Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-25 / 274. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. NOVEMBER 25. www.ujszo.com A vízipipázás veszélyes! Egy amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái - számolt be róla a Science Daily tudományos portál. „A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami nikotinfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tan a vízipipázás, így gyakran több mérgező anyaggá károsítja a hasznáóját, mint a cigaretta - mondta Veronique Perraud, a kutatás vezetője. A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbáta már. (gyógyhírek) Akár 20 évvel is kitolható a menopauza kezdete Az eljárást mesterséges megtermékenyítéssel foglákozó brit szakemberek egy csoportja dolgozta ki. A tudósok szerint a beavatkozás rengeteg nő számára kínáhat könnyebbséget olyan betegségek kezelésében, mint a változókorrá járó szív- és érrendszeri gondok vagy a csontritkulás. Több millió nőnek pedig ezáltá javulhat az életminősége, hogy később tapasztáják meg a menopauzával járó gyakoribb tüneteket, mint a rossz hangulat, a szorongás, az ávási nehézségek, a hőhullámok, az éjszakai izzadás és a csökkenő nemi vágy. Az, hogy a menopauza hány évvel tolható ki a beavatkozás révén, attól függ, hány éves a páciens szövetvételkor. Egy 25 éves nőtől származó szövet akár 20 évvel is kitolhatja a vátozókor kezdetét a visszaültetés után, egy 40 éves nőtől származó viszont lehet, hogy csak öt évvel. (gyógyhírek) Sokkal nagyobb a rák kockázata a túlsúlyosaknál A véltnél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint. A szakemberek az elhízással összefüggést mutató daganatok nyolc gyakori típusának genetikai elemzését végezték el. A túl nagy mennyiségű testzsírról már bizonyították, hogy fontos tényező a rák kockázatában: a magas jövedelmű országokban becslések szerint az összes rákos eset 6 százaléka írható a számlájára. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a túlsúlynak és az elhízásnak tulajdonítható ráktípusok aránya valójában jelentősen nagyobb ennél - olvasható a jelentésben, amely az International Journal of Epidemiology című szaklapban jelent meg. (patikatükör) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai országok a kórházi, vagy nozokomiális fertőzések körülbelül 7 százalékát jelentik csak a megfelelő hivatalnak, mert úgy érzik, ez rossz hírüket kelti. Szlovákiában ez az arány még alacsonyabb, mindössze 4 százalék. Mivel a kórházakban sok kórokozó koncentrálódik, még a legmodernebb intézmény sem tudja teljesen kizárni a fertőzést. Bizonyos fokig természetes is, hogy a gyenge immunrendszerű páciens fertőzést kap, de ezt jelenteni kell. „A fertőzések rendszeres figyelemmel kísérése nemcsak az okok feltárását, hanem megfelelő óvintézkedések életbe léptetését is lehetővé teszi” - figyelmeztetett dr. Mária Stefanovicová, a kórházi fertőzések megelőzése és ellenőrzése központjának vezetője, az egészségügyi minisztérium epidemiológiai főszakértője. A körültekintően kidolgozott higiéniai intézkedések szigorú betartásával ugyanis jelentősen csökkenthető a nozokomiális fertőzések száma, és végeredményben a betegeket meg lehet védeni a szövődményektől. „A kórházi fertőzés azzal is magyarázható, hogy a mikroorganizmusok egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben, egyre több az invazív kivizsgálás, a gyenge immunrendszerű és idős ember. Az orvoslás óriási léptékű fejlődéséért a kórházi fertőzés az adó. Rendkívül fontos tudni, hány fertőzés történik egy-egy intézményben, milyen kórokozók váltják ki, s azok hogyan terjednek. Kórházban leggyakrabban húgyúti fertőzést, tüdőgyulladást, keringési fertőzést, műtéti fertőzést, hasmenést lehet kapni. Természetesen a betegnek ilyenkor tovább kell a kórházban maradnia, megfelelő kezelésben kell részesülnie, nemegyszer drága antibiotikumot kell szednie” egészítette ki a főszakértőt dr. Jaroslava Brnová, a nagyszombati egészségügyi főiskola dékánhelyettese. Ha a megelőzést komolyan vennénk és elég pénzt fordítanánk rá, a kórházi fertőzések 40-60 százalékkal csökkennének. Mindennek az alapja az alapos kézfertőtlenítés. „Alapszabály, hogy az egész-Kórházi fertőzéssel fizetünk az orvostudomány fejlődéséért Ha valaki kórházi kezelés alatt kap fertőzést, az nagyon megnehezíti az eredeti betegség kezelését, meghosszabbodik kórházi tartózkodás és természetesen a kiadások is megnőnek. ségügyk dolgozó alkoholos fertőtlenítővel tisztítsa meg a kezét mielőtt a beteghez ér, de utána is. Ugyanezt kell tennie bármilyen beavatkozás előtt, továbbá a beteg környezetével és testnedveivel való érintkezés után. Ez az alap” - emelte ki a szakember. Tény, hogy az alkoholtartalmú fertőtlenítőszer megnöveli az intézmény kiadásait, ám végeredményben csökkenti a kezelési költségeket, mert megakadályozza a fertőzést. „A kéz fertőtlenítése alkoholtartalmú szerrel megfékezi a kórokozók terjedését, aminek következtében csökken az antibiotikum-fogyasztás, a megismételt műtétek száma, a kórhán A kórházak többségének folyosóin már vannak kézfertőtlenítők, ám sokan nyugodtan elmennek mellettük... zi kezelés hossza, a speciális segédeszközökre fordított kiadás. Ezek nem kis előnyök, s nemcsak a beteg, hanem az egészségügy szempontjából sem” - tette hozzá Brnová. Sokat kell még tennünk azért, hogy elmondhassuk: Szlovákia minden kórháza speciális fertőzésmegelőző intézkedéseket léptetett életbe, s azok betartását szigorúan ellenőrzi. így lehetne valóban a minimumra csökkenteni a kórházi fertőzések számát. A megelőzésért viszont nemcsak a személyzet, hanem az alkalmi beteglátogatók is rengeteget tehetnének. A kórházak többségének folyosóin szerencsére már vannak kézfertődenítők, ám sokan nyugodtan elmennek mellettük anélkül, hogy használnák, pedig ezzel nemcsak magát a beteget, hanem magukat is megvédhetnék. (kovács) TÖBBET KELLENE BESZELNI RÓLA, HOGY AZ EMBEREK NE SZEGYENKEZZENEK MIATTA, S HA KELL, KERESSEK FEL AZ ORVOST Drága betegség a depresszió Szlovákiában a depresszióban szenvedő betegek kezelése több mint 71 millió euróba kerül - ez derül ki a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Főiskola egyik intézetének elemzéséből. Ám ennek az öszszegnek - 2018-ban az egészségbiztosítók adatai szerint 22,8 millió eurót tettek ki - csupán egyharmadát teszik ki a kezelés és a diagnosztika költségei.„A további közvetett kiadások a munkaképtelenségből adódnak” - mondta Róbert Babefa, a tanulmány vezetője. A depresszió miatt rokkantságra szorult betegeknek a Szociális Biztosító 8,8 millió eurót fizetett ki. Sok beteg nem megy orvoshoz, így nem is kezelik, depressziósán jár munkába. A külföldi tanulmányok szerint átlagosan 1,7 évbe telik, míg végre felkeresik az orvost. Arról még nincsenek pontos adatok, milyen összeget emésztenek fel a társult betegségekre és a depresszió miatt elkövetett öngyilkosság következményeinek felszámolására fordított kiadások. „A depresszió miatt lett öngyilkosok átlagéletkora 48 év. A korai halál okozta kár 37,6 millió euróra becsülhető” - állítja a tanulmány szerzője. Róbert Babela szerint ha a megelőzésre, a diagnosztikára és a kezelésre többet fordítanánk, minden egyes euróval 5 eurót takaríthatnánk meg. „Elsősorban a gyerekekre és a fiatalokra kellene jobban odafigyelni, őket kellene felvilágosítani a lelki egészség fontosságáról. A munkaadók pedig tegyenek meg mindent azért, hogy a munkahelyen ne érje stressz az embert” - mutatott rá Eubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Társaság elnöke. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy többet kellene beszélni erről a betegségről, hogy az emberek ne szégyenkezzenek, s ha kell, keressék fel az orvost. Nagy gond, hogy a múlt év óta a lelki betegségben szenvedő a betegszabadság alatt nem hagyhatja el a lakást, s ha távol van a nappali központ, még oda sem mehet, pedig az ottani közösség és légkör nagyon jót tenne neki. A depresszió felborítja az ember mindennapi családi és társadalmi életét. A depresszív hangulaton kívül további tünete, hogy a beteg nem képes pozitív érzelmeket átélni, nem tud örülni az életnek, alvászavarokban szenved, gondot okoz neki a napi teendők elvégzése, étkezési és szexuális zavarokkal küzd. Becslések szerint a lelki betegségek kezelésére fordított kiadások világviszonylatban a nemzeti össztermék 4 százalékát emésztik fel, többet, mint a rák, a cukorbetegség és a légúti betegségek együttvéve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2020-ig a munkaképtelenséget okozó betegségek listájának a második helyére kerül. (TASR)
