Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-13 / 264. szám

20 EGYETEM ■ 2019. NOVEMBER 13. www.ujszo.com Mikor kell tandíjat fizetni? állami és nyilvános főisko­­^ „Az állami és nyilvános főisko­lákon, illetve egyetemeken a tandíjfizetési kötelességet alapve­tően három tényező befolyásolja: a tanulmányok formája (nappali vagy levelező tagozat), a képzés nyelve, valamint a tanulmányok hossza” - tájékoztatott az okta­tási minisztérium. Az első ténye­zővel kapcsolatban elmondható, hogy levelező tagozaton tandíjat kell fizetni, a nappali tagozaton viszont csak bizonyos esetekben, és ezek az esetek szorosan össze­függnek a második és a harmadik tényezővel. A képzés nyelve Az oktatási nyelv szempontjából érvényes, hogy az idegen nyelven zajló képzésért fizetni kell. Az ál­lamnyelven és a nemzeti kisebb­ségek nyelvén megvalósított kép­zésért csak bizonyos esetekben kérnek illetéket, a tanulmányok teljes hosszától függően. Az ide­gen nyelven történő oktatásért kiszabott tandíj meghatározása teljes mértékben az adott főis­kola hatáskörébe tartozik, az ok­tatási tárca ezt nem szabályozza. A nemzeti kisebbségek nyelvén megvalósított tanulmányi prog­ramok esetében különbséget tesz­nek aszerint, hogy a főiskolának vagy karnak mi a küldetése: az adott nemzeti kisebbséghez tar­tozó szakemberek nevelése vagy valami más. A tanulmányok hossza * 4 A tanulmányok teljes hosszát figyelembe véve elmondható: a nappali tagozatos hallgatók nem fizetnek tandíjat, ha nem lépik túl az adott tanulmányi program standard időtartamát. Minden egyes szak és program esetében külön meghatározták, mennyi idő alatt kell elvégezni. Nem lehet általánosítani, hogy a baccalaureátusi képzés 3 vagy 4 éves, mindig a konkrét prog­ramra vonatkozó előírást kell megnézni. A tanulmányok teljes hosszába beleszámítódik az is, ha valaki korábban már tanult főiskolán (például egy évet egy másik tanulmányi szakon, má­sik egyetemen), amennyiben ott nem fizetett tandíjat. A magán­iskolán vagy a levelező tagozaton Szlovákiában a közoktatás hivatalosan ingyenes. Noha a továbbtanulás viszonylag drága mulatságnak számít, alapvetően a felsőfokú nappali tagozatos képzés díjmen­tes, tandíjat elsősorban a levelező tagozatosoktól kérnek. Ugyanakkor bizonyos esetekben a nappali tagozaton is van tandíj. A nappali tagozatos hallgatók nem fizetnek tandíjat, ha nem lépik túl az adott tanulmá­nyi program standard időtartamát. eltöltött időszakot nem veszik figyelembe. A tanulmányok teljes hossza nem mérvadó, ha valaki nappali tagozaton egyszerre, párhuzamo­san több szakon tanul. Ebben az esetben a diáknak ki kell válasz­tania, melyik tanulmányi progra­mot akarja_ díjmentesen elvégezni (amennyiben arra még jogosult), és erről tájékoztatja az adott fő­iskolát az akadémiai év elején. A másik szak(ok)on pedig kérhet­nek bizonyos illetéket. Mindez nem vonatkozik az idegen nyelvű programokra, ott mindig szám­lázhatnak tandíjat. Ha valaki abbahagyja, megszakítja a tanulmányait, fontos, hogy hi­vatalosan azt az akadémiai év vé­géig, augusztus 31-éig tegye meg, ellenkező esetben a következő évben is diáknak fog számítani, és noha gyakorlatilag nem jár iskolá­ba, a tanulmányok teljes hosszába ezt az időszakot is beszámítják. Felső határ Nappali tagozaton a tandíj felső határa a minisztérium által meg­határozott alapvető tanulmányi költségek ötszöröse, eszerint a 2020/2021-es akadémiai évben legfeljebb 2450 euró (5 x 490) tandíjat számlázhatnak. A diá­kok állampolgársága önmagában nincs hatással arra, kell-e tandíjat fizetni. Ugyanakkor, ha létezik valamilyen államközi szerződés, amely valamely országok között az oktatási feltételeket is szabá­lyozza, az elsőbbséget élvez a ha­zai törvényekkel szemben. Magánfőiskolák A magánintézményeknek joguk­ban áll tandíjat és a tanulmányok­kal összefüggő egyéb illetéket kér­ni a diákoktól, miközben ennek nagyságát semmilyen törvény nem szabályozza, illetve korlátoz­za. A befizetés feltételeire sem vo­natkozik semmilyen általános sza­bály, ez teljes mértékben az adott intézmény belügye. Az egyetlen követelmény, hogy a magánisko­láknak legkésőbb a jelentkezési lapok benyújtásának a határideje előtt 2 hónappal közzé kell ten­niük a következő akadémiai évre vonatkozó tandíj és egyéb illeté­kek összegét. A magánfőiskolák esetében rendszerint a tandíj az intézmény fő bevételi forrása. Külföldi egyetem A külföldi felsőoktatási intézmé­nyeken folytatott tanulmányok az adott iskola székhelye szerinti jogi normákkal összhangban zaj­lanak. Ez azt jelenti, hogy ha a főiskola székhelye például Cseh­országban van, a tandíjat a cseh jogszabályokkal összhangban kell téríteni. A szlovák oktatási minisztérium nem ellenőrizheti ezen szabályok betartását, és nem is tájékoztathatja a diákokat a kötelességeikről vagy a jogaikról, illetve a befizetés módjáról, fel­tételeiről. Problémák esetén, vagy ha valami nem világos, a külföldi iskola székhelye szerinti illetékes szervvel — ez estben a cseh oktatá­si minisztériummal - kell felven­ni a kapcsolatot. Levelező tagozat A felsőoktatási intézmények leve­lező tagozatán van tandíj, amely iskolánként változhat, és a konk­rét összeget az adott intézmény határozza meg, ugyanakkor az oktatási minisztérium szabott egy felső határt, amelynél a tan­díj sehol sem lehet magasabb. „A 2020/2021-es akadémiai évre vonatkozó tandíj felső határát az egy nappali tagozatos hallgató­ra jutó állami támogatás alapján állapították meg” - nyilatkozta Renáta Vitková, az oktatási tárca sajtóosztályának a munkatársa. „Abból kifolyólag, hogy a nyil­vános főiskolákon csökkent a hallgatók száma, és ellenkezőleg, az állami dotáció nőtt - például a felsőoktatási intézmények al­kalmazottainak a fizetésemelése céljából emelkedik az egy főre jutó dotáció összege, ami hatással van a levelező tagozaton számlá­zott tandíj maximális összegére is. A legnagyobb emelés a jogtudo­mányok terén tapasztalható. Ez azzal függ össze, hogy itt megerő­södött a nappali tagozaton folyta­tott tanulmányok finanszírozása. A baccalaureátusi szakon 1040- ről 1230 euróra, a magiszteri sza­kon 1550-ről 1840 euróra nőtt a támogatás. Ugyanakkor vannak különbségek a főiskolai szakok között, éspedig a tanulmányok költségeitől függően” - tájékozta­tott a szaktárca sajtóosztálya. Noha a minisztériumi rendelet meghatározza a tandíj maximális összegét, végső soron a konkrét egyetemen múlik, változtat-e a tandíjon, megemeli-e, vagy sem. „Mindenesetre a nyilvános és ál­lami főiskoláknak kötelességük nyilvánosságra hozniuk a leve­lező tagozaton folytatott tanul­mányok teljes időszakára vonat­kozó tandíj összegét, úgyhogy a jelenlegi és az új hallgatók előre tisztában lesznek azzal, mennyibe fog kerülni az adott főiskola el­végzése” — tájékoztatott Vitková. A minisztérium közlése szerint a tandíjból befolyt bevétel kizáró­lag az adott iskola jövedelme, és alapvetően az intézmény dönti el, mire fordítja. Mivel a levelező tagozatos képzést az állam nem dotálja, a főiskolának ezeket a pénzeszközöket a tanulmányok­kal összefüggő kiadások fedezésé­re kellene fordítania. „A tandíj szempontjából a nap­pali és a levelező tagozatos hall­gatók között a különbség az, hogy a levelező tagozatos képzés esetében a főiskola az egyes ta­nulmányi szakokra vonatkozólag saját maga állapítja meg a tandí­jat, mégpedig az oktatási minisz­térium által szabott keretek kö­zött. A nappali tagozatos képzés díjmentes, kivéve azokat az ese­teket, amikor valaki idegen nyel­ven tanul, mert ilyenkor a tandíj­ra semmilyen korlátok nem vo­natkoznak, illetve ha valaki túl­lépi a standard tanulmányi időt, valamint ha párhuzamosan több tanulmányi programot végez egyszerre. Ezekben az esetekben a tandíj felső határa megegyezik” - magyarázta Vitková. A tandíj alsó és felső határa levelező tagozaton A baccalaureátusi képzés, példá­ul az állatorvosi szak esetében a tandíj felső határa 2400 euró. A maximális tandíj legalacsonyabb összege 1230 euró, ide tartoznak olyan szakok, mint a pszicho­lógia, kultúra, teológia, szociá­lis munka. A magiszteri képzés esetében — például az állatorvosi A felsőoktatási intézmé­nyek levelező tagozatán van tandíj, amely isko­lánként változhat, és a konkrét összeget az adott intézmény határozza meg. szakon - a maximális tandíj felső határa 3600 euró, az alsó határ 1840 euró. Ott, ahol összefonó­dik a baccalaureátusi és a magisz­teri képzés, a maximális tandíj 3000 euró, például az állatorvosi szakon. A doktoranduszi képzés esetében a tandíj nem lépheti túl a 6780 eurót - ilyen összegre lehet számítani például általános orvosi és fogorvosi szakon. A ma­ximális tandíj alsó határa 3900 euró, és olyan szakokra vonatko­zik, mint a jog, politikai tudomá­nyok, pszichológia, sporttudo­mány, szociális munka, (sza) Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., EGYETEM - Új Szó, P.O.BOX 222, 83 000 Bratislava 3. Reklámmenedzser: Kis Péter (+421 905 413 623). Fotók: shutterstock.com.

Next

/
Oldalképek
Tartalom