Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-31 / 254. szám

www.ujszo.com I 2019. október 31. KÖZÉLET 3 Tóth Károly, az örök építkező, tudományszervező alapember A polgári szabadelvű SÁNTA SZILÁRD Az örök építkező - Tóth Károly (1959-2016) emlék­konferencia címmel hirdették mega Fórum Kissebségkutató intézet, az MTA - Határon Túli Magyarok Titkársága és az MTATK Kisebbségkutató Intézet közös rendezvényét, amelyet október 28-án tartottak Budapesten a Domus Caféban. Az emlékkonferencia több volt emlékezésnél, Tóth Károly életének és életművének összefonódásait, munkásságának szakaszait, eredmé­nyeit értékelték a meghívott barátok és volt kollégák; persze, az anekdo­ták és a személyes történetek is tar­kították a szakemberek előadásait. A legtöbb hozzászóló azt tűzte ki célul, hogy a 2016-ban - fiatalon—véget ért életpályát elhelyezze a szlovákiai magyar közösség történetében, vala­mint számot vessen az örökséggel. Kontra Miklós, a Domus kuratóri­um elnöke megnyitó szövegében arra kérte a résztvevőket, ne csak emlé­kezzenek az emlékkonferencián, ha­nem ünnepeljenek is, hiszen van mit s van kit ünnepelni. Az első előadó, Molnár Imre Po­zsonyból jelentkezett be, Skype-on tartotta meg az előadását, melyet az­zal indított, hogy fontos és régóta várt rendezvénynek jött el az ideje. A sze­mélyes hangvételű visszaemlékezés felidézte a közös egyetemi évek út­keresését, azt az időszakot, amikor a személyiség a szocializmus elnyomó kultúrájában formálódott. Molnár több példán szemléltette, hogy Tóth Károly szervezőkészsége már a „le­galitás határán mozgó” klubrendez­vények elindításakor megmutatko­zott. A Magyar kultúra és tudomány Csehszlovákiában című, 1988-as konferencia jelentőségét és az Egyetemi-főiskolai Tanács folyóira­tában, az ef-Lapokban - amely ke­reskedelmi forgalomba ugyan nem került, de az összes felsőoktatási in­tézményben ismert volt - megjelent Tóth Károly-szövegeket elemezte Filep Tamás Gusztáv. A Bibóról írott szövegben Tóth a nemzeti kisebbsé­gek problémáját összeköti a demok­rácia kérdésével. Filep kiemelte, Tóth Károlyt olyan demokratának ismerte meg, aki a közössége védelmét csak a tudott intézni tői a Fórum Intézet, később a Szlo­vákiai Magyar Kerekasztal működtetése. Tóth Károly nem etno­­politikai vállalkozó volt Bárdi sze­rint, hanem tudáspolitikai vállalkozó, egy menedzser, aki polgári szabadelvűként viselkedett. Azon kevés rendszerváltó politikusok egyike volt az összmagyar politikai életben, akinek rendkívül fontos a politikai kultúrára való nevelés. Tóth a nemzeti doktrínák áttörését a civil társadalom megalapozásával kívánta elérni, amelyhez transznacionális forrásokat szerzett. Menedzserként pedig azért egyedülálló a mezőny­ben, mert nem hagyta, hogy a szlo­vákiai magyar vagy a magyarországi politika erodálja. Továbbá, a pártel­nöki rövid időszakot leszámítva, mindenhol ügyvivői szerepben jelent meg. O az, mondta egy alkalommal az előadónak, aki naponta 42 telefonhí­vást el tud intézni. A Fórum Intézet­ben is levette a terhet, a pályázatokat a kutatók válláról. A Magyarok Szlo­vákiában könyvsorozat kiadásától kezdve pedig a Fórum alakítja a szlo­vákiai magyarok önképét. Simon Attila, a Fórum Kisebbség­kutató Intézet igazgatója a szlovákiai magyar tudományos intézet előképe­ivel, korábbi igényének megfogal­mazásával foglalkozott. Ebben a ha­gyományban helyezte el Tóth Ká­rolyt, aki szintén a szlovákiai magyar tudományosság intézményesülését sürgette, koncepciójában három pil­lérjelenik meg: 1. egy kőintézmény, amelynek kiépített infrastruktúrája van, 2. egy szolgáltató intézmény, amely nemcsak a kutatóknak, hanem a teljes szlovákiai magyar társada­lomnak nyújt szolgáltatást, 3. egy közintézmény, a magyar kultúra szá­mára is fontos. E három pillér meg­tartása a Fórum Intézet kiépítésekor is jelen van. A rendezvényt záró kerekasztal­­beszélgetés résztvevői: Egyed Al­bert, Liszka József, Tamóczy Mari­ann, Törzsök Erika és Végh László, a beszélgetést Simon Attila mode­rálta. A beszélgetést sokkal szemé­lyesebb hangnem jellemezte. A be­szélgetőpartnerek