Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-04 / 231. szám
KÖZÉLET 2019. október 4. | www.ujszo.com 1400 gyerek maradhat óvoda nélkül Az oviba járó ötévesek aránya 2021-ig elérheti a 96,9 százalékot (TASR-feivétei) RÖVIDEN Érsekújvárban is szól a Pátria Pozsony/Érsekújvár. Már néhány napja Érsekújvárban is hallgatható a közszolgálati rádió nemzetiségi adása. A Pátria rádió ugyan eddig is fogható volt a régióban, ajelenlegi frekvencia Dunaszerdahelyig ér. Az elmúlt években a Pátria öt új frekvenciát kapott, Szencen, Dunaszerdahelyen, Pelsőcön, Szepsiben és Érsekújvárban. Rigó Konrád (Híd) kulturális államtitkár kilátásba helyezte, hogy még ebben a választási ciklusban Kassán is hallható lesz a Pátria rádió. A DAB+, a rádiózás jövőjeként is emlegetett digitális rádióadás kínálatába 2017-ben sorolták be a Pátria rádiót, és még ebben az évben megduplázták a ny itrai AM adó erősségét is.Érsekújvárban a 98,7 Mhz-en hallható. (szh) ÖSSZEFOGLALÓ Már nem kell visszatérnie a kormánynak ahhoz, hogy a minimálbér a jövő évtől a kormány által szerdán elfogadott mértékben nőjön - jelentette ki Robert Fico, a Smer elnöke, miután Andrej Danko, az SNS elnöke élesen kikelt a kormány szerdai szavazása ellen. Pozsony. A kormány szerdán döntött arról, hogy az idei 520-ról jövőre 580 euróra emelkedhet a minimálbér. Az SNS miniszterei tartózkodtak a szavazás során, Andrej Danko, az SNS elnöke pedig a koalíciós szerződés megszegésével vádolta a kormányfőt, arra hivatkozva, hogy a vonatkozó jogszabályt szavazással, nem pedig konszenzussal fogadták el, ahogy eddig, annak ellenére, hogy néhány nem smeres ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az előző iskolaévben az ötévesek 84,596-a járt óvodába az országban. 2021- re, amikor az ötéves gyerekeknek már kötelező lesz az óvodalátogatás, 96,9 százalékuknak lesz hely a hazai ovikban. A 2018/2019-es tanévben az ötévesek 84,5 %-a járt óvodába, a legnagyobb arányban a Zsolnai kerület járásaiban, a legkevésbé pedig a Kassai kerületben. Itt a Gölnicbányai (58 %), aNagymihályi (59,9%) és az Iglói járásban (62,6 %) jár a legkevesebb ötéves óvodába. Az oktatáspolitikai intézet által végzett elemzés szerint jelenleg több mint 170 ezer óvodásnak van hely a hazai óvodákban, ebből, az elérhető adatok alapján, tavaly 2411 és 4086 között mozgott a kihasználatlan helyek száma az ötévesek számára. miniszter panaszt emelt ez ellen. „A kormány szerdai döntése a minimálbér emeléséről végleges, és a kormánynak már nincs miért visszatérnie ehhez az ügyhöz. Korábban az emelést a koalíción belül senki sem vitatta” - reagált Fico az SNS elnökének a felvetésére. A Smer elnöke csak a minimálbérről szóló jogszabály végleges változatáról hajlandó tárgyalni, amely jelenleg a parlament előtt van. Danko szerdai nyilatkozata azonban kiverte a biztosítékot a szakszervezeteknél is. Az SNS elnöke ebben elnézést kért a lakosságtól a minimálbér emelését övező „érzéketlen propaganda” és a „szakszervezetek kihasználása” miatt. „Sokkolt minket az SNS elnökének a reakciója, aki a minimálbér védelmét színjátéknak tartja. Ha valóban így gondolja, elnézést kellene kérnie minden alkalmazottól, de főleg a szakszervezetek tagjaitól, akik részt vettek a kormányhivatal előtti szerMartina Lubyová (SNS) oktatásügyi miniszter szerint két uniós projektnek köszönhetően további több mint 3000, ötéveseknek szánt férőhely kialakítása lehetséges az ordái megmozduláson” - közölte Martina Nemethová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) a szóvivője. Danko arról is beszélt, hogy felelőtlenségnek tartja a minimálbér jóváhagyott