Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-31 / 254. szám

www.ujszo.com I 2019. október 31. KULTÚRA 113 Főmű-tűzijáték a barokk mester körül A Szépművészeti Múzeum Rubens-kiállításán a flamand festészet sokféle arcát ismerheti meg a közönség Itt semmi sem túl sok vagy túl súlyos, észre lehet venni a magasztos témák mellett az életörömmel telit, az uralkodói arcélek mellett a hétköznapit, a veretes mondanivaló mellett a humort, az erotikában a szépséget (A szerzó felvétele) VÖLGYI VERA Budapest. A Szépművészeti Múzeumnak újra sikerült „sorbanállés" kiéllítést rendeznie. Még nem voltak itt a világklasszis remekművek, a hírük már megelőzte őket, így fogadni lehetett arra, hogy ismét tömegek állnak majd a jegypénztáraknál. Most pedig, hogy már meg is nyílt a Rubens, Van Dyck és a fla­mand festészet fénykora című kiállítás, újabb múzeumi szen­záció született Budapesten. Elegáns elrendezés, érdekes tema­tikai tagolás, olvasmánynak is jó is­mertetők. De mindezt már el is várják a látogatók a Szépművészeti szakem­bereitől. A múzeumi diplomácia - ha van ilyen fogalom - is rendre jól működik, különben elképzelhetetlen lenne, hogy a leghíresebb gyűj­temények beládázzák és kölcsönad­ják a legféltettebb műalkotásaikat. Az európai festészet kiemelkedő barokk mestere, Peter Paul Rubens harminc alkotása, pálya- és alkotótársa Van Dyck fél tucat festménye és más ki­emelkedő flamand mesterek munkái, 120 mestermű néhány hónapig Bu­dapesten látható. Köztük olyanok is, amelyek annyi­ra összetartoznak, mint egy ikerpár, de még soha nem szerepeltek egy lég­térben. A szenzációs párost nem lehet nem észrevenni, uralják a kiállítótér egyik falát. A festmény Bécsből, a fa­likárpit Madridból, a Palacio Real gyűjteményből érkezett. Két Rubens­­mü a Decius Mus-sorozatból, a címe: A jóslat kinyilatkoztatása. (A fla­mand festő a témát, Róma önfelál­dozó konzulja, Decius Mus történetét az antik irodalomból merítette. A kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor a csatára készülő konzulnak megjósol­ják, hogy a győzelem érdekében fel kell áldoznia magát.) Olyan monumentális méretű az olajfestmény, hogy nemcsak a művészet varázsolja el a nézőt, ha­nem a technikai bravúr is. Szinte el­képzelhetetlen, hogy lehetett a gaz­dagon faragott keretbe zárt, 800 ki­lós alkotást Bécsből Budapestre szállítani, és miféle erő vagy erőkar kellett ahhoz, hogy magasba emel­jék, és a falhoz rögzítsék. Aztán a kép egyszerűen beszip­pant, és nem ereszt. A mellé „ren­delt” ugyanolyan méretű, arannyal, ezüsttel átszőtt falikárpittal tökéletes tükörképei egymásnak. Hihetetlen, de a festmény „csupán” előtanulmány volt a szövéshez. Rubens ugyanis, az 1577-ben készült művével túl akarta szárnyalni a nagy előd, Raffaello va­tikáni faliszőnyegeinek festőiségét. Ezért nem vázlatokat készített hozzá, hanem egy minden részletében ki­dolgozott olajfestményt. A legtöbb teremben, ahogy töb­ben megjegyezték, valóságos főmű­tűzijáték fogadja a látogatót. Ahogy a Szépművészeti főigazgatója, Baán László elmondta a sajtó képviselői­nek, a kölcsönkapott műtárgyakat kísérő, úgynevezett kurírok (a képek elhelyezését, biztonságát és a szak­maiságot is felügyelő szakértők - A szerk.) a termeket körbejárva, elké­pedve jegyezték meg: ez is itt van? Az is itt van? A mostani kiállítás anyagának je­lentős része a világ 40 közgyűj­teményéből érkezett. Szentpétervár- Ermitázs, London és Washington — National Gallery, Párizs — Louvre, Madrid - Prado, Firenze - Uffizi képtár. Csak néhány a megasztárok közül. Az egyikük Pozsonyból könnyen elérhető; ez a bécsi Liech­tenstein hercegi gyűjtemény, ahon­nan tizennyolc, kiemelkedő remek­mű