Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-04 / 256. szám

www.ujszo.com I 2019. november 4. RÉGIÓ I 3 r Újrahasznosított mécsesek Mécsesgyűjtő kuka a zsigárdi temetőben (A szerző felvétele) Bevezetik a fejlesztési illetéket Vágsellyén MAROSI BIANKA Évente több mint egy tonna mécsest dolgoztak fel. Az összegyűjtött mécsesekből kikaparták a paraffint, összeolvasztották, és újra megtöltötték az edénykéket. mw.vmki Takác Márk középiskolai tanul­mányai során több környezetvédel­mi projektben is részt vett, és tagja volt annak a csapatnak, amely Milánó­ban, az EXPO 2015 világkiállításon képviselte Szlovákiát. Az egyik pro­jekt olyan robogókba, vagy kisebb teljesítményű járművekbe szerelhető hidrogén-égetésű motorok kifejlesz­téséről szólt, amelyeknél a minimális kipufogógázok mellett a fő mellék­­termék a víz. A másik projekt az ille­gális szemétlerakatok százszázalékos újrahasznosításával foglalkozott. A harmadik olyan villamos erőmű ki­­fejlesztése volt, amely baktériumok és felesleges cukor segítségével gyártott hidrogént. A megvalósításra támogatót is talált, ám a prototípus el­készítése után személyes okok miatt megszakadt közöttük az együtt­működés. Mivel a további fejlesztés­hez pénz kell, a fiatalember azon kez­dett gondolkodni, milyen tevékeny­séggel tudná megteremteni az anyagi hátteret hozzá. „Olyat kerestem, ami még nincs a környéken, talán Szlo­vákiában és külföldön sem foglal­koznak vele. Ekkor jutott eszembe a temető. Az ott keletkezett hulladék száz százalékát újra lehet hasznosí­tani. Nagy része komposztálható, amit általában a települések el is vé­geznek. Ott van viszont a rengeteg mécses, gyertya. A legtöbbje mű­anyag, tehát ugyanúgy újrahaszno­sítható, mint a PET-palackok, de sen­ki nem törődik vele. A szemét jelen­tős részét pedig az üvegből készült mécsestartók teszik ki. Az üveg is tel­jes mértékben újrafelhasználható. A törött darabokat le lehet adni a gyűjtőhelyeken, az épeket elég ki­mosni” - magyarázta Takác Márk. Négy és fél évvel ezelőtt először Vágfarkasdon helyezett ki egy teljes mértékben újrahasznosított anya­gokból, gumiabroncsokból, desz­kákból készült kukát a használt mé­csesekre, gyertyákra. Ötletével fel­kereste a környékbeli települések polgármestereit. Negyedet, Zsigár­­dot, Alsóhatárt sikerült bevonni a projektbe. „Évente több mint egy tonna mé­csest dolgoztunk fel a családom se­gítségével. Eddig kísérleti jelleggel csináltuk, hogy megtudjuk, milyen lehetőségek vannak benne. Az összegyűjtött mécsesekből kikapar­tuk a paraffint, összeolvasztottuk, majd újra megtöltöttük a megtisztí­tott edénykéket” - fejtette ki a fiatal­ember. Az eljárás során környezetkímélő megoldást választott, vagyis a nap­energiát kihasználva készültek a mé­csesek, illatosított gyertyák, viasz­paszta bútorra, bőrre, műanyagra, bár eddig csak bemutató jelleggel, nem eladásra., .Minden termékre kidolgo­zott, kipróbált recept van, hogy ha be­indul a dolog, ne a nulláról kelljen kezdenem” - tette hozzá Márk. Je­lenleg családi okok miatt nem fog­lalkozik a projekttel, de jövő év ele­jétől ismét szeretné elindítani a gyár­tást, addigra elkészül a műhely, és az újrahasznosítással foglalkozó pol­gári társulást is szeretne alapítani. SZÁZ ILDIKÓ Óvodák, iskolák, szociális köz­pontok felújítására, parkok és he­lyi utak javítására fordítaná Vág­­sellye önkormányzata azt a fej­lesztési illetéket, melyet 2020. ja­nuár 1-jétől vezetnek be a járási székhelyen. A legutóbbi önkormányzati ülésre beterjesztett új városi ren­delettel kapcsolatos javaslatban az állt, hogy magánszemélyektől 3, vállalkozóktól 10 euró fejlesztési illetéket kéme a város minden be­épített terület négyzetméteréért. Később az egyik képviselő javas­latára módosították az összeget. A testület jóváhagyta, hogy a családi házat építő magánszemélyek négyzetméterenkénti 10 eurót, a vállalkozók négyzetméterenkénti 20 euró fejlesztési illetéket fizet­nek. A képviselők vitájában el­hangzott, hogy elfogadhatónak tartják a fejlesztési illeték mérté­két, mert ha egy fiatal család 120 négyzetméteres területen épít há­zat, és a beépített házrész hatvan négyzetméteres, 600 euró fejlesz­tési illetéket fizet. Húszeurós négyzetméterenkénti fejlesztési illetéket azoktól a vállalkozóktól kémek, akik ipari épületeket, gyártó-, illetve raktárcsarnokokat, üvegházakat, gazdasági épületeket emelnek. A 21 vágsellyei képvi­selőből 16-an támogatták az új il­leték bevezetését és a javasolt összeg elfogadását. Az önkor­mányzati törvény alapján 3-tól 35 euróig terjedhet a fejlesztési illeték minden megkezdett beépített terü­let négyzetméteréért. Szlovákia több városában már korábban be­vezették a fejlesztési illetéket. Fej­lesztési illetéket nem fizetnek azok, akik már meglevő ingatlant újíta­nak fel, vagy huszonöt négyzet­méternél kisebb területet építenek be egy már meglevő ingatlanon. Fejlesztési illetéket nem fizetnek a múzeumok, galériák, kulturális vagy sportlétesítmények üzemel­tetői sem. A fejlesztési illetékből fedezné a város a területrendezéssel járó ki­adásokat is. Az új családi és lakó­házak környékén járdákra, bekö­­tőutakra, parkokra is szükség van, ám a beruházó erről nemegyszer megfeledkezik. (A szerző illusztrációs felvétele) DP 190611

Next

/
Oldalképek
Tartalom