felidézték az első találkozást Tóth Károllyal és a közös élményeket. Végül Sándor Nóra, Tóth Károly özvegye köszönte meg a Fórum Intézet munkatársainak, hogy tovább folytatják a megkezdett munkát, a konferencia szervezőinek pedig a szervezést és a közös emlé­kezést. menedzser, tudáspolitikai vállalkozó, aki naponta 42 telefont el Liszka József, Egyed Albert, Simon Attila, Törzsök Erika, Tarnóczy Mariann és Végh László (Morvái Tünde felvételei) Öllös László demokrácia elvei szerint tartja kép­­viselhetőnek. Szarka László emlékeit és gondo­latait a Fórum Intézet megalapításá­ról és Tóth Károlyról írásban küldte el a konferencia résztvevőinek. Mind­ketten hasonlóan vélekedtek arról, hogy 1989 után szaktudományos elemzéseken alapuló közbeszédre van szükség, ami elképzelhetetlen kutatóintézeti keretek, hazai és nem­zetközi együttműködés nélkül. A szi­lárd lábakon álló intézet és a jól meg­tervezett alapkutatások nélkül nincs kritikai önreflexió, nincs korszerű közösség. A Fórumban Tóth Károly és társai önálló, független, önkor­mányzati formában megvalósuló ku­tatást végeztek - fogalmazott Szarka. A feladatorientált, rugalmas, hálózati munkavégzést és a többcsatornás fi­nanszírozási formájú intézeti („so­­moijai”) modellt kapcsolták össze. Öllös László lajstromba vette mindazokat az intézeteket, szervező­déseket és kezdeményezéseket, amelyekben Tóh Károly keze - nagymértékben — benne volt. Cím­szavakban: a Vág Irodalmi Színpad, a József Attila Ifjúsági Klub, a ma­gyarországi ellenzéki kapcsolatok világa, a lengyelországi utazások, a Madách Kiadó szerkesztősége, az Iródia, az aláírásgyűjtések: tiltakozó akciók, a csehszlovák magyar ki­sebbség Jogvédő Bizottsága, a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés (FMK), a Márai Alapítvány, a Fó­rum Intézet, a Fórum Klub, a civil képzés projekt - több tucat szervezet jön létre, amelyre a Szlovákiai Ma­gyarok Kerekasztala épül: a Kerék­asztal első szóvivője, Tóth Károly. Ezek a tevékenységek nagy hatással voltak a szlovákiai magyar közösség életére. „Csinálja utána, aki tudja” - zárta az előadását Öllös. A következő előadó nem a szemé­lyes emlékezés műfaját választotta. Bárdi Nándor szaktörténészként je­lent meg, és egy kézikönyvbe pró­bálta meg elhelyezni Tóth Károly munkásságát; érdekes adat: csak az Uj Szóban 26 év alatt 49 inteijú jelent meg Tóthtal - például ilyen források­ra támaszkodott Bárdi. A szaktörté­nész az életművet szakaszokra osz­totta: ifjúkori klubmozgalom és szín­játszás, az FMK-ban és a Magyar Polgári Pártban eltöltött évek, 1994 és 2002 közötti transzformáció, 2002-Trnkát már egy videó is leleplezte ÖSSZEFOGLALÓ DobroslavTrnka minden jel szerint főügyészként kamerára rögzítette az irodájában az őt látogató személyeket. Pozsony. A videót az oknyomo­zó újságírókat tömörítő nemzetközi szervezet, az OCCRP szerezte meg, s a Ján Kuciak Oknyomozó Köz­pont hozta nyilvánosságra. A fel­vételen először látni, ahogy a ka­merát valaki egy autóban bekap­csolja. A videón a 2000. január 1. dátum látható, ám az OCCRP szervezet emlékeztet, nem biztos, hogy a dá­tum megfelel a valóságnak, ugyan­is az is elképzelhető, hogy valaki elfelejtette beállítani a kamerán az aktuális dátumot. A felvétel aztán Tmka irodájában folytatódik, ahol látni, ahogy Marián Kocner utasí­tására a főügyész az egyik fotelből átül a másikba. „Ülj át oda, ha ott szoktak ülni” - mondja Tmkának nagy valószínűséggel Kocner, akit viszont nem látni a felvételen. Azt, hogy Dobroslav Tmkának főügyészként rejtett kamera lehe­tett az irodájában, a meggyilkolt Martina Kusnírová anyjának, Zla­­ticának az ügyvédje, Roman Kvas-DobroslavTrnka (TASR-feivétei) nica jelezte. Szerinte Tmkának azonnal távoznia kellene az ügyészségről. „Tudatosítsuk, hogy felmerül a gyanúja annak, hogy főügyészként a saját irodájában a Főügyészségen egy bűnügyi körökből ismert sze­méllyel kamerát szerelt, minden jel szerint zsarolás céljából. Ez a jog­állam veszélyeztetésének legma­gasabb szintje” - nyilatkozta még múlt héten Kvasnica. (TASR, dp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom