Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-15 / 266. szám
6 KÜLFÖLD 2019. november 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz katonai bázis amerikai helyszínen Moszkva. Harci helikopterek bevetését biztosító parancsnokságot hozott létre az orosz légierő az észak-szíriai Kamisli városban -közölte Timur Hudzsajev, az objektum parancsnoka. A bázisra Mi-8-as és Mi-35-ös helikoptereket, irányító központot, egészségügyi és kiképzési létesítményt, valamint Pancir típusú légvédelmi eszközöket és őrséget telepítettek. Az amerikai katonák október elején hagyták el az önhatalmúlag kikiáltott kurd autonómia központját, miután a török hadsereg offenzívát indított a térségben a kurd önvédelmi milíciák ellen. . (MTI) -Tanítási szünet Hongkongban Hongkong. Tanítási szünetet rendeltek el Hongkongban a kormányellenes tüntetők napok óta tartó forgalombénító akciói miatt. Az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok nem nyitottak ki tegnap, az egyetemek pedig rövidebb tanítási napot ajánlottak fel áthidaló megoldásként. A hongkongi oktatási hivatal mától vasárnapig általános tanítási szünetről döntött. A Hongkongi Műszaki Egyetemnél a tüntetők nyilakkal lőttek rájuk, és virágcserepeket dobáltak feléjük, ezt követően alkalmazták a könnygázt. (MTI) Elsőre fennakadt Várhelyi Olivér Brüsszel. Elsőre nem ment át meghallgatásán Várhelyi Olivér, a magyar kormány biztosjelöltje. A külügyi szakbizottság koordinátorainak szavazásán az Európai Néppárt és a kisebb frakciók ugyan támogatták, de a szociáldemokraták, a Zöldek, a Renew Europe és az egységes baloldal nem, így nem volt meg a kétharmados többség. Ez nem jelenti, hogy Várhelyi nem lesz uniós biztos, de most pótkérdéseket kap a külügyi bizottságtól. Ezeket írásban kell megválaszolnia hétfőig. Ez alapján döntik el, hogy sor kerül-e pótmeghallgatásra. Az Orbán-kormány előző jelöltjét nem fogadták el. (hvg, ú) Trump fogadta a török államfőt Washington. Régi jó barátjának nevezte a török államfőt, sőt egyenesen nagy rajongójának mondta magát Donald Trump amerikai elnök, aki a Fehér Házban fogadta Recep Tayyip Erdogant. Erdogan Washingtonba érkezése előtt úgy nyilatkozott, egyetért Trumppal a fennálló vitás kérdések megoldásának fontosságában. Donald Trump a tárgyalások előtt a Fehér Házban azt mondta: Észak- Szíriában tűzszünet van, Ankara és a kurdok vezette erők tiszteletben tartják az erre vonatkozó megállapodást. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a Szíriában lévő amerikai haderő biztosította az olajmezők biztonságát. (MTI) Leállt a rakétatámadásokkal az Iszlám Dzsihád Az izraeli hadsereg páncélosai Gáza határánál. Egyelőre kivárnak. (TASR/AP) A gázai terroristák célzott likvidálásának folytatásáról beszélt az izraeli külügyminiszter a hadsereg rádiójában. Izrael azonnal lesújt azokra, akik megpróbálják megtámadni - mondta Katz Izrael. Jeruzsálem. Az izraeli külügyminiszter hozzátette: a gázai helyzet valódi megoldása az, hajavul az ott élő emberek gazdasági kilátása és jövőképe. Tegnap reggel a tűzszünettel véget ért a gázai radikálisokkal folytatott kétnapos kölcsönös rakétaháború, amelyre a helyi nyelvben már külön kifejezés is született: újabb „szevev”, vagyis menet zajlott, ezúttal az Iszlám Dzsihád ellen, a palesztin területet irányító Hamász konfliktuson kívül maradásával. A katonai rádióban megszólaló, az övezet mellett élő civilek azt hangsúlyozták, hogy ez az újabb „menet” sem oldotta meg gondjaikat. Egyikük hasonlata szerint a gyökérkezelésre váró fogat ismét csak helyi fájdalomcsillapítóval kezelték, ahelyett, hogy végrehajtották volna a szükséges beavatkozást. Ezzel arra utalt, hogy a Gázai övezet helyzete továbbra is rendezetlen, az ottani iszlamista szervezetek határozzák meg a történéseket, és sem gazdasági, sem politikai szempontból nem jutottak közelebb a megoldáshoz, az ott élő emberek helyzetének rendezéséhez. A rendkívül nehéz gazdasági helyzet, a több mint 50 százalékos munkanélküliség, a rendkívüli zsúfoltság, a szélsőségesen Izrael-ellenes és iszlamista ideológiát valló Hamász miatt bármikor újabb összetűzés alakulhat ki. Az Izraelre kilőtt több mint 400 gázai rakéta és az övezet 34 halottja után az Iszlám Dzsihád tegnap reggel bejelentette, hogy életbe lépett az egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünet. Az általuk megadott időpont után még elindítottak néhány rakétát az övezetből, de aztán mindkét oldal beszüntette a rakétatámadásokat. A palesztin szervezetek beleegyeztek annak garantálásába, hogy az övezetben megnyugszik a helyzet. A harcok azért újultak ki, mert kedd hajnalban az izraeli hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szervezet közös akcióban megölte a terrorszervezet egyik gázai vezetőjét, Baha Abu al- Atát, aki az elmúlt hónapokban számos alkalommái indított rakétatámadást az érvényes tűzszünet ellenére izraeli területek ellen. (MTI) Néppárt: a Fidesz pávatánca A jövő héten még nem várható döntés a jelenleg felfüggesztett tagságú Fidesz jövőjéről KÓSAANDRÁS Budapest/Brüsszel. Több feltételt is szabott az Európai Néppárt a Fidesznek, ezeket Orbán Viktor csendben teljesítette az elmúlt hónapokban, így már reális esélye van a tagság megőrzésére. Vonja vissza a közigazgatási bíróságok tervét és szüntesse be az EU - t és az Európai Néppártot támadó retorikáját - ezt a feltételt szabta az Európai Néppárt a Fidesznek azért, hogy a magyar kormánypárt megőrizhesse tagságát a Népszava szerint. A lap arról is írt, Joseph Daul leköszönő pártelnök arra is figyelmeztette Orbán Viktort, ne akarja jobbra tolni a pártcsaládot ideológiailag a pártvezetés törekvéseivel szemben, melyek inkább a centrumot céloznák, mert ezzel kettésza-Az Egyesült Államok elismerte JeanineÁnezt Bolívia átmeneti elnökének, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter gratulált az új vezetőnek. Újabb halálos áldozata van a dél-amerikai zavargásoknak. Washington/La Paz. Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: „az USA üdvözli Jeanine Ánez szenátort, aki elvállalta, hogy ideiglenes államfőként Bolívia alkotmányát és az Amerika-közi Demokratikus Chartát tiszteletben tartva átvezeti nemzetét a demokratikus átmenet időszakán”. „Minden felet arra szólítunk fel, hogy az elkövetkező hetekben óvja a demokráciát, és tartózkodjék az erőszaktól” - fogalmazott a külügyminiszter. Bolíviában október 20-án elnökválasztás volt, amelyen ismét a 2006 óta hatalmon lévő Evő Morales lett az elnök. A bolíviaiak jó része szerint a választás nem volt tisztességes, a közép- és dél-amerikai államokat tökíthatja a pártcsaládot. Egy nappal később a német Die Presse gyakorlatilag megerősítette a Népszava értesüléseit, amikor három feltételről írva Daul figyelmeztetését is ezek közé sorolta. Két feltétel kipipálva Mint ismert, azóta Orbán Viktor legalább kettőt teljesített: Varga Judit október végén bejelentette, hogy nem lesznek önálló közigazgatási bíróságok, mert a kormány „el akarja kerülni a fölösleges vitákat” a témában, és érezhetően visszafogottabb lett a Fidesz, a kormány kommunikációja az EU-t és a Néppártot illetően is. Orbán Viktor már régen nem beszélt arról például, hogy a „Néppárt megtagadta keresztény, konzervatív gyökereit”. Érdekes, hogy a két változást sokan a májusi EP-választás és az októberi helyhatósági szavazás eredményének tulajdonították. Egyik mörítő Amerikai Államok Szervezete is számos csalásról számolt be. A zavargásokba fulladt elégedetlenség nyomán Morales vasárnap lemondott, majd Mexikóban kapott menedéket. Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar. Az ideiglenes államfő leszögezte, Bolíviában nem sem úgy alakult, ahogy azt Orbán Viktor kormányfő előre megjósolta: az európai populista jobboldal nem „tört át”, maradt a fösodratú erők dominanciája, október 13-án pedig ismert módon enyhén szólva kellemetlen meglepetés érte a kormánypártot Budapest és számos fontos város elveszítésével. Most kiderült, ha lehet is köze a változásoknak a belpolitikai fejleményekhez, valószínűleg fontosabb tényező volt, hogy Orbán Viktor csak így látta esélyét az Európai Parlamentben első számú erőnek számító néppárti tagság megőrzésének. Lassan olvadójég A tavasszal kifejezetten fagyos Néppárt-Fidesz viszony viszont az utóbbi időben több lapinformáció szerint is határozottan javult. Nemrég Budapesten járt Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egytörtént államcsíny, az országnak maga mögött kell hagynia az általa totalitáriusnak minősített Moralesrendszert. Újabb halálos áldozata van a zavargásoknak; agyonlőttek egy férfit Santa Cruz közelében. A férfi a volt elnök hívei és a rendőrség közötti összecsapásokban vesztette életét. Ezzel hétre emelkedett az országon végigsöprő erőszakhullám áldozatainak száma. (MTI) kori elnöke, aki magas állami kitüntetést vehetett át Áder Jánostól és Orbán Viktortól. Stoiber ebből az alkalomból adott inteijút a Die Welt német napilapnak. Ebben arról beszélt, hogy kétségtelenül vannak ellentétek a Fidesz és a CSU között, főleg azért, mert Orbánék elutasították a csúcsjelölti rendszert az Európai Bizottság elnöki posztjára, aminek a CSU-s Manfred Weber volt a favoritja. Stoiber szerint azonban ezen tovább kell lépni, sőt, maga Weber is hajlandó együtt dolgozni a jövőben Orbánnal, ha tisztázzák a vitás ügyeket. A Néppárt jövő héten Zágrábban rendezi kongresszusát, korábban úgy volt, hogy ezen már döntés születhet a jelenleg felfüggesztett tagsággal bíró Fidesz jövőjéről, de Stoiber azt is elmondta, hogy nem lesz ilyen szavazás, mindössze a három úgynevezett „Bölcs” jelentését fogják megvitatni a Fideszről és a magyar jogállamiság helyzetéről. A brexit után jön a másodosztály Brüsszel/London. Nagy- Britannia uniós tagságának megszűnését (brexit) követően elveszíti befolyását a nemzetközi ügyekben, és másodrendű szereplővé válik a világban - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke. „Többször hallottam a brit elszakadás támogatóitól, hogy azért akarják elhagyni az uniót, hogy ismét gazdasági világhatalommá váljon az Egyesült Királyság” - fogalmazott Tusk. Szavai szerint a valóság ezzel azonban éppen ellentétes. Kilépését követően Nagy-Britannia nem lesz képes versenyezni olyan nagyhatalmakkal, mint az USA, Kína vagy akár az Európai Unió. Nagy- Britannia 2021-től véget vet az EU-állampolgárok szabad betelepülésének, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a december 12-ére kiírt előrehozott választást - közölte tegnap a brit belügyminiszter. (MTI) Tovább tartanak a bolíviai zavargások Evő Morales elkergetett exelnök hívei nem békéitek meg a fordulattal (Täsr/ap)