költözött néhány hónapra a Szépművészetibe. Ok voltak ezúttal a legnagyobb partnerek. És ahogy a korábbi, több százezer látogatót von­zó kiállításoknál is, amelyeket egy­­egy nagy művészettörténeti korszak­nak, festőiskolának és mestereiknek dedikált a múzeum, a Szépművészeti A kölcsönkapott műtárgyakat kísérő kurírok, vagyis a felügyelő szakértők a termeket körbejárva, el­képedve jegyezték meg: ez is itt van? Az is itt van? saját gyűjteményére is épített. Van Dyck bravúros portréinak szentelt te­remben például láthatjuk Stuart Má­ria Henrietta hercegnő esküvői port­réját, amelyet múlt év végén vásárolt meg a Szépművészeti. Az, hogy nagy mesterek nagy al­kotásaival időzhetünk, különleges élmény. Azonban nem magyarázza, miért érezzük kellemesen magunkat a kiállítás termeiben. Nyilván min­denkinek más ad jó élményt. De a tá­gasság és levegősség mindenképpen segít. Van hely nézni, és ha akarjuk hosszasan bámulni a festményeket, még akkor is, ha sok a látogató. Aki pedig nemrégiben valamelyik fla­mand városban járt, külön kivált­ságnak érzi, hogy az elsők között egy antwerpeni városkép köszönti, Erasmus De Bie alkotása, 1650-ből. Annak is jut meglepetés, aki inkább a modem festészetre szavaz. Az egyik terembe érve Comelis Gijs­­brecht képe fogadja, 1630-ból, A le­véltartó. Nem azért meghökkentő, mert távolabbról többdimenziósnak mutatkozik, hanem mert tökéletes illúzióját adja a majd 300 évvel ké­sőbbi kubizmusnak. S míg a barokk sokunknak olyan, mint egy roskadásig teli asztal, ami­ről már nem szeretnénk aranyvillával enni és ezüstkupából inni, a kiállítás rácáfol erre a sztereotípiára. Aki csak ebből ismeri meg Rubens munkás­ságát, nem fogja a kövéren kipámá­­zott hölgyek festőjének hinni. A ki­állító mesterek, még ha ugyanannak az iskolának a képviselői is, egyéni stílust képviselnek. Itt semmi sem túl sok vagy túl súlyos, észre lehet venni a magasztos témák mellett az élet­örömmel telit, az uralkodói arcélek mellett a hétköznapit, a veretes mon­danivaló mellett a humort, az eroti­kában a szépséget. A rendezőknek és a kiállítás kurátorának, Tátrai Júlia művészettörténésznek köszönhetően a flamand festészet sokféle arcát is­merhetjük meg. És a sokféleség per­sze, hogy gyönyörködtet. Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora. Budapest, Szépművészeti Múzeum. 2019. október 30. - 2020. február 16. Sorozat a Trónok harca előzményszériájához FÜLVIDÉK Korszakzárás ás korszaknyitás Szeder-Szabó Krisztina sem tudta megkerülni. A 2014-es, hétszámos, folkos, sanzonos, népzenés, akuszti­kus hangszerekkel rögzített Hab a tetején című minilemez, a 2016-os, zeneileg poposabb, sokszínűbb, szövegeivel vagányabb, még sze­mélyesebb, már elektromos gitárt is használó Táncolj velem élet! című album és egy újabb minilemez, a ta­valy megjelent C’est d’air után - mely francia és magyar sanzonos felvételeket tartalmaz - beütött az alkotói válság. Az ebből való kilába­lás adta az alapját a gitáros-énekesnő Bátran lépek című albumának. A korongon a sérelmek feltárásától és feldolgozásától a társadalmi el­várások levetkőzésén, az érzelmi megtisztuláson és az önmegújuláson keresztüljutunk el a magabiztos, bátor lépésekig. Komoly témák, problémák kerülnek középpontba, amelyekre Szeder megoldásokat is kínál. A tíz szerzemény mindegyikét ő komponálta, többnyire zongorán. A zenekara újra jelentősen átalakult, jelenleg Lee Olivér (gitár, vokál), Borbély Mátyás (basszusgitár, nagybőgő), Szabó Árpád (hegedű, vokál) és Mihalik Ábel (dob, billentyűk, mandolin, vokál) alkotja. A dalok gazdagon hangszereltek, a pop-rock világzenei, sanzon-, dzsessz- és funkelemekkel vegyül. A CD az Elengedlek című zene­számmal indul, amely a múlttal való szakításról és a bizalommal teli megnyugvásról szól. („Elengedem a két kezed. Megengedem magamnak, hogy így is boldog legyek.”) A Sza­badok lessünk is az elengedésre fó­kuszál. („Te és én, szabadok leszünk a végén.”) A Csipkerózsa Sándor a várakozást és vágyakozást énekli meg, ennek a végén is ott a megoldás. („Az élet itt van, ahol vagyok.”) A Szétesem, összerakom az önismereti út kilengéseivel foglalkozik, új mi­nőségeket találva. („Szétesem, összerakódom újra, mások a színek és más a forma.”) A Figyelj rám az SZEDER igények és szükségletek kifejezésé­nek a nehézségét taglalja, melyek végül feloldódnak. (,dünyitom a szám, és kijön műiden, mi óhaj.”) A Szellő mondja című felvételben a szellő a tudatalatti szimbóluma; elő­ször az irányítja az elmét, de aztán a szív átveszi a funkcióját, és minden helyreáll. („Az ég dicsér, a nap kisüt felettem.”) A Megtaláltál a női-férfi egyenrangú egységről szól, hangsú­lyozva, hogy ehhez először minden­kinek saját magában kell rendet rak­nia. (, Megtaláltuk egymást, megta­láltad magad, megtaláltál, megtalál­talak, megtaláltuk egymást, megta­láltam magam.”) A Pirkadat című rádiós slágerben már nem kínoznak a nehézségek. („Karmánk nem üldöz, a magasba lendültünk.”) A Bátran lé­pek című szerzeményben az önvál­laláson túljutva végérvényesen új fe­jezet indul el. (, Aki idáig merészke­dett, most már igazán tovább me­het.”) A Vége a harcnak zongorás ballada, témája a rügyező boldogság. („Vége a harcnak, épül új világ.”) A Bátran lépek Szeder korszakzáró és korszaknyitó nagylemeze. Elzárja a rossz útját, s utat nyit a jónak. Puha József Szeder: Bátran lépek Tom-Tom Records, 2019 Értékelés: 8/10 Los Angeles. Tíz részt rendelt meg a HBO csatorna a Trónok harca című közkedvelt sorozata előzményszériájához. A Trónok harca amerikai fantasy televíziós sorozat cselekmény egy kitalált világ két kontinensén, Westeros­­ban és Essosban játszódik. A House of Dragons (Sárká­nyok háza) háromszáz évvel ko­rábban játszódik, mint a május­ban befejeződött Trónok harca eseményei - jelentette be a csa­torna. Az előzménysorozat George R. R. Martin Tűz és vér című regé­nyén alapul, és a Targaryen-ház felemelkedéséről szól. A sorozat forgatókönyvének írásában Martin mellett részt vett Ryan Condal. A Tűz és vér Hó­dító Aegontól veszi fel a történet fonalát, és a legendás vastrón megtartásáért küzdő Targaryenek nemzedékein át egészen a di­nasztiát majdnem végleg széttépő polgárháborúig meséli el Weste­­ros sorsdöntő eseményeit. Mi történt valójában a Sárká­nyok Tánca alatt? Miért vált Valyria oly halálos hellyé a Vég­zet után? Honnan származik Da­enerys három sárkánytojása? A könyv ajánlója szerint ezekre és még rengeteg más fontos kérdés­re ad választ George R. R. Martin Westeros Targaryen királyainak históriáját elbeszélő krónikája. A csatorna illetékesei nem hozták nyilvánosságra sem a sze­replők nevét, sem azt, mikor ter­vezik bemutatni az új sorozatot. Casey Bloys, az HBO prog­ramigazgatója kedden a csatorna 2020 májusában induló új strea­­mingszolgáltatása, az HBO MAX elindításának bejelentésekor ar­ról beszélt, hogy az előzmény­szériát az új szolgáltatás zászlós­hajójának szánják. Az HBO tavaly már megren­delt egy előzménysorozatot, amelynek írásában szintén részt vett George R. R. Martin. Annak a cselekménye évezredekkel ko­rábban játszódik, mint a Trónok harca. Az első epizódját le is fo­gatták Észak-Irországban Naomi Watts főszereplésével, ám ked­den hollywoodi filmes szaklapok arról adtak hírt, hogy a csatorna lemondott arról a sorozatról. A lapértesüléseket az HBO r kommentálta. (t/

Next

/
Oldalképek
Tartalom