Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-11 / 262. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. november 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kijött a börtönből a brazil exelnök Brazíliaváros. Brazíliában kiengedték a börtönből a korrupcióért elítélt Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt, miután egy illetékes bíró elrendelte szabadon bocsátását. Ennek előzménye, hogy a brazil legfelsőbb bíróság eltörölte az elítélt bűnözők kötelező bebörtönzését abban az esetben, ha elvesztették első fellebbezési perüket. A 2003 és 2010 között hivatalban volt Da Silvát - akit a világ inkább Lula néven ismer-tavaly börtönözték be kenőpénz elfogadásáért. Szabadon engedése azonban megdöbbentette a pénzpiacokat. A befektetőket megijesztette annak kilátása, hogy Lula visszatér a politikába, és egyesíti az ellenzéket a piacbarát Bolsonarokormánnyal szemben. (MTI) Folytatódnak az iraki tüntetések Bagdad. Legkevesebb négy tüntető vesztette életét az iraki fővárosban a biztonsági erőkkel történt összecsapásokban. A biztonságiak könnygázzal, villanógránátokkal és éles lőszerrel szorították vissza a tüntetőket Bagdad belvárosában a fővárost átszelő Tigris-folyó hídjairól. Az oszlatásban a halottak mellett egészségügyi források szerint legalább 108-an megsebesültek. Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök reformokat jelentett be a válság rendezése érdekében. Irakban október eleje óta folynak a tiltakozások, amelyekben már több mint 270-en vesztették életüket, a sebesültek száma pedig meghaladta a 11 ezret. (MTI) Csapatszétválasztás Kelet-Ukrajnában Kijev. Ukrajna és az oroszbarát szakadárok megkezdték csapataik szétválasztását az ország keleti részén található Petrivszkénél. „Megkezdődött a csapatok és a fegyverek kivonása a Donyeck megyei Petrivszke és Bogdanivka között” -jelentette be az ukrán katonaság egyik magas rangú tisztségviselője, Bogdan Bondar. A csapatszétválasztás eredetileg már néhány nappal korábban megkezdődött volna, azonban Kijev a fegyvemyugvás megsértésére hivatkozva elutasította a lépést. A csapatoknak egymástól 1-1 km-re történő hátrébb vonásához hét nap valódi tűzszünetre van szükség a térségben. (MTI) Pokolgép robbant Tell-Abjadnál Ankara. Nyolc ember életét vesztette és több mint húszán megsebesültek, amikor autóba rejtett pokolgép robbant az északkelet-szíriai Salik Atik faluban, a török határ mellett fekvő Tell-Abjad városnál. A török védelmi tárca az incidensért ezúttal is az Ankara általa terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) Szíriái kurd milíciát tette felelőssé. November 2-án Tell-Abjad piacán robbant fel egy autóba rejtett pokolgép. (MTI) Parlamenti választás Hispániában Pedro Sanchez ügyvezető kormányfő. Minden szavazat számit. (TASR/AP) Tömeges részvételre buzdították a szavazókat a parlamenti választáson a legnagyobb spanyol pártok vezetői tegnap, miután leadták saját voksaikat. Madrid. „Arra ösztönzőm a spanyolokat, hogy szavazzanak, hogy erősítsük meg szavazatunkkal a spanyol demokráciát” - fogalmazott a politikusok közül legkorábban szavazó Pedro Sánchez szocialista ügyvezető kormányfő. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára hangsúlyozta: az országnak stabilitásra van szüksége. Pablo Casado, az eddigi legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) elnöke, miután leadta szavazatát, arról beszélt, a legkedvezőbb eredményt egy világos eredmény jelentené, amely engedi az uralkodó belpolitikai patthelyzet feloldását. A spanyol demokrácia 42 éves történetében 15. alkalommal rendeztek parlamenti választást, amelyen a több mint 37 millió választásra jogosult spanyol állampolgár 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról dönt. Négy év leforgása alatt ez már a 4. parlamenti választás Spanyolországban. A közvéleménykutatások szerint arra lehet számítani, hogy most sem lesz könnyű a kormányalakítás, mert várhatóan egy párt sem szerzi meg az önálló kormányzáshoz szükséges abszolút többséget a parlamentben. A felmérések többsége azt mutatta, hogy miként a legutóbbi, áprilisi választáson, most is a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerhet, de tavasszal szerzett 123 mandátumához képest gyengébb vagy legfeljebb azonos eredménnyel. (MTI) Elnököt választ Románia Bukarest. 19 ezer szavazókörzetbe közel 19 millió nagykorú választópolgárt vártak tegnap Romániában, hogy arról döntsenek: ki legyen az ország elnöke a következő öt évben. Bár a tisztségben lévő, 2. mandátumra pályázó Klaus Iohannis államfő nagy előnnyel vezet, és akár a leadott voksok felét is megszerezheti, az kizárható, hogy az 1. fordulóban összegyűjtse a névjegyzékben szereplő 19 millió polgár többségének a támogatását. Biztosra vehető, csak november 24- én, a legjobban szereplő két jelölt részvételével megrendezendő 2. fordulóban dől el az államelnöki tisztség sorsa. Három jelöltnek - Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfőnek, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget vezető Dán Barnának, Mircea Diaconu színművésznek, volt EP-képviselőnek - egyaránt jó esélye van arra, hogy Iohannis ellenfele legyen a választás 2. fordulójában. (MTI) A fejekben még él a berlini fal A német államfő köszönetét mondott a közép-európaiaknak a német újraegyesítésért MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Új falak választják el az embereket egymástól Németországban, láthatatlan falak, amelyek csalódottságból, dühből, gyűlöletből ás elidegenedésből állnak, ezeket a németek építették saját maguknak, ás ledönteni is csak ők tudják őket - mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő a Brandenburgi kapunál több százezer ember előtt a német fővárost kettéosztó fal ledöntásánek 30. évfordulójának záróeseményén. A német szövetségi elnök sürgette Németország lakóit, hogy ne tétlenül szemléljék a társadalmukat megosztó új falakat és ne csupán panaszkodjanak miattuk, hanem kezdjenek hozzá A választás megismátlását ás új választási bizottság felállítását jelentette be tegnap Evő Morales bolíviai államfő az után, hogy kormányellenes tüntetők elfoglalták kát állami médium épületét Bolíviában, ás munkahelyük elhagyására kányszerítetták a dolgozókat. La Paz. A döntést Morales az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) szintén tegnap közzétett közleményével indokolta, amely szerint az október 20-i elnökválasztáson nyilvánvaló szabálytalanságok történtek. A dél-amerikai országban 3 hete zajlanak tüntetések és összecsapások, ellenzéki csoportok szerint Morales csalással nyerte meg az elnökválasztást, és ezért a lemondását követelik. A Morales-ellenes tüntetők a hét végén megszállták a Bolivia TV és a Radio Patria Nueva közös épületét is. Mindkét médium csak zenét játszik azóta. lebontásukhoz. Mint mondta, az oly sok áldozatot követelő „embertelen építmény”, a berlini fal ledöntése után külső kényszer nélkül emelt új, láthatatlan falak az összetartás útjában állnak, de „az összetartást nem lehet felülről elrendelni, csak azok tartanak össze, akik összefognak”. A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak - hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el. Angela Merkel kancellár kiemelte: az embereket kirekesztő és a szabadságot korlátozó falak soha nem annyira erősek, hogy ne lehes-Evo Morales meghátrált (Tasr/ap) Az államfő arra kérte a négy legnagyobb politikai pártot, hogy kötetlenül tárgyaljanak az ország megbékítéséről. Carlos Mesa, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője azonban visszautasította a meghívást. „Nincs miről tárgyalnunk Evő Moralesszel, mert elvesztette minden realitásérzékét” - mondta. Elemzők szerint egy új sen ledönteni őket. A kancellár kiemelte, hogy november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is. A legtekintélyesebb egykori keletnémet ellenzéki emberi jogi aktivista, Marianne Birthler, az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumi (Stasi) iratait kezelő hivatal volt vezetője beszédében az 1989-es békés forradalom örökségéről elmondta, hogy csak annak van erkölcsi joga 1989-re hivatkozni, aki ma is kiáll a nyitottságért és a szabadságért. Aki viszont gyűlölködik és mások életét tettekkel és szavakkal fenyegeti, nem jobb az embereket gyötrő és életüket tönkretevő Stasinál. A berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából jókívánságait fejezte ki a német népnek Donald Trump amerikai elveszély Morales hatalmára nézve a rendőrség megosztottsága. Sok rendőr az ellenzékiekkel szimpatizál. Követelik munkakörülményeik javítását, a rendőrfőkapitány lemondását, és azt, hogy a kormány ne használja őket politikai célokra. Már pénteken fellázadtak készenléti rendőrök három városban. Szombaton az elnöki palotánál posztoló rendőrök szabotálták a szolgálatot, elhagyták őrhelyüket. Csak a hadsereg elnöki gárdája maradt az épületben. A most új választást kiíró Evő Morales Dél-Amerika baloldali hullámával került Bolívia elnöki székébe 2006-ban, mégpedig a szegények és az ország lakosságának többségét alkotó indiánok támogatásával. Az utóbbi években már nem volt olyan népszerű, a gazdasági nehézségek fényében a nacionalizmus felkorbácsolásával is készült a 2019-es kampányra, például a Chilével száz évre visszanyúló, önálló csendes-óceáni kijáratról szóló vita mentén. (MTI, ú) nők is. „Szolgáljon tanulságul a berlini fal sorsa az elnyomó rezsimeknek: egy vasfüggöny sosem fogja kordában tartani a szabadságra vágyó emberek vasakaratát” - hangsúlyozta az amerikai elnök. Berlinben múlt hétfőtől ünnepelték a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből - kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló - rendezvénysorozattal. Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. A két Németország megalapításától, 1949-től a 156 km hosszú fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat- Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. Újabb iráni atomreaktor épül Teherán. Csapdának nevezte az iráni külügyi szóvivő azokat a jelentéseket, miszerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei be nem jelentett nukleáris anyagot észleltek egy iráni létesítményben. Abbász Muszavi leszögezte, a vád, amelyet először két hónapja szegeztek Teheránnak, pusztán Izrael csapdája. „Reméljük, az ellenőrök megőrzik az éberségüket” - figyelmeztetett a szóvivő. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy az ügynökség ellenőrei nukleáris anyagra bukkantak egy titkos iráni raktárban a teheráni Turkuzábádban. Tegnap az iráni állami televízió bejelentette, megkezdték a dél-iráni, orosz építésű busehri erőmű 2. blokkjának építését. A 2015-ben kötött, az iráni atomprogramról szóló többhatalmi egyezmény a busehri atomerőművet nem érinti. (MTI) Ismét urnához járulhatnak Bolíviában