Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-12 / 263. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. november 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ankara már küldi a dzsihádistákat Nehezen születik új kormány Spanyolországban nyertek a szocialisták, erősödött a szélsőjobb, új patthelyzet fenyeget Ankara. Törökország a szükségesjogi eljárást követően visszaküldte az USA-ba az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet egyik amerikai állampolgárságú harcosát, s ezzel megkezdte a területén fogva tartott külföldi dzsihádisták kitoloncolását -közölte tegnap Ismail Catakli, a török belügyminisztérium szóvivője. A török hatóságok előkészítették hét német származású dzsihádista utaztatási tervét is, őket november 14-én küldik majd haza. Süleyman Soylu belügyminiszter november 2-án jelentette be, hogy Ankara vissza fogja küldeni származási országukba az Iszlám Állam elfogott külföldi dzsihádistáit. Jelenleg mintegy 1200 külföldi szélsőségest tartanak fogva Törökországban. (MTI) A Brexit Párt segíti a konzervatívokat London. A Brexit Párt nem indít jelölteket a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson azokban a választókerületekben, amelyeket a kormányzó brit Konzervatív Párt az előző, 2017-ben tartott előrehozott választáson elnyert - jelentette be Nigel Faragé, a legradikálisabb brit EU-ellenes politikai párt vezetője. Faragé a párt kampánynyitó nagygyűlésén közölte, a konzervatívok által két éve megszerzett 317 választókörzetben a Brexit Pártnak nem lesz önálló jelöltje, indul viszont a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által 2017-ben elnyert összes választókerületben. (MTI) Kurz a Zöldek felé veszi az irányt Béco. A szeptemberi parlamenti választáson győztes Osztrák Néppárt elnöke és listavezetője bejelentette, kormánykoalíciós tárgyalásokat kezdenek a Zöldek pártjával. Sebastian Kurz volt kancellár hangsúlyozta, a döntés csupán egy folyamat kezdetét jelenti, nem a végeredményt. A politikus emlékeztetett: egykori koalíciós partnerük, a botrányokba fulladt Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) már a választást követően kijelentette, hogy nem kíván részt venni a kormányzati munkában. (MTI) Szíriában maradó amerikai katonák Washington. Mintegy 500-600 amerikai katona marad Szíriában, hogy harcoljon az Iszlám Állam terrorszervezet ellen - jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője. Mint mondta: a csapatok létszámáról még nincs végleges döntés, folyik a Szíriái helyzet értékelése. Donald Trump elnök október végén hagyta jóvá a Szíriában tartózkodó amerikai csapatok létszámának növelését annak érdekében, hogy biztosítsák a keletszíriai olajmezők védelmét. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. A spanyol parlament felsőházában (szenátus) elveszítette korábbi abszolút többségit a vasárnap rendezett választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE). Előretört a szálsőjobboldali VOX. A jelenlegi ügyvezető szocialista kormánypártra a választók 28,6%-a, több mint 6,4 millióan adták le szavazatukat, ami 120 mandátumot jelent a parlament 350 fos alsóházában. Győzelme ellenére a párt rosszabbul szerepelt, mint tavasszal, képviselői száma hárommal csökkent. Második helyen végzett a konzervatív Néppárt (PP) a szavazatok 20,78%-ával, amelyet több mint 4,7 millió választótól kaptak, és így 88 képviselőjük alakíthat parlamenti frakciót. A PP történetének legrosszabb, április választási szereplését követően most 21-gyei tudta növelni mandátumainak számát. Szavazatokban és mandátumokban a legtöbbet a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes VOX párt erősödött; 15,12%-os, 3,4 milliós választói támogatással 52 mandátumot nyertek, több mint a dupláját eddigi képviselői helyeiknek. Negyedikként jutott a parlamentbe az Unidas Podemos szélsőbaloldali párttömörülés 12,78%-kal és 35 mandátummal, hét képviselői helyet veszítve. A legnagyobb kudarcot az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális párt könyvelheti el, amely az eddigi 3. legnagyobb pártból a 6. lett. A szavazatok 6,7%-a 10 képviselői helyre elegendő az eddigi 57 helyett. A spanyol egységgel kampányoló pártot megelőzte a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) is, amely 13 mandátumot szerzett. Az eredmények szerint a baloldali erők 158, a jobboldali pártok tömbje 152 mandátumot tudhat magáénak. Mindez azt mutatja, hogy még nehezebb lesz a kormányalakítás, mint eddig, pedig a választás megismétléséhez is épp ez a patthelyzet vezetett. Az új törvényhozásban összesen 16 párt nyert képviseletet, köz-A szocialisták és a szélsőjobboldali VOX öröme. Ki nevet a végén? (TASR/AP) tűk katalán és baszk nacionalista pártok, amelyek szerepe felértékelődhet a kormányalakítási törekvések során. A spanyolok úgy döntöttek, hogy az új kormány ne csak a Spanyol Szocialista Munkáspárttól (PSOE), hanem különböző politikai erőktől függjön - mondta Pedro Sánchez ügyvezető szocialista kormányfő a választási eredmények közzététele után. Spanyolország nem maradhat tovább patthelyzetben - jelentette ki Pablo Casado, a konzervatív Néppárt (PP) elnöke. Szerinte a választás eredménye a Néppártnak jó, az országnak viszont rossz, mert még nehezebb lesz kormányt alakítani. (MTI, ú) Zavargások Bolíviában az államfő távozása után Evő Morales (középütt) távozik. Örökös elnöknek képzelte magát. (TASR/AP) Zavargások voltak Bolíviában Evő Morales elnök lemondását kövotősn, gyújtogatások, fosztogatások történtek több városban is. Morales vasárnap bejelentette, lemond tisztségéről, hogy enyhítsen az erőszakhullámon, amely az októberi, vitatott elnökválasztás óta sújtja az országot. Le Paz. A kormány székhelyén, La Pazban és Santa Cruz nagyvárosában üdvrivalgással fogadták Evő Morales lemondásának hírét, aki 2006 óta állt Bolívia élén. A politikus azzal váltott ki haragot, hogy a hivatali idő korlátozása ellenére negyedszerre is elindult az októberi elnökválasztáson, amelyet meg is nyert, ám csalás gyanúja merült fel a voksolással kapcsolatban. Morales közölte, hogy „törvénytelen” elfogatóparancsot adtak ki ellene, azonban a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, s közölte: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen. Vasárnap éjszaka bandák lepték el az utcákat, üzleteket fosztogattak, és ingatlanokat gyújtottak fel. Waldo Albarracín prominens ellenzéki szereplő és akadémikus szerint felgyújtották a házát Morales-párti tüntetők. Egy másik, széles körben megosztott videófelvételen pedig emberek láthatóak valószínűleg Morales házában, amelynek falait graffitikkel mázolták össze. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki vezeti az országot a következő választásig, ugyanakkor a szenátus második alelnöke, egy ellenzéki szenátor, Jeanine Ánez bejelentette, hogy ő vállalná e tisztséget. A bolíviai törvény értelmében az elnök és alelnök hiányában a hatalmat ideiglenesen a szenátus elnöke veszi át, ugyanakkor az e tisztséget betöltő Adriana Salvatierra is lemondott vasárnap este. Emellett bejelentette lemondását a kormány több minisztere is. A dél-amerikai országot 2006 óta vezető baloldali Evő Moralesnek már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője. (MTI) Tiltakozók több helyen úttorlaszokat állítottak fel Hongkongban, komoly fennakadásokat okozva a reggeli csúcsforgalomban, Molotov-koktélt dobtak a helyi érdekű vasút egyik kocsijába, valamint egyetemi épületekben tettek kárt. Egy szóváltás során egy férfit gyúlékony anyaggal lelocsoltak, majd felgyújtottak. A rendőrség oszlató akciói során egy rendőr közvetlen közelről éles lőszerrel nyitott tüzet egy tüntetőre. A tegnapi megmozdulás közvetlen kiváltó oka, hogy egy hongkongi egyetemista a múlt pénteken belehalt a sérüléseibe. (Tasr/ap) lohannis elnök maradhat Bukarest. Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus lohannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött 1. fordulóját a 2. helyezett Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfővel szemben. A hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása alapján lohannis az érvényes szavazatok 37,6%-ával győzött, míg Dancila a voksok 22,7%-át szerezte meg. Kettejük részvételével rendezik meg az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. A harmadik helyen Dán Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7%-kal. A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Basescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7%-kal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az érvényes voksok 3,95%-át kapta. A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás - eddigi csúcsot jelentő - 2. fordulójában. A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66%-a j árult vasárnap az urnákhoz. (MTI)
