Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-26 / 275. szám

2 I KÖZÉLET 2019. november 26. I www.ujszo.com Elnök nélkül a Legfelsőbb Bíróság ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára ezúttal ketten pályáztak: Alena őiékovát a Legfelsőbb Bíróság korábbi vezetője, Daniela ővecová je­lölte a posztra, a másik jelöl­tet, Ján Őikutát pedig a Bírói Tanács egyik tagja javasol­ta az intázmány ólára. A ta­nács ugyan szavazott, de köz­vetlenül lapzárta előtt az egyik jelöltet sem választotta meg. Sisková két, Sikuta nyolc szava­zatot kapott, így egyikük sem sze­rezte meg a Bírói Tanács szavaza­tainak többségét, minimum 10 sza­vazatot. A következő szavazásra 2020. január 27-én kerül sor, jelöl­teket január 8-ig javasolhatnak az arra kijelölt szubjektumok. A kö­vetkező választáson részt vehetne­­kazok is, akik az első sorban nem jártak sikerrel, tehát Stefan Harabin is. Siskováról a Denník N hírportál hozta nyilvánosságra, hogy majd­nem kétszer akkora lakhatási hozzá­járulást kap, mint amennyire jogo­sult lenne. Mivel Nagytapolcsány­­ban él és Pozsonyban dolgozik, a portál számításai szerint Sis­­kovának 260 eurós hozzájárulás jár­na, de majdnem kétszer ennyit kap: az 550 eurós lakbérhez a bírónő eddig csak 50 eurót fizetett hozzá, október­től lOOeurót. Hárman egy lakásban Sisková a meghallgatásán bírálta mind a róla megjelent cikkeket, mind a hazai bíróságokról festett képet. Azt mondta, a média úgy te­szi egymás mellé az információkat, A Bírói Tanács ugyan szavazott, de senkit sem sem választottak meg (TASR-felvétel) ahogy nekik megfelel. „Én azzal kezdtem a bíróságok megtisztítá­sát, hogy bezártam Kocnert” - mondta a Legfelsőbb Bíróság bírá­ja azzal, hogy a róla szóló cikkeket jogi útra tereli. Emellett kritizálta azt is, hogy a nyilvános tárgyaláso­kat a média élőben közvetíti. A lakhatására vonatkozó media­­lizált információkra úgy reagál, ő csak elfogadta a Legfelsőbb Bíró­ság irodájának ajánlatát. „Ha töb­bet kellene fizetnem, akkor többet fizetnék” — kommentálta a lakbér összegét firtató megjegyzést Sisková. Hozzátette, az előző, li­getfalui lakásban három bírónő la­kott, közülük egy a nappaliban. „Szégyen, hogy a Legfelsőbb Bí­róság bíráinak ilyen körülmények között kell lakniuk” - zárta a témát a bírónő, aki végül felhívta a fi­gyelmet, hogyjelenleg hiányzik egy belső irányelv a lakások kiutalásá­val kapcsolatban. A média fontos szerepe Ján Sikuta 2014-ben indult az al­kotmánybírói székért, de nem járt si­kerrel, csupán 30 szavazatot kapott a képviselőktől. Idén januárban a Kassai Safárik Egyetem Jogi Kara jelölte alkotmánybírónak. Az első szavazáson 55, a másodikon 26 tá­mogató szavazatot kapott. Sikuta ko­rábban 11 évig az Európai Emberjo­gi Bíróságon tevékenykedett bíró­ként, ebben a témakörben több nyel­ven publikált. Sikuta a meghallgatásán a média demokráciában betöltött őrzőkutya szerepét hangsúlyozta. Mint mond­ta, a nyilvánosság előtt sok dolog rejtve maradna az újságírók nélkül. Szerinte azok a bírók, akik nem in­dokolják meg írásban az egyes ügyekben hozott ítéleteket, kötele­sek lennének válaszolni az újság­írók kérdéseire. Ez is fontos lépés lenne ahhoz, hogy a bíróságokban újra megbízzanak az emberek. Elmondta, ő maga nem írta alá azt a felhívást, amelyben a Legfelsőbb Bíróság bírái kérték azoknak a bí­róknak a távozását, akiknek a neve megjelent Kocner mobiljában. „Ha igaz az, ami a kommunikációban szerepel, nagyon kicsi a valószínű­sége, hogy megszólal a lelkiisme­retük” - kommentálta döntését. A Legfelsőbb Bíróság előző el­nökének október elején járt le a mandátuma. Azóta a bíróságot az alelnök, Jarmila Urbancová irá­nyítja, akinek neve szintén megje­lent Kocner telefonjában, ami miatt többen is kérték, hogy távozzon a posztjáról. (TASR, szh) Újabb támogatókra talált a lex Hascák Az államfő fogadta a nőjogi aktivistákat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Zuzana Caputová köztársasági elnök a nők elleni erő­szak megszüntetésének világnapja alkalmából fogadta a nőjogi akti­vistákat. A civil szervezetek kép­viselői között voltak a családon be­lüli erőszak témakörének szakértői, akik a nők munkahelyi diszkrimi­nációjával foglalkoznak, de a roma nők ellen elkövetett visszaélések­kel foglalkozó szakértők is. A nők ellen elkövetett erőszak még mindig aktuális probléma az országban - figyelmeztetett a munka-, szociális és családügyi hi­vatal. Ján Richter (Smer) miniszter szerint, bár az elmúlt években tör­téntek előrelépések, még mindig van hova fejlődni, ha a szexuális erőszak elszenvedőinek segítéséről van szó. A tárcához tartozó kutató­­intézet 2017-es felmérése szerint az országban élő nők 4,9%-a élt át sze­xuális zaklatást. Ez körülbelül százezer nőt jelent. A specifikus adatok alapján a szexuális zaklatást elszenvedő nők 38%-át erőszakol­ták meg, 42%-át pedig megpróbál­ták megerőszakolni. Szintén sokat mondó adat, hogy a nők 88%-a mondta, hogy ismerte az elkövetőt. A minisztérium arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy ezek a számok nem egyeznek a bejelentett esetek szá­mával. (szh, TASR) NAGY ROLAND A PS/Spolu koalíciónak sikerült meggyőznie a KDH ás a Za l'udí kópviselőit a lex Haőőák támogatásáról. Trubanók abban bíznak, hogy ezek után a koalíciós pártokat is sikerül maguk melló állítani, Robert Fico, a Smer elnöke azonban elutasítóan viszonyul a javaslathoz. Pozsony. „Örülök, hogy amikor olyan problémákról van szó, melyek az egész társadalmunkra negatív ha­tással vannak, akkor hajlandóak va­gyunk találkozni és konstruktív tár­gyalásokat folytatni. Köszönöm a kollégáimnak, hogy elfogadták a meghívást, és támogatják a lex Hascákof ’ - jelentette ki Michal Tru­­ban, a PS elnöke a találkozó után. Az ellenzéki képviselők tárgyalásán részt vett Alojz Hlina, a KDH elnöke, Juraj Seliga, a Za l’udí tagja, valamint az SaS elnöke, Richard Sulik is. Alojz Hlina a törvénnyel kapcso­latban úgy fogalmazott, hogy már az is sajnálatos, hogy egyáltalán ilyen törvényjavaslatot be kell terjeszteni a parlament elé. „A KDH program­jában benne van a kereszttulajdon tiltása, úgyhogy egyetértünk a PS/Spolu javaslatával” — közölte a KDH elnöke. Juraj Seliga elmondta, hogy a találkozó előtt volt még né­hány nyitott kérdés a javaslattal kap­csolatban, melyet szerencsére sike­rült tisztázni, így Trubanék számít­hatnak a támogatásukra. Richard Sulik hozzátette: az SaS egyetért az­zal, hogy egyetlen csoport kezében sem összpontosulhat ekkora hata­lom, viszont attól tart, hogy a tör­vény könnyedén kikerülhető lesz. „Ezért a párton belül még meg kell egyeznünk, hogyan szavazunk az első olvasatban”-mondta az SaS el­nöke. A találkozón az OEaNO-ból senki nem vett részt. Matús Bystri­­ansky, a mozgalom szóvivője la­punknak korábban elmondta, hogy az OEaNO csakis a javaslat részle­tes áttanulmányozása után hozhat döntést a támogatás ügyében. A PS/Spolu az ellenzéki képvise­lőkön kívül a kormánykoalíció tag­jainak támogatásában is bízik, ép­pen ezért tárgyalni hívták Peter Pel­legrini (Smer) miniszterelnököt. Robert Fico, a Smer elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azonban válasz­tás előtti populista húzásnak nevezte Trubanék javaslatát, valamint fel­emlegette az Eset informatikai cég­gel kapcsolatos összeesküvés­elméleteket is. „Miért nem készíte­nek törvényt más pénzügyi csopor­tok ellen? Példának okáért lex Eset? Vajon lenne-e Kiska ekkora hős?” - magyarázkodott Fico. A Penta befektetési csoport köz­leményében alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, mely szerintük túlzott mértékben beavatkozik a tu­lajdonjogi viszonyokba. Gabriel Tóth, a Penta szóvivője állítja: a be­fektetési csoport három különböző ügyvédi irodát is megkeresett, és mindegyikük hasonló szakmai véle­ményen van. A lex Hascákról a parlament ma kezdődő ülésén szavaz majd a par­lament. A PS/Spolu által előkészí­tett törvényjavaslat kifejezetten a Penta befektetési csoport tevékeny­ségének korlátozására készült. A ja­vaslat két ío részből áll: az első rész az egészségüggyel, a második rész pedig a sajtótermékekkel kapcsola­tos tulajdoni viszonyokat szabá­lyozná. A törvény értelmében egy­azon cég tulajdonában nem állhatna egyszerre gyógyszertár, egészség­­biztosító, valamint egészségügyi szolgáltató (vagyis kórház és rende­lő). Ha a törvényt elfogadná a par­lament, a Pentának két éve lenne ar­ra, hogy eldöntse, az egészségügy melyik területén szeretné folytatni a tevékenységét. Az Új Szó kiadója a Penta tulajdo­nában lévő DUEL-PRESS, s.r.o. A találkozó után Zuzana Öaputová államfő a rendszerbeli megoldásokat szorgalmazta. „Ezek a dolgok rendkívül fontosán, a Pozsonyban történt brutális gyilkosság kontextusában is. Fontos lenne az ilyen esetek meg­előzése" - mondta az államfő. (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom