Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-21 / 271. szám
www.ujszo.com | 2019. november21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fico elszólta magát A Smer elnöke most már egyértelműen számol Kotlebával ÉVA MIHOŐKOVÁ A Smer elnöke ismét olyan sajtótájékoztatót tartott, amely több szempontból emlékezetes marad. A megmosolyogni való része, hogy Fico erős késztetést érzett az ellenzéki megnemtámadási egyezség hosszas boncolgatására, majd kijelentette, hogy voltaképpen az ellenzék egyáltalán nem érdekli és kár rá fecsérelni a szót. A többi témában viszont sokkal következetesebb volt, és jó lesz megjegyezni, mit mondott. A kulcsmondat az volt, elképzelhető, hogy a választás után patthelyzet alakul ki, ő pedig mindenképp szeretne elkerülni úgy újabb, előrehozott választást. Mindez azt jelenti: olyan helyzet adódhat, hogy Kotlebáék nélkül senki nem tud kormányt alakítani, így a választóknak hamarosan ismét az urnákhoz kellene járulniuk. Persze a Pellegrini-kabinet a lemondása után formailag tovább kormányozna az új kormány felállásáig, de érdemi döntéseket nem hozna, és ez a helyzet akár hónapokon át húzódna. Egyre gyakoribb forgatókönyv ez Európa országaiban, így „kínlódtak” majd fél évig a svédek, a németek és a csehek. Fico számára pedig a legrosszabb forgatókönny erre az esetre, ha az elnök asszony is belépne a képbe és hivatalnokkormányt nevezne ki. De a vége így is az lenne, hogy előrehozott választást kell tartani, ami még rosszabbul sülhetne el, mert a kormányalakítási huzavonába belefáradt és kiábrándult szavazók esetleg tovább erősítenék a rendszerellenes és szélsőséges pártokat. Fico alighanem erre számít, mert ebben az esetben két legyet ütne egy csapásra. Először is azzal zsarolná a Smert elutasító pártokat, hogy mégis álljanak össze vele kormányozni, különben sokkal rosszabb lesz a helyzet és tovább erősödnek Kotlebáék. Másrészt ezek a pártok jól tudják, hogy a Smer ölelése halálos és aki szövetkezik Ficóval, úgy végzi, mint a Siet’ és a Híd, szóval ez az út járhatatlan. Éppen ezért valószínű, hogy Fico egy másik szerepet játszik el, alkotmányos válságról fog szónokolni, majd bejelenti, hogy tekintettel a rendkívüli körülményekre,.megmenti a hazát” és koalíciót köt Kotlebáékkal, vagy inkább csak kisebbségi kormányt hoz létre az újnácik csendes, külső támogatásával, hogy mégse legyen annyira gusztustalan a dolog. Ennek jegyében Fico már ki is jelentette, hogy az ESNS legitim parlamenti párt, hiszen nem oszlatta fel a bíróság. Mondja most ezt arról a pártról, amelynek megállítására hozták létre a jelenlegi kormánykoalíciót, legalábbis ez volt akkor az első számú szlogen. A másik oldalon Kotleba is elkezdett dolgozni azon, hogy elfogadhatóbbá tegye magát, a fasisztaellenes szlovák nemzeti felkelést már nem bolsevik puccsnak tartja, hanem jelentős történelmi eseménynek, és már nem kérdőjelezi meg a második világháború végeredményét, bár az Jozef Tiso felakasztásához vezetett, akit Kotleba eddig az „egyetlen igaz szlovák elnöknek” tartott. Persze, szó sincs arról, hogy Fico terve tökéletes. A Smer elnökének ehhez meg kellene törnie Peter Pellegrini kormányfőt vagy félreállítani őt, aki a kettejük jelenlegi megállapodása szerint, ha a Smer kapja a legtöbb szavazatot, ő fogja vezetni a kormányalakítási tárgyalásokat. Pellegrini viszont nyilvánosan, határozottan és többször is elhatárolódott attól, hogy bármilyen formában együttműködjön Kotlebáékkal. És ott van még Zuzana Caputová államfő, aki elutasítaná egy kisebbségi kormány kinevezését, melyet kívülről Kodéba támogat. Szóval Fico terve nem tökéletes, de számára még mindig jobb, mint hogy szedje a sátorfáját. A szerző a Trend hetilap kommentátora (Danglár, Trend hetilap) Mindenki szem a láncban FELEDY BOTOND Vajon hányán hallották már a kifejezést: „ellátólánc”? Angol tükörfordítás a supply chainből. Lényegében annyit jelent, hogy az elénk érkező, műanyagba csomagolt szeletelt parizer hány és hány csatornát használtak addig, míg a kenyérre nem került. Mit eszik a borjú, mielőtt levágják? Honnan hozzák a húst a gyárba? Honnan kerül oda a műanyag, amelybe csomagolták, és mekkora utat tett meg? Honnan hozták a csomagológépet, és az azt működtető áramot egyébként ki és hogyan termelte meg? A különböző stabilizátorok, „E” és más adalékanyagok milyen üzemekből érkeznek? És kérem szépen, még csak egyetlen szelet mezei parizerről beszélünk, de a hozzávaló nyersanyagok alighanem fél tucat országból származnak. Nem jobb a helyzet más termékekkel sem. Legyen szó a telefonok sokfelől érkező alkatrészeiről; máshol tervezik őket és máshol szerelik össze, máshol bányásszák ki a ritkaföldfémet hozzá és máshol készül a chip. Ezeket közben pedig össze-vissza kell szállítani. Nemcsak a kenyai rózsaföldekről szállnak fel rendszeresen az amszterdami virágtőzsdére tartó repülőgépek, hanem az olajtól a kávén át a fűszerekig mindent logisztikai láncokon keresztül szállítanak. Ezek az ellátóláncok a