emelését, és feltette a kérdést, hogy ez milyen hatással lesz a költségvetésre és a vállalkozókra. Egyben bejelentette: levelet küld a Szakszervezetek Szövetségének, amelyben ugyanolyan partneri szerződés megkötését fogja kérni tőlük az SNS részéről, mint amilyen a Smemek is van. Nemethová ezzel kapcsolatban rámutatott: a szakszervezetek a követeléseik érvényesítéséhez elsősorban programbeli egyezések alapján keresnek partnereket. „Ha az SNS küld egy javaslatot az együttműködési szerződésről, a KOZ illetékes szervei tárgyalni fognak róla. Amennyiben azonban Andrej Danko nem kér bocsánatot azon kijelentéséért, miszerint a szakszervezetekben egyes urak mély kommunizmusban élnek, nem látjuk szágban, és ezen kívül még több mint 1600 hely kialakításra van lehetőség. Ezzel együtt az oviba járó ötévesek aránya 2021-ig érheti el 96,9 százalékot. indokoltnak, hogy egyáltalán szóba hozzuk az együttműködést” - tette hozzá Nemethová. A minimálbér 580 euróra történő emelése ellen csütörtökön a pékek szakmai szervezete is tiltakozott. Tatiana Lopúchová, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az elnöke szerint ez súlyos érvágást jelent majd az ágazatnak, miközben már idén is négyszer növelték a költségeiket a kormányzati intézkedések, amit még mindig nem tudtak beépíteni az áraikba. „A pékek már többször is kérték a kormányfőt, hogy üljön le velük tárgyalni, eddig azonban a kormányhivataltól még semmilyen választ nem kaptak. Rendkívül csalódottak vagyunk, hogy a kormányfőt nem érdeklik a problémáink” — állítja Lopúchová, aki az elmúlt hetekben már többször is figyelmeztetett arra, hogy a túlélés érdekében a pékségek kénytelenek lesznek emelni az áraikat. (mi, tasr) Az elemzés foglalkozik azokkal a gyerekkel is, akik olyan községekben laknak, ahol most nem működik óvoda. A miniszter elmondása szerint 267 ilyen település van az országban, amelyeken összesen 600 ötéves gyerek él, akik nem járnak óvodába. A miniszter szerint ezekben az esetekben két megoldás lehetséges: vagy óvodákat építenek, vagy behordják a gyerekeket a legközelebbi települések intézményeibe. Az elemzés szerint, ha ezek a gyerekek kihasználnák a településükhöz legközelebb eső óvoda szabad helyeit, több mint 200 gyerek óvodalátogatása lenne megoldva. Amennyiben a gyerekeket a három legközelebb eső óvoda valamelyikébe vinnék a szülők, akkor a 600- ból 368 gyereket sikerülne elhelyezni, amivel 97,5 %-ra nőne az óvodát látogató ötévesek száma. Ez azt jelenti, hogy minimum 1460 férőhely hiányozhat 2021-ben. A legtöbb óvodai férőhely Tőketerebesen és Pozsonyban fog hiányozni. (szh) Kávéházban a Híd és az Összefogás Pozsony. A jövő februárban esedékes parlamenti választás előtti együttműködésről szóló egyeztetést az Összefogás kezdeményezte, amely Komáromba hívta tárgyalni a Bugár Béla vezette pártot. A Híd azonban a pártvezetés sűrű programjára hivatkozva Pozsonyt javasolta a találkozó helyszínéül. A felek végül ma délelőtt a fővárosi Au Caféban találkoznak. A mai tárgyaláson a Híd küldöttségét Bugár Béla pártelnök, Ravasz Ábel alelnök és Fehér Csaba, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) vezetője alkotja. Az MKDSZ már korábban szóbeli megállapodást kötött a Híddal a választás előtti együttműködésről. Az Összefogás mozgalom képviseletében Mózes Szabolcs, Orosz Örs és Zachar Pál vesz részt a tárgyaláson. (czg) Fico nem enged az 580 euróból A magyar politikai érdekképviseleteket idézték fel Somorján SÁNTA SZILÁRD A Fórum Kisebbsógkutató Intézet adott otthont A magyar politikai érdekképviselet 1989-től napjainkig című rendezvénynek csütörtökön Somorjén. A bársonyos