Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-21 / 271. szám
www.ujszo.com I 2019. november 21. KULTÚRA I 9 Kutyaféle űrlény a farmon A Shaun, a bárány és a farmonkívüli az utóbbi évek legvagányabb családi filmje JUHÁSZ KATALIN Pár hete vetítik egy sorozatsztárból lett filmsztár, Shaun, a bárány második egész estés mozifilmjét. Sokunk kedvence ezúttal egy farmonkíviilivel keveredik kalandokba. Az eredeti címet (Farmageddon), a szlovákok így hagyták, a magyar fordítás - Shaun, a bárány és a farmonkívüli - viszont rendkívül szellemes, és a lényeget is jobban kifejezi. Itt ugyanis nem az Armageddon című film sztorijára kell asszociálnunk, hanem arról van szó, hogy látogató érkezik egy távoli galaxisból a kis angliai farmra. Eddig csak egyszer fordult elő ilyesmi, a Shaunsorozat 2014-es, Testcsere című részében, amikor földönkívüliek egy ügyes szerkezet segítségével kicserélték a bárány és a kutya agyát. Blitzer, a büszke terelőkutya beállt legelni a nyájba, Shaun pedig kutyaként kezdett viselkedni. A számítógépes grafika világuralomra törésének évtizedében egy erőszakmentes, bájos stop-motion gyurmaanimáció váratlanul zajos sikert aratott. Ez volt a Shaun, a bárány (Shaun, the Sheep). A hétperces részekből álló sorozat öt évadot és 150 részt (!) ért meg, ezért szinte kötelező volt mozifilmet csinálni belőle, mozdulatonként fényképezve a jeleneteket. Az extra meló kifizetődött: a film, amelyben a bárányok szétnéznek a nagyvárosban, olyan jól sikerült, hogy 2015-ben Oscar-díjra jelölték. És most itt a második egész estés Shaun-sztori, amelyre tényleg érvényes a családi film megjelölés, mert a felnőttek is jól fognak szórakozni rajta. Sőt, szerintem el lesznek bűvölve a kikacsintásoktól, a sci-fi klasszikusokra való szellemes utalásoktól, az apró fricskáktól. Egy autószerelő műhely cégérén például ez áll: HG Wheels. A titkos bázisra úgy lehet Lu-La, az űrlény és Shaun, a bárány bejutni, ha az ember (vagy a bárány) belefütyüli a mikrofonba az X-akták fő motívumát. Az űrhajó landolásakor a Star Wars focímzenéje szól. A színpadépítő birkák pedig a műszak végén úgy ülnek és eszegetnek egymás mellett a magasban meredő gerendán, mint a munkások azon a híres fotón, amelyik egy New York-i felhőkarcoló építésekor készült. Shaunról tudni kell, hogy mindig is ő volt a nyáj esze. A többi birka arra vonul, amerre az orra mutat. A terelgetésükkel megbízott juhászkutya kétségbeesetten igyekszik lépést tartani az eseményekkel. A bájosan bunkó Gazda ezúttal nem kap túl nagy szerepet, de a végén azért csavar egyet a történeten. A farm közelében landoló repülő csészealj kiskorú utasa eltévedt, szeretne hazajutni a szüleihez. Ebben segít neki Shaun és csapata, túljárva a terepet megszálló tudósok eszén. Ez egyértelmű E.T.parafrázis, bár az űrlény inkább egy TeleTubbies-figurára, vagy harsány DreamWorks-karakterre hasonlít, mintsem a brit Aardman Animation Studios visszafogott jószágaira. De talán pont ez volt a cél, hogy az eddigiektől vizuálisan is markánsan különböző lényt alkossanak, amely hasonlít egy kutyusra, de mégsem teljesen az. Például szuperképességei vannak, a fülében lakozik „az erő”. Ezzel szemben Shaun egy hétköznapi bárány, akinek viszont vág az esze. A tévésorozat és a filmek zsenialitása szerintem elsősorban abban rejlik, hogy az alkotók emberszámba veszik a nézőt. Nem magyarázzák túl a történetet, nem öntik le cukormázzal, tartalom és forma egyaránt minimalista, a poénok ennek ellenére szellemesek. Mivel itt és most nincs hely bővebb elemzésre, a karakterek mimikáján illusztrálnám ezt a módszert. Ha egy passzív, mozdulatlan figura szeme hirtelen elkerekedik, akkor nyilván meglepődött valamin. Ha mosolyra húzza a száját, de a mosoly lekonyul, akkor elbizonytalanodik. Ha a szokásosnál gyorsabb a vigyor, akkor udvarias próbál lenni. (Képarchívum) Ha mindezt többen csinálják egyszerre, akkor a néző elmosolyodik. A brit gyurmaanimátorok tényleg csodákra képesek. És hozzátenném, hogy továbbra is nulla szöveggel működik a dolog, csupán artikulátlan hangokat hallunk, mégis mindenki mindent ért. A film betétdalairól pedig talán elég annyi, hogy Shaun nélkül talán sosem talált volna egymásra Kylie Minogue és a Vaccines zenekar, és a Chemical Brothers Out of Controll című dala sem hangozhatott volna el közvetlenül a Kék Duna keringő előtt. A Jégvarázs 2-vel nyilván nem lehet versenyre kelni, az lesz az év kasszasikere. A Shaun, a bárány és a farmonkívüli viszont jóval többet nyújt az 5-85 éves korosztálynak holmi földi hívságoknál. Szerintem ez az utóbbi évek legintelligensebb családi filmje. Aki nem hiszi, járjon utána... Eredeti cím: Shaun the Sheep Movie: Farmageddon (2019), rendezte Will Becher, Richard Phelan. magyar szervezett bűnözés öt fejezetre bontott, több mint négyszáz oldalon átívelő szövevényes történetébe. Továbbá azért is fontosak a