Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-04 / 231. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. október 4. | www.ujszo.com Ciprus ókori művészetének titkai Egy kutatás jelentősen bővítette az emberiség tudását a görög és római kori ciprusi alkotásokról az anyagfelhasználás és a technikai gyakorlat terén (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Színorgiával kábító mai világunkba beleszületve az emberek egy rásze hajlamos az ókori műalkotásokat unalmasnak s színtelennek vélni. Pedig számos darab szépsége máig magával ragadó - amihez jócskán hozzájárulnak a színek. Ám azt laikus szemlélőként a legtöbb esetben nem tudjuk, alkotóik milyen alapanyagokat használtak és milyen technikákkal dolgoztak. Igaz viszont, sok régi mű szépsége csakugyan megkopott, odalettek eredeti színeik, nemritkán szinte egész müvek is megszűntek látszani a szemünk számára. Ezek láthatóvá tételében is segíthetnek a legújabb tudományos műszerek. A svájci MDPI Kiadó nyílt hozzáférésű folyóiratában, a művészetek kutatásával foglalkozó Arts 2019. júniusi számában jelent meg amerikai kutatók tanulmánya a görög időkből való és a római kori ciprusi alkotásai kapcsán. A sziget délnyugati részén található Nea- Paphos, a Kr. e. 4. században alapított város területén vizsgálódtak. Közterületek alkotásait, sírok falain s házakban levő falfestményeket, rezidenciák - közte a Thészeuszvilla, amely Ciprus ókori római kormányzójáé volt - mozaikpadlóit is vizsgálták a legmodernebb technológiákkal, közte száloptikai reflexiós spektroszkópiával és röntgen fluoreszcencia spektroszkópiával. Segítségükkel olyan pigmentek jelenlétét is kimutatták, amelyek szabad szemmel nem beazonosíthatók. Ma már nem látszó, tehát eddig ismeretlen részletek is feltárultak. Egyébként Páfosz város több értékes emléke felkerült az UNESCO Világörökségi listájára, ilyen a Páfoszi Régészeti Park is. Vizsgálataiknak hála egyre több részlet tudható a képekről. Eredményeik bepillantást engednek a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 4. századig terjedő időszak művészeinek alkotói világába. A teljesség igénye nélkül követezzen néhány az új felismerésekből. A felület előkészítése, a vakolás lakóházaknál összetettebb volt, mint a sírfalak festményei esetében. A mész és homok keverékéből álló vastagvakolat (arriccio) volt a legalsó, elég durva felületű réteg. Megszáradása után kerülhetett rá a vékonyvakolat (intonaco), több finom rétegben, ami végül sima felületet eredményezett a kép alapjához. A ciprusi házfalakon legfeljebb négy intonaco réteg van. A sírok festményei alatt viszont csak egy vagy két réteg, amelyekből egy maga a vastagvakolat. Kiderült, igen összetett és gazdag a fellelhető festékpigmentek sora, amelyekkel sokféle színárnyalatot el tudtak érni, vagy akár egy szín áttetszőségét. Helyben elérhető és külhoni ásványi pigmenteket és mesterséges színezőket is használtak önmagukban vagy keverékekben, egy vagy több rétegben. íme néhány: sárga okker, koszorúk barna színét adta a természetes földfesték umbra, a hematit vöröset adott, a jó színtartósságú cinóber szintén, a vörös ólom élénk narancsvöröset adott, a pirolit és a piroluzit feketét. Ciprusi műveken a zöldet adó egyetlen pigmentforrás a szeladonit (ez a ciprusi zöldföld: az ókor egyik legfontosabb ásványi anyaga, a szigeten kívül is használták festményeken). Az egyiptomi kék, a kalciumréz-tetraszilikát az első mesterséges színezőanyag. Az egyiptomiak fejlesztése, már a Kr. e. 3200-as években használták (smithsonianmag.com). A vizsgált ciprusi műveken ez az egyetlen kék pigment, használták hátterek és tunikák árnyékolására, állatokhoz, virágdekorációkhoz, geometriai mintákhoz. Piroluzittal elegyítve olívazöldet vagy szürkéskéket nyertek. Vörös okker került hajra, geometriai mintákra, húsok megfestésére, márványt mintázó részletekre. A különféle színeket adó ásványi pigmentekhez mészkövet keverve tudtak az árnyalatokon igazítani. Egy sziklába vájt síron (arkoszólium) hematitvörös kutya látható. Árnyékolást (szkiagráfia) is alkalmaztak arcokon, a hatást vörös és sárga okker meg fehér pigment keverékével érték el. Megjegyzés: az árnyékolástechnika kifejlesztője a Kr. e. 5 századi görög festő, Ápollodórosz. Egyedülálló az Orfeuszház egyik falfestménytöredéke, amelyen a felső sötétvörös festékréteg alatt rózsaszínű vakolatréteg, esetleg vörösokker-máz látható, amivel a vörös festékréteg fényességét akarhatták növelni. Az ókor egyik legismertebb festékanyaga a cinóber volt, és mivel Cipruson kizárólag az Orfeusz-házban találták nyomát, ez azt jelzi, a szigeten is csak kivételes esetekben alkalmazták. Valószínűleg Spanyolországból vagy Epheszosz (a mai Törökországban található) területéről származott, mert az ókorban ezek voltak az ismert lelőhelyei. Még egy érdekesség az Orfeusz-házból: egyes tárolóedényekben arzén-szuldid tartalmú realgár ásvány nyomaira bukkantak, ez a szigeten nem fellelhető, ezért bizonyosan importálták. Falfestményeken eddig nem bukkantak rá, ezért nem tudni, használták-e ilyesmire, vagy valamiféle gyógyszer és/vagy kozmetikum egyik összetevőjeként éltek vele. Az Aion házban az egyiptomi kéknek az árnyékolás terén való egyedülálló felhasználását fedezték fel: fehér pigmenttel keverve emberi arcon használták a bőr árnyalatainak kontrasztjaként, a szemöldöknél és a nyak mentén. Ez az első példa az egyiptomi kék alkalmazására figurális festményen, és Cipruson is csak ez az egy példa ismert. Ez egy bizonyos művész vagy egy művészi csoport stílusáról árulkodhat. Hogy helyi(ek)ről vagy külföldi(ek)ről van-e szó, nem lehet tudni. A kutatás jelentősen bővítette az emberiség tudását a görög és római kori ciprusi alkotásokról az anyagfelhasználás és a technikai gyakorlat terén. A színezőanyagok sorában a piros ólom felhasználását itt most először (és csak két helyen) mutatták ki. Bár a festőbuzér növényből nyert buzérvöröset, ezt a szervetlenszerves hibrid pigmentet egyébként használja a festészet, és a növény Cipruson is honos - és nem mellesleg ott ősidők óta termesztett -, egyelőre nem világos, miért fellelhetetlen a vizsgált alkotásokon. Azúj tudásanyagnak nagy szerepe lehet a képek rekonstrukciójában. Hozzájárulhat e régi alkotások megőrzését célzó munkálatok megtervezésében. És a művészettörténeti értelmezést is segíthetik. Százszor több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint a vulkánok MTI-HlR Az emberi tevékenység évente százszor több szén-dioxidot bocsát ki, mint a Földön lévő vulkánok az amerikai tudományos akadémia kutatói által készített, most bemutatott nagyszabású tanulmány szerint. Az akadémia Deep Carbon Observatory (DCO) című tíz éve folyó kutatóprogramjának mintegy 500 tudósa az Elements című tudományos folyóiratban tette közzé naprakész számításait, becsléseit a Föld hatalmas belső széntárolóiról, arról, hogy mennyi szenet nyel el és bocsát ki természetes folyamatokban a Föld, és mennyit bocsát ki az ember. A kutatók szerint a teljes földi szénnek csupán 0,2 százaléka - 43 500 gigatonna található az óceánok, a szárazföld felszíne fölött, a légkörben, a többi - több mint 1,845 milliárd gigatonna - a fold kérgében, köpenyében és a földmagban. A vulkánok és más magmatikusan aktív térségek által a légkörbe és az óceánokba kibocsátott szén-dioxidot évente 280-360 millió tonnára becsülik. Az ember éves szénkibocsátása a fosszilis üzemanyagok és az erdők égetése által 40-100-szor nagyobb, mint a vulkanikus kibocsátás. A kutatók kőzetminták szénizotópjainak méréséi alapján kimutatták a légköri szén-dioxid hosszú távú, kiegyensúlyozott stabilitását az elmúlt 500 millió évben, kivéve akkor, amikor legkevesebb öt alkalommal nagy rendellenességek, köztük hatalmas, katasztrofális magmakibocsátások történtek. Ezen események óriási mennyiségű szenet bocsátottak ki, melegítették a légkört, elsavasították az óceánokat és tömeges kihalásokhoz - mint a dinoszauruszok - vezettek. A kutatók becslése szerint a 66 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás a mexikói Yucatanfélszigeten, amely a dinoszauruszok háromnegyedét elpusztította, 425-1400 gigatonna szén-dioxidot bocsátott ki, gyorsan felmelegítve a bolygót. Csupán 2018-ban az emberi tevékenység 37 gigatonna széndioxidot bocsátott ki. „A szén, amely minden élet alapja és létfontosságú energiaforrás az emberiségnek, mindenhol jelen van a földön a köpenytől a légkörig. Egy fenntartható jövő biztosítása érdekében, létfontosságú, hogy megértsük a Föld teljes szénkörforgását” - idézte Marie Edmondst, a Cambridge-i Egyetem kutatóját a A vulkánok és más magmatikusan aktív térségek által a légkörbe és az óceánokba kibocsátott szén-dioxidot 280-360 millió tonnára becsülik (Fotó: Shutterstock) DCO közleménye. A DCP tudósai hangsúlyozták, hogy a fold alsó köpenyében és a magban lévő teljes szén nagyságát még csak becsülni tudják, és az általuk számított adatok egyre pontosabbak lesznek, ahogyan a kutatások folytatódnak. Becsléseik szerint a teljes szén a Földön 1,85 milliárd gigatonnára rúg, ebből 1,845 gigatonna van a földfelszín alatt. 1,5 milliárd gigatonna az alsóköpenyben, 315 millió a kontinensek és óceánok szilád kérgében, 30 millió a föld felső köpenyében. 43 500 gigatonna a Föld felszíne fölött, 37 ezer gigatonna az óceánok legmélyén. A DCO szakemberei szerint a 11 700 évvel ezelőtti utolsó jégkorszak óta aktív 1500 vulkán közül ma 400 bocsát ki szén-dioxidot, 670 ritkán tör ki.
