Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-30 / 253. szám
101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. október 30. | www.ujszo.com Boszorkányok költöztek a múzeumba MAROSI BIANKA Boszorkányok költöztek a Galántai Honismereti Múzeumba október 26-án este. Az érdeklődők interaktív formában tudhattak meg érdekességeket a boszorkányokról, de találkozhattak jésnővel és kuruzsléval is. GALANTA A galántai múzeumban gyertyafény és félhomály várta a vendégeket. A bejáratban feladatlapot kapott az, aki részt akart venni a játékban. A padlón levő macskalábnyomok vezették végig a múzeumon a látogatókat. Dömötör Alena tárlatvezető, a rendezvény megálmodója elmondta, a korábbi „Szellemek a múzeumban” és a „Rejtély a múzeumban” programok sikerén felbuzdulva szervezték meg a mostani rendezvényt. A felkészülés során a kollégáival nagyon sok szakirodalmat találtak a boszorkányokról, a népi hiedelmekről, a boszorkányperekről és -üldözésről. „Ahhoz, hogy ezeket az információkat fel tudjuk dolgozni, nagyon sok helyre, panelre lett volna szükség, és csupa írott szöveget kellett volna kifüggeszteni. Úgy döntöttünk, érdekesebb, ha interaktív formában mutatjuk be a témát, hogy a látogatók szórakozhassanak. A rendezvény legfőbb célja a boszorkányok bemutatása történelmi szempontból” - fogalmazott a tárlatvezető. Feladatlapokból kétféle készült, egy a gyerekeknek, egy a felnőtteknek. A tárlat három részből állt: egy „mesés” rész a legkisebbeknek, ahol a mesékben szereplő boszorkányokra helyezték a hangsúlyt, egy illúziós rész és egy „kín-A boszorkány házában zókamra” a felnőtteknek. Az október végi időpontot azért választották, mert a korábbi években is ilyenkor szervezték a „Szellemek a múzeumban” és a „Rejtély a múzeumban” programokat, és abból szerettek volna hagyományt teremteni, hogy ebben az időszakban tartanak játékos, interaktív programokat. A tárlatvezető hangsúlyozta, arra külön ügyeltek, hogy ne az angolszász országokban tartott halloweennel hozzák összefüggésbe. Dömötör Alena elmondta, kutatásaik során leggyakrabban a „ruzindolská bosorka” említésével találkoztak, vagyis a Nagyszombati járásban fekvő Rózsavölgy település boszorkányával, illetve vannak feljegyzések magyarországi boszonykányégetésekről. Ezeknek Mária Terézia 1755-ben vetett véget, boszorkánynak bárkit kikiáltottak, aki például rosszul nézett valakire - ezt tartották szemmel verésnek anyajegy volt rajta, görbe volt az orra, vagy csak egy kicsit eltért az átlagostól. Előfordulhatott, hogy valakinek pszichológiai problémái voltak, de régen nem ismerték fel azokat, ezért nevezték az illetőt boszorkánynak. Olyan esettel is találkoztam, hogy valaki telket szeretett volna vásárolni, ezért boszorkánynak Vajon mit mond a varázsgömb? (A szerző felvételei) A boszorkánynak büntetés jár nevezte a szomszédját, hogy megkaphassa a kiszemelt területet, ami végül sikerült is neki” - sorolta a tárlatvezető. Szombat este 22 óráig volt nyitva a múzeum. Mivel a rendezvény ingyenes volt, ezért az alkalmazottak nem tudják pontosan, mennyi látogatójuk volt, de becsléseik szerint legkevesebb 500-600 ember megfordult aznap náluk. „Visszatérő vendégeink is voltak, de láttam sok új arcot is. A rendezvénynek az is a célja, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy a múzeum nem egy poros, dohos hely, hanem szórakoztató rendezvények is vannak itt, ezért is igyekszünk sokrétű programokat szervezni. Nagy örömünkre munkásságunkat a közösségi oldalon és a weboldalunkon is egyre többen követik” - zárta szavait Dömötör Alena. A kálváriadomb 1869-ben épült a peredi temetőben Kern Károly plébános irányításával, hívők adományából azzal a céllal, hogy csökkenjen az 1831-ben kitört kolerajárvány áldozatainak száma. A kálváriadombot 1921-ben szentelték fel, és 1938-ig, míg az akkori hatalom be nem tiltotta, zarándokhely volt. IX. Pius pápa Jézus keresztjének egy szálkáját adományozta a településnek. A Szent kereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember 14-én minden évben a kálváriadombon tartanak misét. (Marosi Bianka felvétele) Keresik Somorja legszebb fáját KISS BARTALOS ÉVA Mintegy másfél éve kidőlt a város legöregebb fája, a kátszáz éves fekete nyár törzse a temetőben marad. SOMORJA Másfél év után kiemelték a város legrégebbi fájának maradványait a temetői árokból. A több mint kétszáz éves fekete nyár törzsét nem szállítják el, emléktáblával jelölnék az egykor védettséget élvező fa maradványát. Nagy József, az Area közterületfenntartó vállalat igazgatója elmondta, hiába óvták a huszonöt méter magas nyárfát, nem tudták megmenteni, mert elrothadtak a gyökerei és kidöntötte a szél. A hat és fél méteres átmérőjű fa terebélyes lombkoronájának ágait korábban speciális fűrésszel vágták le az erdészek. A törzs azonban a gödörben hevert. „Különleges daruval emelték ki a szakemberek, és tulajdonképpen az eredeti helye mellé rakták le. Szeretnénk otthagyni, mert a somorjai lakosoknak ez emlék. Korábban sokan hazavitték az ágakból levágott rönköket. Ez a fa volt a legöregebb somorjai, amíg az enyészet tönkre nem teszi, helye van a temetőben” - magyarázta Nagy József. Az igazgató hozzátette, hogy igényes és drága lenne a törzs felszabdalása, de a város is egészben hagyná a maradványt, így mindenki megcsodálhatja az 1982-től védett fa törzsét. Kocsis Arnold, a városi hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője lapunknak korábban azt mondta, hogy Somorja Szlovákia egyik legzöldebb városa, körülbelül 12 ezer fa és mintegy 7 és fél ezer bokor díszíti. Kérdés, melyik veheti át a fekete nyár szerepét. Nagy Józseftől megtudtuk, hogy nemcsak a Pomlé parkerdőben vannak értékes fák, hanem a temetőben is. A közterület-fenntartó vállalat és a helyi újság a közelmúltban fotópályázatot is indított, keresik a város legszebb fáját. „Szeretnénk, ha a gyerekek észrevennék a fákat, és az a célunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, milyen szép fáink vannak” - folytatta Nagy. A diákok holnapig küldhetik el fényképeiket, valamint a kiválasztott fáról gyűjtött ismereteiket a városi hivatalba vagy a redakcia@samorin.sk e-mailcímre. A legjobbakat pénzjutalommal díjazzák. Speciális daruval emelték ki a törzset (Fotó: samorin.sk)
