Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-05 / 257. szám

www.ujszo.com | 2019. november 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Halasztás, választás... Másodszor maradt el a brexit és a második időközi választás jön O któber 28-án az Európai Unió hivatalosan is be­leegyezett a brexit újabb elhalasztásába, így a britek november 1 -jével sem hagyták el az uniót. Az új kilépési dátum 2020. január 31-e, és az újabb, szintén három hó­napos halasztás rendkívül ambició­zus, így a brit politika igyekszik besűríteni a karácsonyi ünnepek előtti és utáni időszakba egy előre­hozott választást és a kilépési egyez­mény véglegesítését. A hivatalos ki­lépés már másodszorra fulladt ku­darcba, és a brit parlament rögtön másnap megszavazta az előrehozott parlamenti választást, december 12-i dátummal. Ez azt jelenti, hogy a pár­toknak alig 7 hetük maradt a kampá­nyolásra. A konzervatívok és a Munkáspárt is optimistán vág neki a kampánynak, mivel mindkettő népszerűsége nőtt az utóbbi időszak­ban. A választás azonban tartogathat meglepetéseket, hiszen a liberálisok és az úgynevezett Brexit Párt is egyre nagyobb támogatottságnak örvend. Ennek egyik fő oka a brexit-vita po­larizálódása, mely az embereket a végletek felé húzza: legyen brexit minden áron, illetve egyáltalán ne legyen. Ez nem is meglepő, hiszen a több mint 3 éves huzavona miatt rengeteg frusztráció halmozódott fel a választókban. Ennek ellenére Boris Johnson mégis kérte az előrehozott választás kiírását, és megszerezte Je­remy Corbyn támogatását. Ugyanis mindkét domináns párt vezére esélyt lát arra, hogy megerősödik a parla­mentben. A legutóbbi, két évvel ez­előtti szintén előrehozott választás eredményeként gyengültek a kon­zervatívok, és ez hatással volt arra, hogy mennyire erős a miniszterel­nök. Kellő többség hiányában John­son előtt a fo akadály nem is az uniós tárgyalópartnerek, hanem saját par­lamentje, ahol nem sikerült kellő tá­mogatást szereznie az egyezséghez. Ha tehát a konzervatívok visszasze­rezik parlamenti pozícióikat, kevésbé lesznek rákényszerülve a folyamatos kompromisszumkeresésre. Ez tehát a fo ok a konzervatívok részről az elő­rehozott választás megszavazásának. De nem szabad elfeledkezni a Mun­káspártról sem. A konzervatívok kétségkívül vesztettek szavahihető­ségükből, miközben kudarcot ku­darcra halmoztak az elmúlt három évben. Eközben a Munkáspárt kivárt, és most látja a lehetőséget, hogy át­vegye a hatalmat és rendbe tegye az országot. így Jeremy Corbyn az ed­digi legambiciózusabb és legradiká­lisabb kampányt ígéri. A probléma viszont az, hogy Corbyn sem tündö­költ az elmúlt években. Sokszor nem volt világos az álláspontja, nem állt ki nézetei mellett, sőt, rendre változtatta azokat. Még a legfontosabb kérdésre sem adott világos választ: támogatja­­e a kilépést vagy sem. így sokan szkeptikusak Corbyn ígéreteivel kapcsolatban, olyannyira, hogy párt­ja szimpatizánsainak fele nem is tá­mogatja őt. A brexit saga legújabb eseménye tehát a kilépés újabb elhalasztása és az immár második előrehozott vá­lasztás kiírása. Nem kizárt, a válasz­tás után újabb kilépési halasztás jön, utána meg újabb választás. De az is lehet, hogy meglepnek minket a brit vezetők és kiírnak egy második nép­szavazást a brexitről, vagy akár tel­jesen eltörlik a kilépés lehetőségét. Kulturális veszteségeink 61. JUHÁSZ KATALIN K ét hegedűről lesz szó az alábbiakban. Mindkettő eltűnt. Ké­sőbb az egyik szerencsésen megkerült, talán azért, mert egy londoni vonaton felejtették, nem pedig egy magyar autóban. A múlt hét egyik tragikomikus híre végigszántotta a netet: egy hegedűművész a vonaton felejtett egy több mint 300 éves hegedűt. A hangszer 250 ezer fontot ér, úgyhogy Stephen Morris kétségbeesése ért­hető volt. Na, erre keresztet vethet, gondoltam azonnal, nyilván azért, mert Kelet-Európábán nevelkedtem, ahol nem igazán szokás visszaszolgáltatni a talált tárgyakat. Már ha ez a méregdrága hangszer egyáltalán tárgynak tekinthető - inkább műkincsnek mondanám. Négy nap elteltével jött a meglepő információ, hogy Morris sértetlenül visszakapta a hegedűk ame­lyet egyébként egy kerékpárral együtt felejtett a London külvárosába tartó vonaton. (Inkább ne képzeljük el, milyen állapotban lehetett a művész le­szálláskor, tételezzük fel, hogy szórakozott volt, nagyon elgondolkodott valamin, belemerült egy partitúrába, és az utolsó pillanatban ugrott le a szerelvényről.) Szóval ismeretlenül is sajnáltam őt, annál is inkább, mivel én is felejtettem már munkaeszközt (laptopot) vonaton, és természetesen sosem láttam viszont. Annál nagyobb volt az örömöm (hát még az övé!), amikor meglett a hangszer. A BBC híradása szerint „titkos tárgyalások után” kapta vissza egy parkolóban, civil ruhás rendőrök felügyelete mellett - bármit is jelentsen ez. A férfi, aki a vonatról magával vitte a hegedűt, sajnálta amit tett, és bocsánatot kért. Miután a brit közlekedési rendőrség közzétette a gyanúsítottról készült videófelvételeket, Morris Twitter­­üzenetet kapott és megbeszélték, mikor és hol veheti át a hangszert. A másik hegedű pénteken tűnt el egy személyautóból az Óbecséhez kö­zeli Péterrévén. Ez a hangszer 1800-ban készült a velencei Domenico Montagna mester műhelyében, és mintegy félmillió eurót ér. Tulajdonosa Lajkó Félix (volt), akinek a felesége a Tisza menti faluból származik, így mindenszentek alkalmával rokon- és temetőlátogatásra érkeztek. Folyik a nyomozás, további részleteket sem a zenész, sem a rendőrség nem közölt. Szurkolok, de szkeptikus vagyok. A hangszerlopás szerintem azért is kü­lönösen gálád bűncselekmény, mert az elkövető nem minden esetben van tisztában a szajré értékével. Nem valószínű, hogy emberünk megrende­lésre dolgozott, mondjuk egy sötét lelkű külföldi gyűjtő megbízásából, in­kább csak kíváncsi volt, mit rejt a faluban parkoló „idegen” kocsi. Amely­nek tulajdonosa, ismeretlen terepen mozogva, nyilván nem sejtette, milyen kíváncsiak a helyiek. Hajdan, kelet-szlovákiai tudósító koromban többször parkoltunk olyan lepukkant környéken, ahol nem volt célszerű őrizetlenül hagyni a kocsit. Érdekes módon mindig akadt egy-két vállalkozó kedvű suhanc, akik öt euróért akár fél napig is vigyáztak az autóra. Mert a mély­szegénységben élő lakosság egy része bizony mindent visz, ami mozdít­ható, és mindent fel tud nyitni, ami zárva van. Nem tudjuk, Lajkó Félix tu­lajdona volt-e a kincset érő hegedű, vagy egy szponzor jóvoltából hasz­nálta (ez utóbbi a gyakoribb), de kevés esélyt látok a happy endre. FIGYELŐ Kétharmados félelem Harminc évvel a közép-európai rendszerváltások után az itt élő népek a demokráciát féltik - írta a 24.hu a Nyílt Társadalom Alapít­ványok megbízásából hét ország­ban készíttetett közvélemény­kutatása alapján. Magyarországon a megkérdezet­tek 58 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia veszélyben van. A jogállamiságért Magyarorszá­gon 59 százaléknyian komolyan aggódnak. Emellett a magyar ál­lampolgárok veszélyesnek tartják a kormánypártokkal szembeni nyílt kritikát, 63 százaléknyian mondták, hogy ilyen esetben ne­gatív következményektől tarta­nának. (24.hu) Mozgolódó magyar ellenzék: van másfél év kísérletezgetni KÓSAANDRÁS Megkezdődött a magyarországi politikai paletta átrendeződése? Gyakorlatilag a magyar ellenzéki egységesülésre szólított fel a Nép­szavának adott interjújában Fekete- Győr András, a Momentum Mozga­lom elnöke, amikor azt mondta, mi­vel a legtöbb kérdésben ugyanazt gondolják a Párbeszéddel, vagy az LMP-vel, nincs értelme, hogy külön pártban politizáljanak. Azt is elárulta, „szorosan együttműködnek” az MSZP-ből frissen távozott Botka Lászlóval és várják Hadházy Ákos és Szél Bernadett volt LMP-s képvise­lőket is. Pálinkás József, az MTA volt elnöke pedig arról beszélt a Válasz Online-nak, hogy szükség lenne egy polgári-szabadelvű pártra, mert ma sokan „befogott orral szavaznak a Fi­­deszre, de az ellenzékre is”. „Helyezzük kontextusba a mai magyar belpolitikai fejleményeket: Vona Gábor kilépett a Jobbikból, Navracsics Tibor, Orbán Viktor egy­kori leghívebb szövetségese, uniós biztosa abbahagyja a politizálást, Botka László kilépett az MSZP-ből és Hadházy Ákossal, valamint Szél Bemadett-tel a Momentumhoz csat­lakozhatnak, míg Pálinkás József az első Orbán-kormány oktatási mi­nisztere szerint szükség lenne egy polgári, szabadelvű-konzervatív pártra a Fidesz helyett. Mozgásban az egész pártrendszer, ezt már egyértelműen ki lehet jelenteni” — mondta az Új Szónak Pulai András. A Publicus Intézet elemzője szerint ugyan az említett egyes ügyeknek le­hetnek egymástól teljesen független személyes, politikai és egyéb aspek­tusai, és nem lehet tudni, melyik kis változásból mi lesz végül, de összes­ségében komoly átrendeződés is jö­het. „Ha a politikusok a választói nyomás után mennek, létrejöhet egy ellenzéki tömb. Hogy ez egy pártu­nió, pártszövetség lesz; az érintettek végül egy-két pártba tömörülnek, azt még nem lehet pontosan látni, de a 2022-as tavaszi választás előtt nagy­jából egy évvel le kellene tisztulnia a képnek, ez lenne az érintettek érdeke és a politikai racionalitás is ezt kí­vánná. Vagyis van nagyjából másfél év kísérletezgetni” - mondta Pulai. Az elemző szerint ugyanakkor a helyzet annyiban érzékeny is, hogy ha bármelyik, a mostani helyhatósági választáson helyzetbe került ellenzé­ki párt komoly vesztese lesz az átala­kulásnak, akkor azzal mindenki ve­szíthet. „Minden pártnak van hozzá­adott értéke: DK-é a markáns politi­kai arcéi, az MSZP-ben még mindig megmaradtak a korábbi kormányzati tapasztalat morzsái, nem véletlen, hogy több képviselői helyet szerzett, mint az a párt tényleges politikai ere­jéből következne, és még mindig megvan a hálózata. A Momentum erős brand, a fiatalok felé a legvon­zóbb lehet, a Jobbik pedig még min­dig eléréssel bír egy olyan választói csoporthoz, amelyik a többieknek nincs meg” - fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy ezzel együtt az is igaz: ha valamelyik párt önként ma­rad ki az összefogásból, azt is meg­büntetik majd a választók, mint tették az LMP-vel a tavalyi parlamenti vá­lasztást követően. Pálinkás József kijelentéseiről Pu­lai András annyit mondott, „meg le­het próbálni a Fidesszel szemben egy polgári-jobbközép pártot létrehozni, de ezen már túlléptek az események”. Az elemző szerint Magyarországon az elmúlt öt-tíz év szólt új pártok ala­pításáról. „Már el is fogyasztottunk párat, részben megszűntek, mint az Együtt, részben betagozódtak a mos­tani struktúrába, mint a Szolidaritás vagy a Párbeszéd. Ebbe már részben a mérsékelt konzervatív világ is be­tagozódott, igaz, nem elég erős pozí­cióban. Emellett létrejöhet még egy új párt, de politikai hasznot nem hoz a Fidesszel szemben” - mondta Pulai. (Lubomír Kotrha karikatúrája) RÁCZ ORSOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom