Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-31 / 254. szám
www.ujszo.com I 2019. október 31. KÖZÉLET 3 Tóth Károly, az örök építkező, tudományszervező alapember A polgári szabadelvű SÁNTA SZILÁRD Az örök építkező - Tóth Károly (1959-2016) emlékkonferencia címmel hirdették mega Fórum Kissebségkutató intézet, az MTA - Határon Túli Magyarok Titkársága és az MTATK Kisebbségkutató Intézet közös rendezvényét, amelyet október 28-án tartottak Budapesten a Domus Caféban. Az emlékkonferencia több volt emlékezésnél, Tóth Károly életének és életművének összefonódásait, munkásságának szakaszait, eredményeit értékelték a meghívott barátok és volt kollégák; persze, az anekdoták és a személyes történetek is tarkították a szakemberek előadásait. A legtöbb hozzászóló azt tűzte ki célul, hogy a 2016-ban - fiatalon—véget ért életpályát elhelyezze a szlovákiai magyar közösség történetében, valamint számot vessen az örökséggel. Kontra Miklós, a Domus kuratórium elnöke megnyitó szövegében arra kérte a résztvevőket, ne csak emlékezzenek az emlékkonferencián, hanem ünnepeljenek is, hiszen van mit s van kit ünnepelni. Az első előadó, Molnár Imre Pozsonyból jelentkezett be, Skype-on tartotta meg az előadását, melyet azzal indított, hogy fontos és régóta várt rendezvénynek jött el az ideje. A személyes hangvételű visszaemlékezés felidézte a közös egyetemi évek útkeresését, azt az időszakot, amikor a személyiség a szocializmus elnyomó kultúrájában formálódott. Molnár több példán szemléltette, hogy Tóth Károly szervezőkészsége már a „legalitás határán mozgó” klubrendezvények elindításakor megmutatkozott. A Magyar kultúra és tudomány Csehszlovákiában című, 1988-as konferencia jelentőségét és az Egyetemi-főiskolai Tanács folyóiratában, az ef-Lapokban - amely kereskedelmi forgalomba ugyan nem került, de az összes felsőoktatási intézményben ismert volt - megjelent Tóth Károly-szövegeket elemezte Filep Tamás Gusztáv. A Bibóról írott szövegben Tóth a nemzeti kisebbségek problémáját összeköti a demokrácia kérdésével. Filep kiemelte, Tóth Károlyt olyan demokratának ismerte meg, aki a közössége védelmét csak a tudott intézni tői a Fórum Intézet, később a Szlovákiai Magyar Kerekasztal működtetése. Tóth Károly nem etnopolitikai vállalkozó volt Bárdi szerint, hanem tudáspolitikai vállalkozó, egy menedzser, aki polgári szabadelvűként viselkedett. Azon kevés rendszerváltó politikusok egyike volt az összmagyar politikai életben, akinek rendkívül fontos a politikai kultúrára való nevelés. Tóth a nemzeti doktrínák áttörését a civil társadalom megalapozásával kívánta elérni, amelyhez transznacionális forrásokat szerzett. Menedzserként pedig azért egyedülálló a mezőnyben, mert nem hagyta, hogy a szlovákiai magyar vagy a magyarországi politika erodálja. Továbbá, a pártelnöki rövid időszakot leszámítva, mindenhol ügyvivői szerepben jelent meg. O az, mondta egy alkalommal az előadónak, aki naponta 42 telefonhívást el tud intézni. A Fórum Intézetben is levette a terhet, a pályázatokat a kutatók válláról. A Magyarok Szlovákiában könyvsorozat kiadásától kezdve pedig a Fórum alakítja a szlovákiai magyarok önképét. Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója a szlovákiai magyar tudományos intézet előképeivel, korábbi igényének megfogalmazásával foglalkozott. Ebben a hagyományban helyezte el Tóth Károlyt, aki szintén a szlovákiai magyar tudományosság intézményesülését sürgette, koncepciójában három pillérjelenik meg: 1. egy kőintézmény, amelynek kiépített infrastruktúrája van, 2. egy szolgáltató intézmény, amely nemcsak a kutatóknak, hanem a teljes szlovákiai magyar társadalomnak nyújt szolgáltatást, 3. egy közintézmény, a magyar kultúra számára is fontos. E három pillér megtartása a Fórum Intézet kiépítésekor is jelen van. A rendezvényt záró kerekasztalbeszélgetés résztvevői: Egyed Albert, Liszka József, Tamóczy Mariann, Törzsök Erika és Végh László, a beszélgetést Simon Attila moderálta. A beszélgetést sokkal személyesebb hangnem jellemezte. A