Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-09 / 261. szám
2 KOZELET 2019. november 9. | www.ujszo.com Slosiarik: A magyar pártoknak is árthat az 50 napos (TASR-felvétel) moratórium RÖVIDEN A NAKA lecsapott a PPA-ra is Pozsony. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nemrégiben az Agrárkifizető Ügynökségben (PPA) razziázott. A Markíza értesülései szerint három személy telefonját foglalták le. A NAKA akciója mögött feltehetően egy korrupciós botrány áll: a PPA alkalmazottai állítólag az egyik támogatást igénylő személlyel lefizetésekkel kapcsolatban SMS-eztek. A rendőrség egyelőre nem árult el részleteket az üggyel kapcsolatban. „Arra való tekintettel, hogy az ügyben jelenleg büntetőeljárás zajlik, a nyomozás akadályozásának elkerülése érdekében bővebb információkkal egyelőre nem szolgálhatunk”-közölte a rendőrség. A PPA saját elmondása szerint szorosan együttműködik a nyomozókkal. (nar, TVnoviny) Kevesebben adósodnak el karácsony előtt Pozsony. 2015-höz képest öt százalékpontot csökkent azok aránya, akik fontolgatják, hogy kölcsönt vesznek fel karácsony előtt. A csökkenés a jobb gazdasági helyzettel, valamint a pénzügyi ismeretek előtérbe kerülésével magyarázható - derül ki a Focus ügynökség felméréséből. Azoknak, akik terveznek ajándékot venni idén karácsonyra, öt százalékuk válaszolta, hogy gondolkodik kölcsön felvételén. Iveta Hudáková, a Financny kompas pénzügyi portál elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a hitelkártyákról elköltött pénzre az emberek nagy része nem kölcsönként tekint, pedig azt ugyanúgy vissza kell fizetni, mintha egy összegben vennénk fel hitelt a banktól. Ez lehet a legfőbb oka annak is, hogy minden negyedik hitelkártya nincs a feltételek szerint törlesztve. „A legfőbb csábítás ebben az esetben, hogy a bankok általában kínálnak egy 45 napos kamatmentes időszakot. Ha ez alatt az idő alatt a kártyáról elköltött pénzt visszafizetjük, a bank nem számít fel kamatot. De ha ez nem történik meg, 20% körüli kamat is várhat ránk” - mondja Hudáková, hozzátéve, hogy egy átlagos áruhitel 6-7% kamattal jár. A nem banki szolgáltatók kínálta kölcsönökre különösen igaz, hogy a gyorsan jött pénz sokba kerül, és az ezzel járó összkiadás, kamattal, kezelési költséggel együtt a legdrágább szolgáltatásokhoz tartozik a piacon. Hudáková szerint ilyenkor különösképpen meg kell fontolni egy hitel felvételét. Mint mondja, fontos összehasonlítani az egyes ajánlatokat, valamint lényeges, hogy a végső döntést a lehetőségeinkhez mérten hozzuk meg. „Az, hogy közeleg a karácsony nem jelenti azt, hogy el kellene fogadnunk egy kedvezőtlen ajánlatot csak azért, hogy megvehessük a megálmodott ajándékokat. Alapszabály az, hogy az a legjobb, ha nincs kölcsönünk” — zárj a az elemző. (szh) SZALAY HAJNALKA Az államfő a héten megvétózta a parlamenti képviselők által elfogadott módosítást, amely 50 nappal a választások előtt betiltaná a pártpreferenciákat tartalmazó közvóleménykutatások publikálását. A témáról a Focus ügynökség vezetőjét, Martin Slosiarikot kérdeztük. Hogyan értékeli, hogy az államfő nem írta alá a módosítást? Természetesen pozitívan. A szigorítást én az információhoz való szabad hozzájutás korlátozásaként értékelem. Úgy gondolom, az embereknek maguknak kell eldönteniük, hogy a felmérések alapján hoznak-e döntéseket,, vagy sem. Teljesen helyénvaló azt mondani, hogy nem hiszek a közvéleménykutatásoknak és nem fogom követni őket, de ha van valaki, aki a felmérés eredményeinek ismeretében szeretne dönteni, akkor erre meg kell adni neki a lehetőséget. Különösképpen a kampány idején. A pártok azon lesznek, hogy meggyőzzék a választókat, és mi nem fogunk tudni tükröt tartani, hogy ez sikerül-e vagy sem. Ez teljes képtelenség. Ön már több helyen is nyilatkozta, hogy a szavazók harmada a választás előtti héten dönti el, kire szavaz. Ez a magyar szavazókra ugyanúgy jellemző? A 2016-os exit poll eredmények alapján, amikor 1600 magát magyar nemzetiségűnek valló embert kérdeztünk, 63% válaszolta, hogy már régebben eldöntötte, kire fog szavazni. 15% mondta, hogy a választás előtti utolsó hónapban, 10% pedig hogy az utolsó héten hozta meg döntését. A válaszadók 12%-a állította, hogy a szavazás napján döntött. Milyen arányban befolyásolják a felmérések a magyar választókat? Tudja, én úgy gondolom, hogy az emberek nagy része az ilyen jellegű kérdésekre a szerintük társadalmilag elvárt válaszokat adja: nem a felmérések alapján, hanem egyedül, önállóan döntök, bármiféle befolyásolás nélkül. Ezért nehéz erről releváns adatokat gyűjteni. Szerintem a felmérések nem befolyásolnak, csak adnak egy keretet a döntéshozatalhoz. Sok múlik azon is, kinek milyen a stratégiája. Ha például valaki VATAŐŐIN PÉTER A PS/Spolu Magyar Platformjának tagjai közül többen is rajta lesznek a pártszövetsóg parlamenti jelöltlistáján. Komárom. Michal Truban, a Progresszív Szlovákia elnöke úgy fogalmazott, a PS/Spolu Magyar Platformja „valódi”, és a magyarok már ott voltak a párt kezdetekor is, néhány alapító tagjuk is magyar Martin Slosiarik azt szeremé, hogy változás legyen, és hogy a demokratikus ellenzéki pártok alakítsanak kormányt, és látja, hogy a Progresszív Szlovákiának vagy Kiskának van elég támogatója, akkor taktikusan az SaS-t vagy az OEaNO-t választja majd. A magyarok között egyelőre magam sem tudom, mi az, ami működni fog, ha létrejön a hárompárti egyesülés. Még számomra is kérdéses, hogy ez az új szubjektum biztosan meg tudja-e ugrani a parlamentbejutáshoz szükséges küszöböt. A másik oldalon pedig ott lesz a Híd. Hogyan fognak ebben a helyzetben viselkedni a magyar választók? Elpártolnak a Hídtól, mert mondjuk lesz egy nyomás az új politikai szubjektum részéről, hogy legyen a magyaroknak parlamenti képviselete? Úgyhogy ezért mondom, hogy nem a befolyásolásról szólnak ezek a felmérések, mert a döntések mögött teljesen eltérő indokok vannak. Ráadásul számos esetben a választók érzelmi alapon döntenek. Ön szerint mi lehetett a képviselők célja ezzel a módosítással? Ezt nagyon nehéz meghatározni. Szlovákiában folyamatosan két szubjektum publikálja a választási preferenciákat: az AKO ügynökség és mi. Úgyhogy végeredményben úgy gondolom, ez a szigorítás bennünket érint igazán. Ennek a két intézetnek világos a metodikája, a felméréseiket nemzetiségű, illetve ezen a nyelven is megjelent a választási programjuk. Forró Tibor, a PS/Spolu Magyar Platformjának elnöke úgy fogalmazott, rendszerszintű változáshoz lesz szükség ahhoz, hogy a kisebbségek egyenrangú partnerként tudjanak együtt dolgozni a többséggel. A parlamenti listán Forró Tiboron kívül rajta lesz még Rácz Noémi, Kárpáti Ernő, Illés Claudia, Miske Tamás, Halász Norbert, Angelika Hajníková, Kovács Jaroslav és Martin Dubéci. Újságírói kérdésre, hogy a Magyar Platform jelöltjeinek lesz-e bea Szlovák Közvélemény-kutató Intézetek Egyesületének részeként végzik, deklarálják, hogyan végezték a felméréseket, mit kérdeztek, mekkora mintával dolgoztak. Úgyhogy én magam is szeretném tudni, mi ennek a szigorításnak a motivációja. Akik támogatják, azok a manipulativ felmérésekkel takaróznak, de azt a betelj esztők közül senki sem konkretizálta, melyek ezek a félrevezető közvélemény-kutatások. Az sem állja meg a helyét, hogy a felmérések eredményei nem egyeznek a választásokon elért eredményekkel - ha ez nem így lenne, felesleges lenne a kampány. A választók véleménye pedig pillanatok alatt változhat. A felmérésekre úgy kellene tekintenünk, mint egy fényképre az adott időszakról. Úgy gondolom, az ilyen korlátozások teret adnak a kitalált kutatásoknak, és lehet, hogy a közösségi oldalakon olyan adatok jelennek meg, amelyek nem tükrözik a társadalom véleményét. Úgyhogy az 50 napos moratóriummal épp ellenkező hatást váltunk ki. Ebben az információs sötétségben lesz a legtöbb próbálkozás a választók viselkedésének befolyásolására. A szigorítást a hidas Jakab Elemér is megszavazta. Nem lehet azonban, hogy ez a módosítás éppen a magyar szavazatokért is harcba szálló pártokra lehet veszélyes? Hiszen előfordulhat, hogy futó helye a jelöltlistán, Forró Tibor úgy válaszolt, még nem zárták le a listát véglegesen, ebben a formájában majd november 22-én fogják bemutatni. „A kérdés az az, hogy mi számít befutó helynek. Én azt mondom, hogy lesz, de ez azon fog múlni, hogy milyen lesz a részvétel, s hogy a koalíció milyen százalékban lesz sikeres a választáson” - mondta. Ezt követően a pártszövetség bemutatta az érdeklődőknek a Fordulópontnak (Bőd zlomu) nevezett választási programját, amely során a jelenlevők kérdezhettek is a polititöbben szavaznának egy adott szubjektumra, ha látnák, hogy nincs messze a bejutástól. Ez előfordulhat. Persze, lesznek olyanok, akik jobban jönnek ki belőle, de nem gondolom, hogy helyes az embereket tudatlanságban hagynunk, hogy így hozzák meg a döntéseiket. A magyar pártokon kívül ez ugyanúgy károsíthatja az összes olyan pártot is, amelyik jelenleg 5% körül mozog, hiszen nem lesz egyértelmű, hogy pontosan mennyi az annyi. Nem lesz egyértelmű, hogy szükségük van-e a szavazatunkra, mert a parlamentbe jutás küszöbén mozognak, vagy nyugodtan szavazhatunk szívünk szerint az erősebb szubjektumra abban a tudatban, hogy nincs veszélyben senki, akit szívesen látnánk a törvényhozásban. Információktól vonjuk meg az embereket, és csak érzések alapján szavazhatnak. A szigorítás főleg a Smer és az SNS igényeit elégíti ki. Volt a múltban valamilyen konfliktusuk ezekkel a pártokkal, amelynek a következménye lehet ez a szigorítás? Nem tudok ilyen konfliktusról, sőt. Ha a 2016-os választásra gondolok, az SNS körülbelül annyi szavazatot szerzett, mint amennyit mértünk nekik a választás előtt. Kotlebákról esetleg el tudom képzelni, hogy haragudnak, mert a félmérések alapján be se jutottak volna a parlamentbe, és végül nyolc százalék körül végeztek. De ez nem az én hibám, mert ha a felmérést egy héttel a választás előtt készítettük volna, esetükben láttuk volna a növekvő tendenciát, hiszen a választás után végzett felmérés során nagyjából akkora támogatottságot mértünk nekik, mint amennyivel a parlamentbe jutottak. Ez csak azt erősíti, hogy a szavazók nem sokkal a választás előtt döntöttek. Ha a Smerről beszélünk, akkor nekik általában mindig magasabb a választások előtti támogatottságuk, mint amennyit aztán a valóságban kapnak. Az előzetesen a Smert támogatóknál előfordul, hogy nem mennek el szavazni vagy mást választanak, de nem a felmérések demobilizálják őket. Sőt mi több, amikor azt mértük, hogy mely pártok szavazói értenek egyet az 50 napos moratóriummal, láttuk, hogy a Smer szavazóinak egy része ellenzi a szigorítást. Szerintem az őket választók is szükségesnek tartják a felméréseket. kusoktól. A bemutató elején felszólalt Donáth Anna, a magyarországi Momentum Mozgalom politikusa és európai parlamenti képviselője. Többek között arról is szólt, hogy a magyarok és szlovákok közti rossz viszonyért hatalmas felelősség terheli ezen országok eddigi összes kormányzatát. „Közös történelmi felelősségünk, hogy Magyarország és Szlovákia barátok legyenek. A magyar-szlovák kapcsolatok jövője olyan pártokon fog múlni, mint a Progresszív Szlovákia, a Spolu és a Momentum” - hangsúlyozta. PS/Spolu: magyar is lehet befutó
