Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-21 / 271. szám
24 ÚJ SZÓ AKADÉMIA 2019 2019. november 21. | www.ujszo.com Egyenlőség, foglalkoztatás Az európaiak 53%-a szerint az unióban igen gyakori a fogyatékosság vagy az életkor miatti megkülönböztetés. Az EU a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódját olyan kétpilléres módszerrel támogatja, amely megkülönböztetésmentes jogszabályokból és stratégiákból és az esélyegyenlőség támogatásából áll. Javítani kívánja a fogyatékkal élők foglalkoztatási helyzetét, tehát hogy könnyebben érvényesülni tudjanak, szakmát tanulhassanak és munkát szerezhessenek, mert ha saját keresettel rendelkeznek, akkor nem lesznek rászorulva az állam alamizsnájára, ezáltal hasznosnak érzik magukat. Jog a függetlenséghez Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő fiatalok nehézségeire. A szociális partnerekkel egyeztetve figyelembe kell venni a munkakörülményeket és a szakmai előmenetelt. A munkahelyeket akadálymentesebbé kell tenni, támogatni kell a gyakorlati képzéseket és a fogyatékkal élő személyek nyitott munkaerő-piaci elhelyezkedését. A minőségi munkahelyek szavatolják a gazdasági függetlenséget, elősegítik a személy fejlődését, és a legjobb védelmet nyújtják a szegénység ellen. Mivel sok fogyatékkal élőnek van szüksége segítségre, egyre nagyobb igény van gondozókra és szolgáltatókra. ddig, amíg egészségesek vagyunk, talán nem is igazán tudatosítjuk annak a szólásnak az igazságát, hogy az egyik legfőbb kincsünk az egészség. December harmadika a fogyatékkal élők napja. Az Európai Unióban mintegy 80 millió ember, a népesség egyhatoda él valamilyen fogyatékkal. A társadalmi és a gazdasági életben való teljes értékű részvételüket gyakran felfogásbeli és környezeti akadályok gátolják. A fogyatékkal élők körében ráadásul a szegénység is 70%-kal magasabb, mint az átlag. Társadalmunk folyamatosan öregszik, emiatt gyorsan növekszik a fogyatékosok száma is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank kutatása szerint a Föld lakosságának 15 százaléka, több mint egymilliárd ember él valamilyen fogyatékkal. A hátrányos helyzetűek ötödé - 110-190 millió ember - számára mindennapos, súlyos nehézséget okoz fogyatékossága. A világ országai közül csak nagyon kevésnek van olyan rendszere, amely képes megfelelni a hátrányos helyzetűek szükségleteinek. A fogyatékkal élőknek ugyanúgy joguk van a méltósághoz, a függetlenséghez és a társadalomban való teljes értékű részvételhez, mint az egészségeseknek. Az EU-fellépés és a fogyatékkal élők jogairól szóló, az Európai Unió által is aláirt ENSZ-egyezmény lényege, hogy ők is részesedhessenek ezekből az előnyökből. A jegyzőkönywel együtt 2008. május 3-án hatályba lépett egyezmény célja az, hogy minden fogyatékkal élő személy érdekében elősegítse és védje valamennyi emberi jog és alapvető szabadságjog teljes körű és egyenlő mértékű élvezetét. Tartalmát takintva az alőralépéa jalantőa: kimondja, hogy a fogyatékosság nemcsak szociális jóléti kérdés, hanem emberi jogi és jogi ügy is. A fogyatékkal élők száma a társadalmak öregedésével és az ezzel járó betegségek, egyebek mellett a cukorbaj, a szív- és érrendszeri gondok előretörésével tovább növekszik. A korlátok sok esetben a társadalom peremére szorítják a hátrányos helyzetű embereket. A fogyatékkal élő embereknek rosszabb az egészségük, kevesebb sikerük van tanulmányaikban, kevesebb lehetőség nyílik számukra a foglalkoztatásban, jobban sújtja őket a szegénység, mint egészséges társaikat. Sajnálatos tény, hogy a fejlődő országokban 50 százalékkal nagyobb a veszélye annak, hogy a fogyatékosok nem jutnak megfelelő ellátáshoz, valamint annak, hogy a fogyatékkal élő gyerekek nem kerülnek iskolába. A fogyatékkal élőknek és családjuknak képesnek kell lenniük a társadalmi és a gazdasági élet minden területén másokkal egyenlő módon részt venni. Képesnek kell lenniük állampolgárként a jogaik gyakorlására, beleértve a szabad mozgáshoz, a lakóhely és az életvitel megválasztásához, a teljesen akadálymentes kulturális, szabadidős és sporttevékenységekhez fűződő jogot. (Forrás: wikipedia, europarl.eu) Szerkesztette: Szabó Laci A következő tematikus oldal és melléklet november 28-án jelenik meg. Akadálymentesítés Az akadálymentesítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a testi fogyatékkal élők részt vegyenek a társadalmi életben. A kerekesszékesek gyakran azért nem tudnak egyedül iskolába, üzletbe menni, mert mindenhol magas az útpadka, és maguk nem tudnak le- és felhajtani a járdára. Az egészséges ember nem is veszi észre ezeket az akadályokat, csak fellép a járdára, és nem is gondolja, mekkora gond ez azoknak, akiknek nem adatott meg az a szerencse, hogy egészségesnek szülessenek. Az Európai Unió fogyatékkal élőkkel kapcsolatos stratégiája meg kívánja szüntetni a fogyatékkal élők előtt álló akadályokat. A legfontosabb területek közé tartozik az épített környezet, a közlekedés (olyan buszok, villamosok, amelyeken nincsenek lépcsők), az információ és a kommunikáció (pl. hangoskönyvek, hangos weboldalak a gyengén látók és vakok számára), valamint a szolgáltatások. Az EU a kutatás, a politika, a jogalkotás és a szabványosítás eszközeivel gondoskodik az unión belül az akadálymentes termékek és szolgáltatások biztosításáról. A segítő technológiai piac működésének javítása érdekében tett lépésekkel biztosítja, hogy a fogyatékkal élők hasznára legyen. Az Európai Bizottság az egyetemes tervezés („Design for all”) szemléletet támogatja, hogy a népesség minél szélesebb köre élvezhesse. Európa számos jelnyelv kontinense A jelnyelvek értékes alkotóelemei Európa sokszínű nyelvi palettájának. A hangok helyett jelekre épülő nyelveket ugyanolyan grammatikai, mondattani és szókészleti gazdagság jellemzi, mint a beszélt nyelveket. Szinte minden beszélt nyelvnek van jelnyelvi megfelelője. A jalnyalveket használók «zárna Nincsenek pontos statisztikák arról, hány jelnyelvhasználó van az Európai Unióban, de a 2001-ben végzett Eurobarométer felmérés válaszadóinak 0,2 százaléka jelezte, hogy ismer egy jelnyelvet. Ez az adat az EU összlakosságára kiterjesztve körülbelül 900 000 jelnyelvhasználót jelentene, ám ezt az eredményt óvatosan kell kezelni a kis mintaszám miatt. Más felmérések szerint ezerből egy ember anyanyelve jelnyelv, ami az Európai Unióban körülbelül félmillió személyt jelent. A jelnyelv a siketek anyanyelve, ám nemcsak hallássérültek használják, hanem barátaik, családtagjaik és mások is, akiknek második vagy harmadik nyelve a jelelés. A jelnyalvak jogállása A jelnyelvek jogállása nem egyforma az EU különböző országaiban. Három tagállam alkotmányában hivatalos nyelvként ismeri el: Ausztriában (2005 óta), Finn országban (1995 óta) és Portugáliában (1997 óta). Több tagország törvényben vagy más jogszabályban adott neki hivatalos státust. Ez a helyzet Belgium holland és francia nyelvű közösségében, Dániában, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Németországban, Norvégiában, Svédországban és Szlovéniában. Az Európai Parlament nyomatékosította ezen intézkedések fontosságát a jelnyelvekről szóló 1988-as állásfoglalásában, amelyet 1998-ban megújított. Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a jelnyelvek ügyét, és gondoskodjanak arról, hogy a siketek saját nyelvükön tanulhassanak és dolgozhassanak. Az Európai Bizottság 1996-97-ben a Jetnyelvek projekt támogatója volt; e nagy léptékű projekt a jelnyelvek elismertetéséért jött létre, koordinátora pedig a siketek országos szervezeteit képviselő európai szövetség, a Siketek Európai Szövetsége volt. Egyenlő hozzáférés Az EU fogyatékkal élőkkel kapcsolatos 2010-2020-as stratégiája kiemeli a minőségi oktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférést. Ezek kulcsfontosságú tényezők ahhoz, hogy a fogyatékkal élők a társadalom teljes értékű résztvevői lehessenek, együtt tanulhassanak az egészséges diákokkal, ne legyenek kirekesztve a munkaerőpiacról, és javíthassák életminőségüket. MINISTERSTVO SPRAVODLIVOSTI SLOVENSKEJ REPUBLIKY A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma pénzügyi támogatásával valósul meg az emberi jogok és szabadságjogok előmozdítását, támogatását és védelmét, valamint a diszkrimináció, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia megnyilvánulása valamennyi formájának megelőzését célzó támogatási program keretében. A dokumentum tartalmáért kizárólag a DUEL-PRESS, s.r.o. felelős. Realizované s financnou podporou Ministerstva spravodlivosti SR v rámci dotacného programú na presadzovanie, podporu a ochranu l'udskych práv a slobőd a predchádzanie vsetkym formám diskriminácie, rasizmu, xenofóbie, antisemitizmu a ostatnym prejavom intolerancie. Za obsah tohto dokumentu vylucne zodpovedá DUEL-PRESS, s.r.o.