forradalom - mint cezúra - óta eltelt időszak többszempontú elemzésére vállalkoztak a kutatók. Somorja. Simon Attila történész, a Fórum intézet igazgatója a megnyitójában úgy fogalmazott, egy értelmiségi műhely is hozzászólhat az aktuálpolitikai történésekhez, még akkor is, ha a politika és a tudomány nem egy nyelvet beszél, az előbbire a kijelentő mondat és a felszólító mód jellemző, a tudomány nyelvére pedig a kérdő mondat. Borbély Sándor kulturális antropológus az ukrán nemzetállam diszfúnkcionalitásait ismertette. A magyar állam kisebbségeket támogató kultúráját és politikáját nem egy nyugati típusú demokráciába „viszi”, hanem egy évtizedek óta kialakult informális állami struktúrába. Ennek következtében a támogatási rendszer helyi szinten további egyenlőtlenséghez vezet - érvelt Borbély. Kiss Tamás a román kisebbségpolitikai modell működését vázolta fel, a politikai alkuk és az intézetépítés keretében. A kisebbségen belüli pozíciókat a román kisebbségpolitika és a magyar nemzetpolitika együttese határozza meg. A magyar nemzetpolitika erdélyi megjelenése kapcsán két dologra hívta fel a figyelmet az előadó, az egyik az anyagi felüllicitálás, 2014 után nagyon megnövekedett az Erdélybe érkező támogatás, a másik a lojalitás, egy új típusú káderezés kezdődött, és megnyílt a magyarországi karrier lehetősége. Vatascin Péter etnológus a vajdasági magyar politika fordulópontjain ment végig, a törésvonalakat KissTamás (Somogyi Tibor felvétele) 2011 -tői rajzolta meg. A Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) beágyazottságának és monopóliumának okait és természetét mutatta be Vatascin a Fidesz, a Szerb Haladó Párt és a VMSZ perspektíváj ából. Határtalanítás mint a virtuális nemzet intézményesítése című előadásában Bányai Barna és Bárdi Nándor a magyar kisebbségi közösségek politikai érdekképviseletének bizonytalanságáról szólt a transzszuverenitás és vezérdemokrácia korában. Egy friss kutatás eredményeiből tudtuk meg a határon túlra irányuló magyarországi támogatáspolitika volumenét, az arányok változását és programok sokféleségét. A második szekció négy előadója szlovákiai magyar témákról szólt. Elsőként Öllös László politológus az 1989 után alakult szlovákiai magyar pártok - Független Magyar Kezdeményezés, Együttélés, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom - programjait szemlézte, rámutatva azokra a gyenge pontokra, amelyek megerősítése a szlovákiai magyarok megmaradásának garanciáját nyújthatta volna. A Csemadok építéséről, szervezettségéről és finanszírozási problémáiról, valamint kapcsolatáról a politikai pártokkal, s ajelenlegi helyzetben az összefogás szükségéről a szervezet elnöke, Bárdos Gyula beszélt. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője, Tokár Géza a kisebbségi civil társadalom és politika bonyolult viszonyrendszerét taglalta. A konferencia utolsó előadója, Fiala-Butora János jogász arra a kérdésre kereste a választ, vajon sikeres, hatékony volt-e a politikai képviseletünk 2010 után. Élsősorban a Híd parlamenti szerepére fókuszált az előadó, a párt kommunikációjára is kitért. A konferencia a Kisebbségi Kulturális Alap által támogatott „100 év után - Helyzetjelentés a szlovákiai magyar közösségről“ című program keretén belül valósult meg. A szlovákiai magyar politikai érdekképviselet jövőjéről tartott délutáni politikai kerekasztal, - melynek résztvevője: Gál Zsolt (Magyar Fórum), Kárpáty Ernő (Progresszív Szlovákia), Mózes Szabolcs (Összefogás), Ravasz Ábel (Híd) és Nagy Dávid (MKP) volt - szerkesztett, rövidített változatát lapunk szombati Szalon mellékletében olvashatják. 2 |