nyitóbekezdések, mert a felderítő és ismeretterjesztő célkitűzések vázolásával a Maffiózók mackónadrágban egy jól körülhatárolható hagyományhoz képest pozicionálódik: azon tényfeltáró non-fiction művek sorába illeszkedik, aminek máig legemblematikusabb szerzőpárosa Tábori Kornél és Székely Vladimir, akik a századelőn az úgynevezett Bűnös Budapest-ciklusukban szépirodalmi igényességgel tárták az olvasóközönség elé a magyar főváros alvilágának működését. Az öt fejezet 1973-tól napjainkig hozzávetőlegesen tízéves intervallumokban tárgyalja az eseményeket. A lelkesedés az izgalmas fordulatoknak köszönhetően sokáig kitart, jóllehet, a részletekben már az első oldalak után könnyű elveszni. Azért is, mert az alvilág sztorijának megjegyezhetetlenül sok szereplője van. A fejezetek előtti rövid tartalmi összefoglalók, valamint az odavissza utalások - talán ezek és a visszatérő alakok miatt nevezhető a kötet regényesnek - sokat segítenek Dezső András: Maffiózók mackónadrágban -A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig, 21. Század Kiadó, Budapest, 2019. Értékelés: 9/10 PENGE Kis magyar maffiakrónika Dezső András, az Index újságírója jelen könyv előszavának tanúsága szerint majd’ tizenöt évvel ezelőtt kötetigénnyel már hozzálátott a Los Angeles-i „magyar maffia” történetének feldolgozásához, de a fenyegetések és más akadályok miatt végül lemondott terve megvalósításáról. JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA A bevezető ezen mozzanatára utalni azért sem látszik érdektelennek, mert a személyes érintettség elegáns, nem hivalkodó hangsúlyozása a nyitány jól működő retorikai megoldása. Az előszó, melyben a szerző újságírói hitvallását is megfogalmazza, szimpátiát és érdeklődést kelt, a sejtelmes utalások pedig kellően figyelemfelkeltők ahhoz, hogy az olvasó lelkesen kezdjen a a szálak kibogozásában, ahogyan a zárlatban a levéltári források jegyzéke mellett helyet kapó névjegyzék is. De egy-egy epizód viszonyrendszere és kontextusa a segítségek ellenére is sokszor csak nevek, dátumok fáradtságos újrakeresésével fejthető fel, ami igencsak megnehezíti az olvasást. Dezső András társadalomtörténeti összefüggésekbe ágyazta a leírtakat. Rámutat többek között arra is, hogy az alvilág eseményeinek milyen kapcsolata van a kommunista diktatúra, valamint a rendszerváltozás utáni kormányok államberendezkedéseinek sajátosságaival vagy a rendőri intézményrendszer átalakulásának nehézségeivel. Kerüli a mítoszképzést, végig megőrzi az oknyomozó objektivitását, ragaszkodik a tényékhez, nem ment fel senkit, ítéleteket nem alkot. A 2019 legj elentősebb non-fiction kiadványaként számon tartott könyv a nem túl távoli múlt köztudottan létező, de kevésbé ismert oldalára nyújt rálátást. Megnyugtató, hogy e hiánypótló vállalkozást jegyző szerző szerint a magyar szervezett bűnözés a kötetben bemutatott formában ma már nem létezik. RÖVIDEN Adásszünet - a módia helyzetéről Dunaszerdahely. A ma 18 órakor kezdődő dunaszerdahelyi Dunszt-est témája a média helyzete Magyarországon és Szlovákiában. Mi történt a médiával a rendszerváltás óta? Szükség van-e szabad sajtóra az egészségesebb közélet működéséhez? Miért halt meg Ján Kuciak? Magyarországon vagy Szlovákiában jobb újságírónak lenni? Miért lehetetlenítik el, fojtják meg a politikusok a független médiát, és miért építenek saját médiabirodalmat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az est folyamán az újságírók. Vendég: Kerényi György újságíró. Moderátor: Sánta Szilárd újságíró, lapunk munkatársa. Helyszín: Buena caffee house. A belépés ingyenes. (kult) Ajánló az olasz filmfesztiválról Pozsony. A kortárs olasz filmek legjobbjait felvonultató Mittel- CinemaFest, vagyis a Középeurópai Olasz Filmfesztivál az itáliai filmtermés legfrissebb alkotásait kínálja. Pozsonyban a szemlének a Lumiere mozi ad otthont. A vasárnapig tartó fesztivál kínálatából a záró filmet ajánljuk megnézésre: Marco Bellocchio Az első áruló című moziját. A film az első nagy bűnbánóról, a „két világ főnökeként” emlegetett Tommaso Buscettaról szól, aki először tette lehetővé a Polip megközelítést, megváltoztatva ezzel az állam és a szervezett bűnözés közötti erőviszonyokat. (tb) Tommaso Buscetta szerepében Pierfrancesco Favino (Fotó: MittelCinemaFest) Drakulics elvtárs Indiába utazott Budapest. Bodzsár Márk Drakulics elvtárs című filmjének nemzetközi premierje az A- kategóriás goai nemzetközi filmfesztiválon lesz. A szemle 76 ország friss terméséből mutat be válogatást; a fesztiválra három magyar alkotás kapott meghívást. India nagyszabású rendezvényén vetítik Ujj Mészáros Károly X - A rendszerből törölve című krimijét, az Oscar-díjas Deák Kristóf tévéfilmje, a Foglyok pedig a versenyprogramban indul. A Drakulics elvtárs című vígjátékot - melyről lapunkban is olvashattak recenziót—a fesztiválon láthatja először a nemzetközi közönség. (MTI, k)
