Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-28 / 277. szám

141 ISKOLA UTCA 2019. november 28.1 www.ujszo.com A Munka utcások közösségi kiskertje „Kevés hasznosabb gyerekjáté­kot lehet elképzelni, mint a kert­ben kijelölt apró parcellát, amely­ben megtaníthatjuk gyermekein­ket kertészkedni, növényt nevel­ni” - mondta Bálint György, azaz Bálint gazda. Egyebek mellett az ő gondolatai ösztönözték a komáro­mi Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Pro Schola et Futuro Alap ügyvezetőjét, az is­kola pedagógusát, Konczer Ildikót és lelkes „csapatát”, hogy pályá­zati támogatásokból iskolai kis­kert építésébe fogjanak. Szerettünk volna kialakítani egy olyan kis »zöld szigetet«, ahol a gyerekek, pedagógusok és szülők együtt tevékenykedhetnek. Isko­lánknak fontos a környezetvéde­lemre és esztétikumra való nevelés. Célunk egy fenntartható, otthonos természeti környezet létrehozása volt. A tavasszal elhelyezett ma­­gaságyásokba a tanulók különböző zöldségféléket ültettek, s megis­merkedtek az egyes növényekkel és azok gondozásával. Együtt mun­kálkodtak a gyümölcsbokrok, gyü­mölcsfák, fűszer-, dísz- és gyógy­növények ültetésénél, öntözésénél is. Mivel véleményünk szerint a természet szeretetére és az ökoló­giai egyensúly megteremtésére irá­nyuló nevelés közösségi feladat, ezért a szülőket is bevontuk a kis­kert építésébe, szépítésébe: ügyes kezű apukák és anyukák segítségé­vel raklapból kerti bútor készült, amelyeken a gyerekek megpihen­hetnek. Nem titkolt vágyunk az is, hogy a városi gyerekeket, akik a virtuális világban töltik idejük nagy részét, kicsalogassuk a jó levegőre. A kö­zös tevékenységek során így ta­pasztalják meg a jól végzett munka utáni elégedettséget, tanulják az együttműködést, értéket teremte­nek. Iskolai kiskertünknek köszön­hetően gazdálkodói, növényter­mesztési ismereteket adunk át ta­nulóinknak, valamint lehetőségünk adódik a jellemformálásra és a fe­lelősségtudat kialakítására is. Köszönjük a Pro Schola et Fu­turo Alap ügyvezetőjének a kez­deményezést, s a kiskert kiépíté­sén és fenntartásán munkálkodó gyerekek, szülők és pedagógusok segítségét. Munka Utcai Alapiskola Az akadémista gólyák dal- és tánctudásukat mutatták be (Fotó: NKAK) Zajlik az élet a nagymegyeri koleszon Egy középiskolai diákotthon színvonalát, hangulatát jelentős mértékben meghatározza, milyen szabadidős tevékenységeket kínál lakóinak. A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia Kollégiuméban e téren igencsak gazdag a választék. A sportolni vágyó, sok mozgást igénylő diákok számára mindennap nyitva áll az iskola tornaterme, ahol olyan sportoknak hódolhatnak, mint a foci, a tenisz, a röplabda, a kézilabda, a kosárlabda, az asztalitenisz, a tol­laslabda stb. Szakköreinkben szín­vonalas, érdekes és változatos prog­ramok várják az érdeklődőket, emel­lett rendszeresen színház- és mozilá­togatásokat szervezünk, különféle vetélkedőket, szavalóversenyt ren­dezünk, természetesen a diákok igé­nyei szerint. A legnagyobb ajándék számunkra azonban a kollégiumot körülölelő csodálatos park, ahol sok időt töltünk, hiszen az év minden sza­kában elbűvöl bennünket a szépsé­gével. A 2019/2020-as tanév kezdetének meghatározó eseménye az elsős kol­légisták avatása volt, amely régi ha­gyomány intézményünkben. Az első osztályos diákok hivatalosan szep­tembertől tagjai a kollégiumnak, de íratlan szabály, hogy teljes jogú, az idősebb társak által is befogadott ko­­leszlakókká akkor válnak, ha átesnek ezen a szertartáson. Az idei avatás fő attrakciójaként a gólyák dal- és tánc­tudásukat mutatták be, amellyel óri­ási sikert arattak. A legnagyobb meg­lepetést az elsősök csodálatos nép­­dalkincsünk iránti szeretete jelentet­te, amellyel szinte „megfertőzték” idősebb diáktársaikat. Az avatás óta ugyanis az éneklés mindennapossá vált a diákok körében, ezáltal a kol­légium hangulata is vidámabb lett. A szellemi kultúra ápolása mellett a tárgyi kultúra, a népi mesterségek felelevenítése is nagy népszerű­ségnek örvend kollégiumunkban. Nemrég egy felettébb kedves és készséges keramikus mester tartott foglalkozást nálunk, aki valósággal lázba hozta diákjainkat. A mester se­gítségével belekóstolhattunk a ko­rongozásba, amelynek eredménye­ként számos, a diákok ízlése szerint díszített és megformált tányér, váza, kancsó és egyéb dísztárgy született. A korongozás után a szárítás művelete, majd az égetés következett a mester kemencéjében, a folyamat utolsó lé­péseként pedig a mázolást végezték el a diákok. Az alkotásokból sikeres ki­állítást rendeztünk a kollégium klub­­helyiségében. A kézművesség mellett a festészet sem áll távol a kollégista fiataloktól. Többen közülük olaj festékkel és ak­­rillal is festenek, textilképeket is szí­vesen készítenek. Kedvelt témájúk a természet, emellett portrék és csend­életek is kerülnek ki a kezük közül. Mondanunk sem kell, hogy a „művészeink” különböző techniká­val készült alkotásait bemutató kiál­lítás nagy sikert aratott a diákok kö­rében. Terveink szerint az idei tanév még számos színvonalas programot tar­togat a kollégistáknak, amelyekkel számot adhatnak tudásukról, mű­veltségükről, és kibontakoztathatják tehetségüket. Egy biztos, nálunk unatkozásra nincs idő. Ábrahám Margit főnevelőnő Prószéky Gábor mesterkurzusa a pozsonyi magyar tanszéken Hogyan alkalmazhatók a számítógépek nyelvi célokra - egyebek mellett arra is rávilágított Prószéky Gábor pozsonyi mesterkurzusa. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszé­kén tartott előadást Prószéky Gábor matematikus-nyelvész, az MTA doktora, a budapesti Nyelvtudomá­nyi Intézet igazgatója, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikái Karának egyetemi tanára, akinek kutatási te­rülete a nyelvtechnológia, azaz a szá­mítógépek alkalmazása nyelvi cé­lokra, különösképpen a magyar nyelvvel kapcsolatos tudományos és ipari alkalmazásokra. Prószéky Gábor Korpusznyelvé­szet - és amit ehhez az új technikai megoldások hozzá tudnak adni című előadásában a számítógépes tech­nológia és a nyelvészet ötvözésében rejlő lehetőségekre világított rá. A korpusznyelvészet, vagyis a külön­féle szempontok alapján kiválasz­tott, nyelvtani és bibliográfiai ada­tokkal ellátott írott szövegek gyűjteményét vizsgáló nyelvészeti tevékenység jelentősen segíti a mo­dem nyelvészeti kutatásokat: empi­rikus információval igazolhatóvá tesz bizonyos nyelvhasználati el­méleteket, de akár korábban isme­retlen összefüggésekre is rávilágít­hat. Az előadó közben a szövegkor­puszokra való túlzott hagyatkozás veszélyeire is felhívta a figyelmet, az elhamarkodottan levont következ­tetések ugyanis könnyen vitákhoz vezethetnek. Az előadás egyik központi gondo­lata a szavak és az őket körülölelő szövegkörnyezet rendkívüli fontos­sága volt. Prószéky szerint az internet legalább annyira fontos forrás a szö­vegkorpuszok számára, mint az iro­dalom, hiszen különböző nyelvhasz­nálati rendszerek nem értelmezhetők egyetlen stílus példája alapján. Sőt, gyakran még a szavak szótári magya­rázatai sem adnak biztos kapaszko­dót a nyelv működéséhez. Az előadó bizonyítékul egykori doktorandusza, Sass Bálint Mazsola nevű vonzatke­­reső programján keresztül bemutatta, hogy sok ige nem a szótári jelentésé­ben, hanem átvitt értelemben, állan­dósult szókapcsolatok tagjaként for­dul elő a leggyakrabban. (Eszerint például gyakrabban adunk igazat, mint ajándékot, legalábbis az írott nyelvben.) Az előadásban valahol itt kezdett elmosódni a matematika és a nyel­vészet közötti határ. Míg ugyanis az ember könnyedén különbséget tesz az azonos alakú szavak eltérő jelentései között, a számítógép számára a ho­­monimák ugyanazt az információt hordozzák. Prószéky elárulta, hogy az egyik legnagyobb akadály a nagy mennyiségű homogén adatok hiánya, valamint adott esetben azok időigé­nyes feldolgozása. Az úgynevezett neurális háló azonban komoly előre­lépést jelent ezen a téren. Ez egy mes­terséges intelligencia, amely meg­vizsgálja, milyen stílusban és szö­vegkörnyezetben fordulnak elő bizo­nyos szavak, majd az információt az emberek számára szinte felfoghatat­lan mennyiségű matematikai dimen­zióban rendszerezi. A végeredmény az, hogy a számítógép már nemcsak a betűk sorrendje, hanem a tartalmi je­lentés alapján is csoportosítani tudja a szavakat, ezáltal pedig relevánsabb példákat tud felsorakoztatni a kutatók számára. Prószéky Gábor izgalmas betekin­tést nyújtott nyelvészet és az infor­matika kapcsolatába, hétköznapi pél­dáin keresztül ráadásul a kényelmes internethasználatunkat működtető technológiát is bemutatta. Mostantól kevésbé rémülök meg, ha a Google még nálam is jobban tudja, mit aka­rok megkeresni. Kulcsár Gábor kiadványszerkesztő szakos hallgató Prószéky Gábor szerint az internet legalább annyira fontos forrás a szöveg­­korpuszok számára, mintáz irodalom (Fotó: MT) A Munka utcai iskola tanulói együtt munkálkodtak (Fotó muai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom