egyének és közösségek központba állításával csökkentik a gazdasági sebezhetőséget, és az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolásához vezető útra segítenek minket”- mondták az ENSZ-vezetők közös előszavukban. v Lassú javulás Afrikában ás Ázsiában A legsúlyosabb a helyzet az afrikai kontinensen, ahol az éhezők aránya a legmagasabb a világon. Kelet-Afrikában a lakosság közel harmada (30,8%) alultáplált. Az éghajlati szélsőségek és a politikai konfliktusok mellett a gazdasági nehézségek bújnak meg a tendencia mögött. 2011 óta az országok közel felében, ahol nőtt az éhezés, a gazdaság lassulása volt ennek fő okozója. Az alultáplált emberek legnagyobb számban (500 millió) Ázsiában élnek, főleg a déli országokban. A táplálkozási problémák különböző formájukban legsűrűbben együttesen Afrikában és Ázsiában fordulnak elő, itt él a növekedésben elmaradt és a kórosan alacsony súlyú gyermekek 90%-a. Dél-Afrikában és a szubszaharai Afrikában minden harmadik gyermek ide tartozik. Mindemellett a világon élő túlsúlyos Számok és adatok • Az éhezők száma a világon 2018-ban: 821,6 millió (minden kilencedik); • Ezen belül: Ázsia (513,9 millió), Afrika (256,1 millió), Latin-Amerika és Karib-térség (42,5 millió); • A mérsékelten vagy súlyosan éhezők: 2 milliárd (26,4%); • Alacsony testsúllyal született babák: 20,5 millió (minden hetedik); • Növekedésében megállt 5 év alatti gyermek: 148,9 millió (21,9%); • Korához képest elégtelen testsúlyú 5 év alatti gyermek: 40 millió (5,9%); • Iskolás és serdülőkorú túlsúlyos lakosság: 338 millió; • Elhízott felnőttek: 672 millió (13%, avagy minden nyolcadik) Élelmezési világnap Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979- ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át annak emlékére, hogy 1945-ben ezen a napon alakult meg a FAO. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Ételhulladék-hegyek az Európai Unióban Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik, aminek nemcsak gazdasági következményei vannak, de a környezetre is káros. Az EU-ban a termelői és fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig. Az élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, az ezzel okozott problémákról a fogyasztók azonban sokszor nem is tudnak. Az ételhulladékok nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz vagy a napenergia, hanem káros hatással vannak a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna C02 termelődésével jár. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán 50%-a tudja, hogy mit jelöl a „minőségét megőrzi” vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken. A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy. A legtöbb ételhulladékot az Európai Unióban Hollandia termeli, fejenként évi 541 kilogrammot, 2. helyen van Belgium 345 kilogrammal, a 3. Ciprus 327 kg-mal, a 4. Észtország 265 kg-mal, az 5. pedig Lengyelország 247 kg-mal. Szlovákiában az egy főre eső évi élelmiszerhulladék 111 kilogramm, Magyarországon 175 kg, Csehországban pedig 81 kg. A legtakarékosabban a szlovének bánnak az élelemmel, ott az egy főre eső évi élelmiszerhulladék 72 kg. (Fotók: szí, Shutterstock) gyermekek háromnegyede afrikai és ázsiai. Az ihezíten túl A jelentés 2019-es kiadása új mérőszámot is bevezet az élelmezésbiztonság különböző szintjeinek dokumentálására és a kettes számú Fenntartható • A világnépesség mintegy felének legfontosabb tápláléka a rizs. • A gabonafélék teszik ki a táplálkozás nagy részét a világ népességének döntő részénél. Fejlődési Cél megvalósításának nyomon követésére: az élelmiszerbiztonság hiányának enyhe és súlyos mértékét. A szakértők szerint több mint 2 milliárd ember, többségében az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai, nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez. De a rendszeres táplálkozás még a magas jövedelmű országok számára is kihívás: Észak-Amerika és Európa lakosságának 8%-a küzd ezzel. Mindez pedig csak az élelmiszerellátó rendszerek drasztikus átalakításával orvosolható, hogy fenntartható módon biztosítsuk az egészséges táplálkozást a világon élő egyre több éhes szájnak. (Forrás: wikipedia, www.europarl.europa.eu , mfor) Szerkesztette: Szabó Laci Ml NISTERSTVO SPRAVODLIVOSTI SLOVENSKEj REPUBLIKY A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma pénzügyi támogatásával valósul meg az emberi jogok és szabadságjogok előmozdítását, támogatását és védelmét, valamint a diszkrimináció, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia megnyilvánulása valamennyi formájának megelőzését célzó támogatási program keretében. A dokumentum tartalmáért kizárólag a DUEL-PRESS, s.r.o. felelős. Realizované s financnou podporou Ministerstva spravodlivosti SR v rámci dotacného programú na presadzovanie, podporu a ochranu l’udskych práv a sloböd a predchádzanie vsetkym formám diskriminácie, rasizmu, xenofóbie, antisemitizmu a ostatnym prejavom intolerancie. Za obsah tohto dokumentu vylucne zodpovedá DUEL-PRESS, s.r.o.