globalizáció jelenlegi szintjén minden korábbinál jobban függnek egymástól, kölcsönös függőségbe kerültek. Ha az egyik helyen borul egy bank, kalózok foglalnak el egy hajót, máshol leáll a gyártás, várnak a vevők. Ezt tetézik a most egyre népszerűbb politikai eszközök, mint a gazdasági szankciók. Amerikai cégek nem adhatnak el kínai IT vállalatnak mobileszközökbe való processzormagot. Iránt is újra szankciók sújtják, Oroszországot szintén. A kalózok Afrika szarvánál fosztogatnak, a hekkerek és kiberbűnözők pedig boldogan teszik meg ezt minden területen,'amit az ellátóláncok védtelenül hagynak. A 2008-as gazdasági válság nem tesztelte még az ilyen szintű integráció által hozott kockázatokat a világgazdaságban. A Facebook még éppen csak elindult akkoriban. A felhőről azt hittük, hogy legfeljebb az esőt hozza, nem az adatainkat tárolja. Mára ez fenekestül felforgatta a gazdasági ellátóláncokat. A britek nem tudják, mert még senki nem próbálta előttük, hogy milyen lesz a brexit után az uniós ellátólánc-rendszerből hirtelen egy vámhatár mögé kerülni. Mely üzemek fognak elcsúszni ezen, hol lesz fennakadás? A kínaiakkal szembeni amerikai kereskedelmi szankciók kit fognak jobban sújtani? Ahogy mi is vitatkozunk azon eleget Európában, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók mire szolgálnak - egy diszkreditált, emberijogokat sértő politikai elit sarokba szorítását, vagy végeredményben az elit mindig a néppel fizetteti meg a szankciók árát? Utóbbi esetben a szankciók inkább lázító eszközök? Egyre több konkrét személy kitiltása, számláik befagyasztása és cégeik pénzpiactól való elzárása a megfelelőbb eszköz, nem pedig a gyógyszer-kereskedelem felfüggesztése. A következő bevásárláskor érdemes elgondolkodni az egyes termékek mögötti ellátóláncon. Milyen tevékenységeket támogatunk vele, milyen országok érintettek benne? A pálmaolaj miatti erdőirtást támogatjuk tőlünk sok ezer kilométerre, vagy egy kisgazdaságot nem messze ide? Mélytengeri vontatott hálós halászat, ami szinte minden életet felszámol a lehalászott területen, vagy bevizsgált haltenyészet, fenntartható halászat adta a tengeri halat a tányérunkra? 2020 már az ellátóláncok elleni támadásokról fog szólni, tesztelni fogják ellenálló képességüket az egyes országok által megbízott hekkercsoportok. Kezdjük el tudatosítani, hogy mi a fenntartható közülük számunkra. 2018-ban ismét csökkent a terrortámadások száma A terrortámadások halálos áldozatainak száma világszerte 15,2 százalékkal csökkent 2018-ban az előző évihez képest, számuk összesen 15 952 volt - olvasható a Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) globális terrorizmusindexében. A nemzetközi közösség által elfogadott meghatározás híján az IEP nem pontosította, hogy mit tart terrorcselekménynek. A terrorcselekmények következtében elhunytak száma már negyedik éve jelentősen csökken a 2014. évi csúcs után - közölte az ausztráliai Sydneyben működő, és az egyesült államokbeli Marylandi Egyetem által összegyűjtött adatokat feldolgozó IEP. A terrorcselekmények definíciója a Marylandi Egyetem adatbázisa szerint „törvénytelen erő alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nem állami szervezetek által politikai, gazdasági vallási vagy szociális okokból, félelem, kényszerítés vagy megfélemlítés révén”. Európában 2018-ban immár második éve csökkent a terrorcselekmények száma, a 2017. évi több mint 200-ról 62-re - olvasható a jelentésben. „Az Iszlám Állam terrorszervezet Szíriái és iraki összeomlása Európában is érezhető, ahol 2018-ban egyetlen halálesetért sem tették felelőssé, noha 16 ember a dzsihádista ideológia által ihletett szélsőségesek öltek meg” - íiják a jelentés szerzői. Akárcsak az előző évben, 2018- ban is Afganisztánt sújtotta leginkább a terrorizmus, 1443 támadásban legalább 7349 ember halt meg. Afganisztánt követi Irak (1131 merénylet, 1054 halott), Nigéria (562 támadás, 2040 halott) és Szíria (131 támadás, 662 halott). A tálibok immár az Iszlám Államot megelőzve a legtöbb ember életét kioltó terrorszervezetté váltak világszerte, az áldozataik száma 71 százalékkal nőtt. A 2018-ban világszerte regisztrált terrorcselekmények 38 százalékát a tálibok követték el. Akárcsak az előző évben, 2018-ban is Afganisztánt sújtotta leginkább a terrorizmus, utána Irak és Nigéria következik, a tálibok a legaktívabbak. A Szíriában és Irakban önhatalmúlag kikiáltott kalifátusát elveszítő Iszlám Állam hanyatlása immár második éve tapasztalható - áll a jelentésben. Az ennek a szervezetnek tulajdonított halottak száma 2018- ban 69, a merényleteké pedig 63 százalékkal csökkent. Az Iszlám Államnak jelenleg becslések szerint csak 18 ezer fegyverese van a két országban, szemben a 2014. évi több mint 70 ezerrel. A jelentés szerzői rámutatnak, hogy rendkívül nagy mértékben megnőtt a radikális jobboldali terrorizmus, különösen Nyugat- Európában, Észak-Amerikában és Óceániában. Az incidensek száma 320 százalékkal nőtt az elmúlt öt év során. (MTI)'