beszélgetőpartnerek felidézték az első találkozást Tóth Károllyal és a közös élményeket. Végül Sándor Nóra, Tóth Károly özvegye köszönte meg a Fórum Intézet munkatársainak, hogy tovább folytatják a megkezdett munkát, a konferencia szervezőinek pedig a szervezést és a közös emlékezést. menedzser, tudáspolitikai vállalkozó, aki naponta 42 telefont el Liszka József, Egyed Albert, Simon Attila, Törzsök Erika, Tarnóczy Mariann és Végh László (Morvái Tünde felvételei) Öllös László demokrácia elvei szerint tartja képviselhetőnek. Szarka László emlékeit és gondolatait a Fórum Intézet megalapításáról és Tóth Károlyról írásban küldte el a konferencia résztvevőinek. Mindketten hasonlóan vélekedtek arról, hogy 1989 után szaktudományos elemzéseken alapuló közbeszédre van szükség, ami elképzelhetetlen kutatóintézeti keretek, hazai és nemzetközi együttműködés nélkül. A szilárd lábakon álló intézet és a jól megtervezett alapkutatások nélkül nincs kritikai önreflexió, nincs korszerű közösség. A Fórumban Tóth Károly és társai önálló, független, önkormányzati formában megvalósuló kutatást végeztek - fogalmazott Szarka. A feladatorientált, rugalmas, hálózati munkavégzést és a többcsatornás finanszírozási formájú intézeti („somoijai”) modellt kapcsolták össze. Öllös László lajstromba vette mindazokat az intézeteket, szerveződéseket és kezdeményezéseket, amelyekben Tóh Károly keze - nagymértékben — benne volt. Címszavakban: a Vág Irodalmi Színpad, a József Attila Ifjúsági Klub, a magyarországi ellenzéki kapcsolatok világa, a lengyelországi utazások, a Madách Kiadó szerkesztősége, az Iródia, az aláírásgyűjtések: tiltakozó akciók, a csehszlovák magyar kisebbség Jogvédő Bizottsága, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), a Márai Alapítvány, a Fórum Intézet, a Fórum Klub, a civil képzés projekt - több tucat szervezet jön létre, amelyre a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala épül: a Kerékasztal első szóvivője, Tóth Károly. Ezek a tevékenységek nagy hatással voltak a szlovákiai magyar közösség életére. „Csinálja utána, aki tudja” - zárta az előadását Öllös. A következő előadó nem a személyes emlékezés műfaját választotta. Bárdi Nándor szaktörténészként jelent meg, és egy kézikönyvbe próbálta meg elhelyezni Tóth Károly munkásságát; érdekes adat: csak az Uj Szóban 26 év alatt 49 inteijú jelent meg Tóthtal - például ilyen forrásokra támaszkodott Bárdi. A szaktörténész az életművet szakaszokra osztotta: ifjúkori klubmozgalom és színjátszás, az FMK-ban és a Magyar Polgári Pártban eltöltött évek, 1994 és 2002 közötti transzformáció, 2002-Trnkát már egy videó is leleplezte ÖSSZEFOGLALÓ DobroslavTrnka minden jel szerint főügyészként kamerára rögzítette az irodájában az őt látogató személyeket. Pozsony. A videót az oknyomozó újságírókat tömörítő nemzetközi szervezet, az OCCRP szerezte meg, s a Ján Kuciak Oknyomozó Központ hozta nyilvánosságra. A felvételen először látni, ahogy a kamerát valaki egy autóban bekapcsolja. A videón a 2000. január 1. dátum látható, ám az OCCRP szervezet emlékeztet, nem biztos, hogy a dátum megfelel a valóságnak, ugyanis az is elképzelhető, hogy valaki elfelejtette beállítani a kamerán az aktuális dátumot. A felvétel aztán Tmka irodájában folytatódik, ahol látni, ahogy Marián Kocner utasítására a főügyész az egyik fotelből átül a másikba. „Ülj át oda, ha ott szoktak ülni” - mondja Tmkának nagy valószínűséggel Kocner, akit viszont nem látni a felvételen. Azt, hogy Dobroslav Tmkának főügyészként rejtett kamera lehetett az irodájában, a meggyilkolt Martina Kusnírová anyjának, Zlaticának az ügyvédje, Roman Kvas-DobroslavTrnka (TASR-feivétei) nica jelezte. Szerinte Tmkának azonnal távoznia kellene az ügyészségről. „Tudatosítsuk, hogy felmerül a gyanúja annak, hogy főügyészként a saját irodájában a Főügyészségen egy bűnügyi körökből ismert személlyel kamerát szerelt, minden jel szerint zsarolás céljából. Ez a jogállam veszélyeztetésének legmagasabb szintje” - nyilatkozta még múlt héten Kvasnica. (TASR, dp)
