Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-28 / 277. szám
Nagyvilág ä ujszo.com/utazz ■ UJSZO@UJSZO.COM ontváry M cédrusai L / márhosz% ^ szú évek óta vonzottak, tiszteletet parancsoló monumentalitásukkal. Amikor pedig pár éve hosszú percekig ücsörögtem a festő Baalbek című festménye előtt, végleg elhatároztam, amint alkalmam nyílik, elutazom ebbe a pici, titokzatos országba. Persze, ahogy az lenni szokott, pár nappal az utazás előtt kiéleződött a helyzet a Hezbollah és Izrael között. Csak úgy repkedtek a rakéták meg a drónok, senki sem tudta hol állnak meg. Nem tartozom azon utazók közé, akik kifejezetten az UNESCO-világörökségeket veszik célkeresztbe, de úgy alakult, hogy Libanon az első ország, melynek valamennyi világörökségi helyszínét kipipálhattam. LÉLEGZETELÁLLÍTÓ CÉDRUSOK Ha már számomra a cédrusok jelentik az ország legnagyobb vonzerejét, kezdjük ezzel a nemes fával. A cédrus nemcsak egy növény, hanem évezredek óta LIBANON ELTŰNT cédrusai nyomában Elsősorban Csontváry Kosztka Tivadarnak köszönhető, hogy Libanon egyáltalán felkeltette az érdeklődésemet. Bár a 80-as években Bejrut, a Bekaa-völgy és a Hezbollah sokat ragozott helyszínek, fogalmak voltak, nem emiatt került a közel-keleti ország érdeklődésem középpontjába. az erő, a hatalom, az örök-, kévalóság jelképe is. Birodalmak, többezres hajóflották épültek libanoni cédrusból. Az ókori egyiptomiak, a sumérok, a föníciaiak, az asszírok, a görögök és a rómaiak is irtották, hogy saját nagyságukat építsék. Ennek az esztelen pusztításnak köszönhetően alighanem a libanoni cédrus lett az első vörös könyves növényfaj. Hadrianus császár már a 2. században felismerte, hogy védelemre szorul, de a háborúk rendre felülírták az efféle törekvéseket. Végül Viktória királynő vonta szigorú védelem alá a megmaradt néhány száz példányt, de még ez sem jelentette azt, hogy pl. vasúti talpfának nem vágnak ki néhány tucatot. A túlélő fákat az Úr cédrusainak hívják, már csak pár ligetben találhatók több százéves egyedek. A Kadisha-völgyben lévő elkerített erdő 1998 óta a világörökség részét képezi, ám számunkra abban rejlik különlegessége, hogy Csontváry itt festette meg a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményét, amire egy emléktábla is felhívja a látogatók figyelmét. Amikor megpillantottam a lapos koronájú fákat, még a lélegzetem is elállt. Úgy állnak ott, mintha tisztában lennének azzal, nincs hozzájuk fogható szépségű fa a földkerekségen. Vesztüket is ez okozta sajnos, és azt, hogy a valaha erdő borította Libanon- és Antilibanon-hegységek ma már csak kopár mészkősziklák láncolatai. Próbálkoznak Utazás EXTRA 2019. November
