Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
www.ujszo.com | 2019. november 20. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A vasgróf és a karikaturista háza SZÁSZI ZOLTÁN Nem tudni, hogy a mai oláhpataki lakosok közül mennyien ismerik azt a tény, hogy a falujuk közepén álló, a pusztulástól és romlástól szerencsés módon megmenekült kastélynak milyen neves lakói és szülöttei voltak. A tizenkilencedik század két jeles, kitűnő személyisége élt itt, egyikük állítólag itt is született. Kik ők? Egyikük a gömöri vasipar lángeszű vállalkozójának tartott Andrássy Emánuel, azaz Manó, a vasgróf. Másikukat a közvélemény a kor legszebb férfijának tartotta, ő az akasztófától megmenekült gróf, aki megkoronázta Erzsébet királynét. Ő a néhai külügyminiszter és miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula. Mesés alakok mindketten, egy mesés vidék formálói és éltetői voltak. Olóhpatak-Lampertfalva Eltelt néhány évszázad addig, amíg az Andrássy-család a 17. század vége felé birtokos lett itt - a Sajó felső folyása mellett, a folyó teraszán, az érchegység és a karszt határán lévő - ezen a minden bizonnyal a honfoglalás után már lakottá vált területen. Oláhpatak első írásos említése 1427-ből való, ekkor az Ákos nemzetségbeli Csetneky család birtokában volt még a falu. Fekvése, az itt és a közvetlen környéken fellelhető érctelérek, a korai fémbányászati tevékenység írásos és régészeti nyomai azonban arra utalnak, hogy a vidéket a 13. században, a tatárjárás után, a második országalapításkor idetelepített német bányászokkal népesítették be újra, ekkor kapta a Lampertfalva elnevezést. Olyan feltételezés is van, mely szerint nem az Ákos nemzetség, hanem a közeli Dobsina német bányászközössége telepítette Oláhpatak elődjét, Lampertfalvát. Az ezt bizonyító vagy cáfoló írásos emlékek egyelőre lappanganak. Ami viszont tény, hogy Mátyás király uralkodása alatt, a 15. század utolsó harmadában igen nagy számban telepedtek be erre a vidékre a török terjeszkedés elől a Déli és Keleti Kárpátok legelőit elhagyni kényszerült, fokozatosan északabbi vidékre vonuló vlachok, akiknek jogait és kötelességeit Mátyás király Rózsahegyen 1474-ben megjelentett külön törvénnyel sza-Jó kezekben, jó állapotban van a kastély (A szerző felvétele) bályozta. Innen ered a falu mai elnevezése, az Oláhpatak. A kastély és lakéi Oláhpatak kastélya minden valószínűség szerint egy korábbi, középkori alapítású udvarház helyén, feltételezhetően annak az építőanyagát - esetlegesen netán az eredeti épületmag felmenő falainak egy részét is - felhasználva épült meg, még valamikor a 18. század elején. Építési stílusa még barokk. Egyszerű, észak-déli tengelyű, egyszintes, manzárdtetős, oszlopokon Ceqközefebb Dobsina gótikus lempíomát mutáljuk be. Tájoló Oláhpatak községbe a Rozsnyó és Dobsina közti 67-es úton juthatunk el, a kastély közvetlenül a főút mellett a 48.771/20.412 GPS-koordinátáknál található. nyugvó bejárata fölött timpanonos díszítésű kastély ez. Ami figyelemreméltó rajta, az a szinte reneszánsz formákat mutató, szögletes és egyszerű ablakok kovácsoltvas rácsdíszítése. Azt is tudni lehet róla, hogy Andrássy Károly, majd fia, Andrássy Manó gróf szívesen tartózkodott itt, vadászkastélyként használva a helyet. A vidék bánya-és vasiparát kiváló érzékkel fellendítő vasgróf, Emánuel, azaz Manó grófról azt is tudni illik, hogy Pesten bölcsészetet tanult, ifjúkorában bejárta Nyugat-Európát és Észak-Affikát, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt emigrációba kényszerült, ekkoriban utazta be Kelet-Ázsia egzotikus országait. Kiválóan rajzolt és festett, jó érzékű karikaturista volt, igazi világjáró üzletember és kíváncsi utazó, aki gazdag és hosszú élete alatt a betléri Andrássy-ág alapítójaként, a betléri kastély újjáépíttetőjeként igen értékes, különleges gyűjteményt halmozott fel a főúri lakban. A legendák szerint a 19. század férfiideáljának tartott Andrássy Gyula gróf Oláhpatakon született, a források egyébként Kassát, Tőketerebest is a jeles politikus szülőhelyként tüntetik fel, de mégis Oláhpatak tűnik nagyon valószínű és mindenképpen véletlenszerű szülőhelyének. Andrássy Gyula kiváló politikus, a kiegyezés utáni monarchia egyik kulcsfigurája, Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségének, Erzsébetnek, azaz Sissinek bizalmasa s egyben koronázója is volt. Amikor 1867. június 8-án, a kiegyezés után megtörtént Ferenc József magyar királlyá koronázása, a feleségét is megkoronázták, egy kizárólag egyházi szertartáson a magyar szent koronát a jobb vállához érintve emelték magyar királynéi rangra. Ezt a szertartást az oláhpataki születésű gróf Andrássy Gyula végezte el a Mátyás-templomban, Budán. Az Andrássy-család egykori oláhpataki kastélya 1936-tól a falu tulajdona, egyike azoknak a viszonylag szerencsés helyzetű kastélyoknak, amelyek nem pusztulnak, hanem a közösséget szolgálják, részben múzeumként, részben kultúrházként. Felújítását néhány éve elvégezték, állaga kielégítő! Bárcsak minden kastélyé ilyen lenne! RÖVIDEN Lefülelték a drogkereskedőket Rimaszombat/Nagyrőce. Három, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásból származó személy ellen indult büntetőeljárás kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt. Erről a Besztercebányai Kerületi Rendőrkapitányság tájékoztatott a közösségi médiában. A rendőrségi közlemény szerint egy 31 éves, Rimaszombati járásból származó férfi, egy 39 éves, Nagyrőcei járásból származó férfi és egy 24 éves, szintén a Nagyrőcei járásból származó nő ellen indult eljárás. Hozzáteszik, hogy a gyanúsítottak régóta szereztek be saját fogyasztásra, illetve eladásra szánt kábítószereket és pszichotróp anyagokat. - A rendőrök legalább 640 egyszeri adagnak megfelelő mennyiségű, fehér kristályos anyagot foglaltak le. A megbízott nyomozó indítványozta a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. (TASR, ie) Hatalmas lyuk a költségvetésben Rimaszombat. A város önkormányzata kidolgozta a jövő évi városi költségvetést. A deficit azonban meghaladja az 5 millió eurót. Erről Miroslav Bielak, a Rimaszombati Városi Hivatal gazdasági osztályának vezetője tájékoztatott a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. „Miután számításba vettük a városi szervezetek igényeit és a város feltételezett bevételeit, 5,1 millió eurós deficit jött ki” - pontosított Bielak. „Kíváncsi vagyok, milyen megoldást találunk” - reagált Jozef Simko polgármester, hozzátéve: az összes városi bizottság elnökét magához hívatta, hogy közösen oldják meg a problémát. 2019-ben Rimaszombat többlettel gazdálkodott. A város összbevétele meghaladta a 19 millió eurót. Év közben a képviselő-testület négy alkalommal hagyott jóvá költségvetési módosítást. Közben a város felhívást tett közzé a különböző közhasznú projektek pályázatának benyújtására, egyegy projekt keretösszege 3 ezer euró lehet. Január végéig pályázhatnak. (TASR, ie) 52. évf. 47. szám 2019 . november 19. «pp, ha te is segítenél Mit kínál a szlovákiai magyar Választási választék? Alpakák közt IhL Kalondán Ott jártunk: A békéscsabai szlovákoknál, és megtudtuk, mit jelent nekik Szlovákia, és mit Magyarország. 20 évvel a Szomorú vasárnap óta több tucat filmet forgatott December 1-jéig keli leadni a jelöltlistákat a februári parlamenti választásokra, de abban már most biztosak lehetünk, hogy egységes magyar lista nem lesz. Hogy miért nem, azt mindenki másként magyarázza. Mi egyszerűsítsük le: a tárgyalófelek annyira ki nem állhatják egymást, hogy nincs az a közös ügy, ami összehozná őket. Mert mi magyar módra még összefogni is csak úgy tudunk, hogy valójában széthúzunk. No, de mi a helyzet a szlovák pártok háza táján? Tényleg olyan cifra, sőt egyenesen kétségbeejtő lesz a választások utáni helyzet, hogy már-már azzal járnak jól a magyar politikai erők, ha kimaradnak a parlamentből? Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Vasarnai)
