Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. november 20. I www.ujszo.com RÖVIDEN 94 menekült az Ocean Viking hajón Tripoli. Kilencvennégy menedékkérőt vett fedélzetére a Földközi-tengeren az Ocean Viking, az SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül szervezetek közös hajója egy bajba került gumicsónakról. A Líbia partjainál felszedett migránsok soraiban hat kisgyerek és tizenegy nő is volt. A menedékkérők számára különösen a téli időszakban kockázatos a rozoga bárkákkal átkelni a tengeren a kihűlés veszélye miatt. (MTI) A tálibok 2 nyugati túszt engedtek el Kandahár. Szabadon engedték az afganisztáni tálibok két nyugati túszukat, és átadtak őket az amerikai erőknek az ország délkeleti részén. Az amerikai és az ausztrál egyetemi professzort több mint 3 évig tartó fogság után a szélsőséges tálibok uralta Zábul tartományban engedték el, onnan amerikai helikopterekkel szállították el őket. Néhány órával korábban cserébe az afgán kormány szabadon engedett három bebörtönzött tálib vezetőt. (MTI) Iszlamista terrorista nómet rendőrkézen Berlin. Elfogtak és előzetes letartóztatásba helyeztek Berlinben egy szíriai férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy iszlamista indíttatású terrorcselekményekre készült. A német főváros ügyészsége szerint a 37 éves férfi egy üzenetküldő szolgáltatáson keresztül az év eleje óta kapcsolatban állt egy csoporttal, amely közel áll a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez. Az üzenetváltások témája fegyverek és robbanóeszközök készítése volt. (MTI) Rajtaütöttek Mali járőröző katonáin Bamako. Komoly veszteséget szenvedett el Mali hadserege egy iszlamista rajtaütésben. A mali alakulat Gao térségében járőrözött egy Nigerrel közös hadműveletben, a két ország határvidékén, amikor rajtuk ütöttek. Elesett 24 katona, megsebesült 29. A szélsőségesek 17 embert veszítettek, néhányan fogságba estek közülük. A térségben az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet is aktív. A hónap elején egy összecsapásban a terroristák 54 katonát öltek meg. (MTI) Assange-ügy: lezárult a nyomozás Stockholm. Svédország lezáija a Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójával szemben nemi erőszak gyanúja miatt indított nyomozást. Eva-Marie Persson svéd foügyészhelyettes szerint a bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak. (MTI) USA: igen a zsidó telepekre elvetette a Ciszjordániával kapcsolatos 41 éve fennálló álláspontját A palesztin Ramalláh és Jeruzsálem közötti fal. Izrael terjeszkedhet. (TASR/AP) Az amerikai kormány ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Jeruzsálem/Brüszel. Az amerikai kormányzat nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a ciszjordániai zsidó telepeket - közölte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki ezzel az amerikai kormány 1978 óta, vagyis 41 éve fennálló álláspontját módosította az ellenkezőjére. Az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: Ciszjordánia leendő státuszával nem kiván foglalkozni, az az izraeli-palesztin béketárgyalások témája, és a kérdést a két tárgyaló félnek kell megoldania. Úgy fogalmazott: a nemzetközi jog egyébként önmagában nem fog békét teremteni. Elemzők a bejelentéssel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy az USA korábban évtizedeken keresztül - az ENSZ-határozatoknak megfelelően - törvényellenesnek ítélte a zsidó telepek létrehozását a megszállt palesztin területeken. A szóban forgó területeket a palesztinok a béketárgyalásokon maguknak követelik a jövendő palesztin állam számára, s követelésüket a nemzetközi közösség is támogatja. Az Európai Unió azonnal elhatárolódott az amerikai döntéstől, és egy brüsszeli közleményben megerősítette, hogy továbbra is elítéli az izraeli kolonizációt. „Az Európái Unió álláspontja a palesztin területen folyó izraeli kolonizációval kapcsolatban világos és változatlan: minden telepítési tevékenység törvényellenes, és veszélybe sodorja a kétállami megoldást és a tartós béke kilátásait” - hangsúlyozza a közlemény. A Palesztin Hatóság véleménye szerint a washingtoni döntéssel „az Egyesült Államok teljesen elvesztette a szavahihetőségét, és már nincs semmilyen szerepe a békefolyamatban”. Áz 1967 óta megszállt palesztin területeken, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben jelenleg több mint 600 ezer izraeli telepes él. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon megköszönte Donald Trump amerikai elnöknek, hogy az USÄ immár nem tekinti jogszerűtlennek a zsidó telepek építését a palesztin igazgatású Ciszjordániában. Netanjahu azt mondta, hogy a lépés „történelmi igazságtalanságot javított ki. Valakinek ki kellett mondania az igazságot, és Trump elnök ezt megtette, amiként a Golán-fennsíkkal és az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével is megtette”. Az ENSZ továbbra is nemzetközi jogba ütközőnek tekinti az elfoglalt palesztin területeken létesített zsidó telepeket, ezért nem fogadja el a velük kapcsolatos, megváltozott washingtoni álláspontot - jelentette ki Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. A moszkvai diplomáciai tárca az amerikai döntést újabb, a közel-keleti rendezés nemzetközi jogi alapjának lerombolásárá irányuló lépésként értékelte. (MTI, ú) A Fidesz büntetni próbálja a „bűnös” városokat KÓSAANDRÁS Bár a hivatalos retorika szerint a kormány partnerként kezeli az ellenzéki vezetésű fővárost, gazdaságilag móg jobban függő helyzetbe hoznák Pestet. Budapest. Korrekt viszonyra készülünk a főváros új vezetésével, a kormánynak az a dolga, hogy együttműködjön az önkormányzatokkal, bármilyen is azok politikai színezete. Az október 13-i, Budapesten és sok nagyvárosban ellenzéki sikert hozó helyhatósági választást követően Orbán Viktor és más kormánypárti politikusok is ezt hangoztatták, és elsőre úgy tűnt, a kormány valóban így kezeli majd a helyzetet. Legalábbis miután Karácsony Gergely részt vett a választást követő első kormányülésen, bizakodóan nyilatkozott, azt mondta, egy pozitív folyamat kezdete lehet a megbeszélés. Ehhez képest két hetet sem kellett várni arra, hogy a kormány képletesen az asztalra tegye a pisztolyt a fővárossal (és a többi ellenzéki vezetésű településsel) folytatott további tárgyalásai előtt. Ez egy törvénymódosító javaslat képében érkezett, eszerint mostantól a helyi iparűzési adóbevételeket „elsősorban” a tömegközlekedésre kell fordítani. A különbség mindössze árnyalatnyinak tűnik a jelenlegi helyzethez képest, most a „különösen a helyi tömegközlekedésre kell fordítani” kitétel szerepel a jogszabályban. A változtatás azonban a lassú kivéreztetés lehetőségét adja meg a kormánynak, elsősorban Budapesttel szemben. A fővárosnak ugyanis - derül ki a Népszava összeállításából - most 287 milliárd bevétele származik a helyi iparűzési adóból (LUPA) -Kitartanak a tüntetők az ebből 132 milliárdot kapásból a kerületeknek osztanak szét. Ez elvileg bőven fedezné azt a 91 milliárdot, amit a főváros és az állam összesen ad a fővárosi tömegközlekedésre, igaz, a legtöbbet pedig maguk az utasok fizetik, 125 milliárd forintot. Az állami támogatás ráadásul egyre csökken, a most 12 milliárdos összeg évekkel ezelőtt még 38 milliárd forint volt. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utólag azt hangsúlyozta, a kormány nem vonul ki a fővárosi tömegközlekedés támogatásából, az új jogszabályra hivatkozva mégis sokkal könnyebben megteheti majd ezt. Ez nyilván nem jelenti majd azt, hogy Budapesten leállnak a trolik és villamosok, nem jár a 4-es metró. De azt igen, hogy a HIPÁ-ból nem juthat más fontos területekre - például a fővárosi színházak megfelelő támogatására. Ezzel az új városvezetés számára fontos egyetemen ügyektől vonhat el forrást a kormány közvetve. Valószínűleg az ilyen esetekre is gondolva javasolta azt Karácsony a már említett kormányülésen, hogy a kiszámítható kooperáció érdekében külön Budapest-törvényben rendezzék a főváros és a kormány viszonyát. Orbán Viktor ezt elutasította. Kezd látszani, miért. Nem csak Budapesten „érezni a törődést”. A Magyar Narancs számolt be róla, hogy érdekesen alakult egy múzeumi pályázati támogatás a napokban: számos olyan város esetében, ahol október 13-aután ellenzéki lett a vezetés, az igényelt összeg mindössze töredékét ítélte meg az Emberi Erőforrás Minisztérium. Dunaújváros, Gyöngyös, vagy a budapesti IX. kerület például egy fillért sem kapott. Viszont a „hűségesen” Fidesz-vezetés alatt maradt Kaposvár, Debrecen, Veszprém vagy Nyíregyháza az igényelt összeget kapta. Biztonságiakat öltek a tüntetők Csaknem száz ember maradt továbbra is a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán, ahol a hétvége óta tart a rendőrök és a tüntetők között kialakult patthelyzet. Hongkong. Hétfő éjszaka folyamán ugyan többen kiszöktek a rendőrök által körülvett kampuszról, de sokan továbbra sem hajlandóak elhagyni az egyetem területét, habár fogytán vannak az élelem- és ivóvízkészleteik. Az elmúlt hét során a demonstrációk az eddigi leghevesebb szakaszukba értek: a tiltakozók városszerte közlekedésbénító akciókat tartottak, aminek következtében csütörtöktől általános tanítási szünetet rendeltek el. Chris Tang, a tegnap felesküdött új hongkongi rendőrfőkapitány azt mondta: a város 31 ezer fős rendőrsége nem képes önállóan véget Ellenálló hongkongi diákok (Tasr/ap) vetni a soha nem látott mértékű társadalmi zavargásoknak, és szüksége van a hongkongiak támogatására. Tang egy olyan érzékeny ponton veszi át az irányítást, amikor a rendőrséget lankadatlanul túlkapásokkal vádolják a demonstrációk kezelését illetően. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a hongkongiaknak el kellene ítélniük az erőszakot, mert azzal, hogy némán tűrnek, további biztatást nyújtanak a szélsőséges tüntetőknek. A hatodik hónapban járó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves. A radikális tüntetők utakat foglaltak el, tüzet gyújtottak az utcákon, vasútállomásokat, üzleteket és bankokat rongáltak meg, miközben a rendőrökre Molotovkoktélokat és téglákat dobáltak, valamint nyilakat lőttek ki rájuk. A rendőrség az összecsapások során több mint 10 ezer flakonnyi könnygázt vetett be, és 18 esetben alkalmazott éleslőszert. Az akciók során csaknem 1700 ember sérült meg, köztük mintegy 450 rendőr. (MTI) Taherán/Genf. Az iráni biztonsági erők 3 tagjával végeztek a drágulások ellen tüntetők Teherán közelében - jelentette a helyi média az iráni Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Az áldozatokat szúrófegyverrel ölték meg. Egyikük, Morteza Ebráhími a Forradalmi Gárda tisztje volt, míg két társa, a 23 éves Madzsid Sejhi és a 33 éves Mosztafa Rezaj a gárda alá tartozó, önkénteseket tömörítő Baszidzs félkatonai alakulat tagja volt. Péntek óta több iráni városban voltak tiltakozó megmozdulások, miután bejelentették, hogy emelik az üzemanyag árát. Hivatalos értesülések szerint eddig összesen öten vesztették életüket a zavargásokban. (MTI)
