Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-29 / 252. szám

www.ujszo.com | 2019. október 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 60. A nemi diszkrimináció és a sztereotípiák uralják a filmvásznat JUHÁSZ KATALIN A Thelma és Louise életem egyik meghatározó filmje, azóta figyelem Geena Davis pályáját, vagyis kb. 18 éve mindent megnézek, amiben játszik, a kínos limonádékat is. Nagyon örülök, hogy szombaton tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, még­hozzá nem színészi alakításaiért, ha­nem egy ennél sokkal fontosabb te­vékenységért. Geena Davis ugyanis nemcsak színésznő, hanem a film­iparban és a médiában dolgozó nők jogaiért is sokat tett. Saját pénzéből alapított egy kutatóintézetet, amely 2004 óta foglalkozik a nemi egyen­lőséggel, és rendszeresen közzétesz tanulmányokat, felméréseket, sta­tisztikákat. Legutóbb például azt mutatta ki, hogy a hollywoodi fil­mekben a vezetőt - igazgató, elnök, csúcsvállalkozó - alakító nőket négyszer gyakrabban ábrázolják szexuális tárgyként, mint a szerepük szerint ugyanilyen pozíciót betöltő férfiakat. Például sokkal gyakrabban mutatják őket öltözés közben, vagy részben meztelenül. A statisztika szerint az ilyen filmek 15 százaléká­ban fordul elő, ahogy a rájuk irányuló kamera lassan pásztázza a színész­nők testét, míg a férfiaknál ez csak négy százalékban van így. Az inter­neten bárki számára elérhető tanul­mány azt vizsgálta, hogyan befolyá­solják a filmek és a média sztereotí­piái a lányok és a fiatal nők életét és vezetői ambícióit. A fenti eredmény tulajdonképpen nem meglepő, hiszen a 2018-ban 20 országban bemutatott tíz legnagyobb kasszasiker egyikét sem nő rendezte, csupán a filmek ne­gyedének volt női producere, és tíz­ből csak egy film forgatókönyvírói között akadt nő. Geena Davis szerint egy női Bond-film vagy szuperhős­film valamelyest lendít a helyzeten, (előbbit évek óta tervezgetik, utób­biból idén láttunk egy gyenge kísér­letet, a Marvei Kapitányt), de ezek fehérhollók, illetve kivételek, ame­lyek erősítik a szabályt. Valójában továbbra is a nemi diszkrimináció és a káros sztereotípiák uralják a film­vásznat, ez pedig aláássa a nők és lá­nyok vezetői ambícióit az élet min­den területén - véli Davis. És bizony igaza van, hiszen a film és a képernyő manapság mindennél erőteljesebben befolyásolja azt, hogy a világ hogyan látja a nőket, illetve ők hogyan látják saját magukat. A lányoknak, ha tisz­tában akarnak lenni a jogaikkal, lát­niuk kell pozitív és hiteles karaktere­ket, amelyek ösztönzik őket. A mé­diatartalmak készítőinek, a filmek alkotóinak pedig támogatniuk kell a nőket és fel kell hagyniuk a káros nemi sztereotípiák ismételgetésével. Hogy pontosak legyünk: a tisztelet­beli Oscar-díj hivatalos neve Jean Hersholt Humanitárius díj, az inté­zetet neve angolul: Geena Davis Ins­titute on Gender in Media. (Garantá­lom, ha rákattintanak a honlapjukra, hosszú órákra ott ragadnak.) Legszí­vesebben teljes egészében idemásol­nám Davis köszönőbeszédét is. A lényeg: viszonylag könnyű lenne változtatni a helyzeten, ha az ünne­pélyes díjátadó közönségét alkotó filmes szakemberek elővennék azo­kat a forgatókönyveket, amelyekkel éppen dolgoznak, és a nevek meg­változtatásával néhány férfikarak­terből női karaktert csinálnának. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Sokkoló népámítás MOLNÁR IVÁN D rágább élelmiszer, növekvő banki díjak, magasabb ingatlan­adó, időskori mélyszegénység a mai fiataloknak - szinte hi­hetetlen, de emberi nyelvre lefordítva ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel vadásznak voksainkra a választás előtt a kor­mánypártok. A Smer, az SNS és a Híd népszerűsége - egyáltalán nem meglepő módon - soha nem látott mélypontra süllyedt, a választásig pedig már csak négy hónap van hátra. Az idő sürget, a pártok így egyre kevésbé válogatnak a módszerekben. Mindent bevetnek, amihez értenek, és mivel már eddig is a választók átverésében bizonyultak a legjobbnak, most is ezt vették elő. Segítünk a szegény dolgozó népen: növeljük a minimálbért és a bérpótlékot - dobták be a jól hangzó szlogeneket. Azzal azonban már nem dicsekednek, hogy a cégek az így megugrott bérköltségeiket áremelések­kel pótolják. Az EU 28 tagországa közül mára így a szlovákiai árvágta a második leggyorsabb, az elemzők szerint pedig ez bizony a kormánypár­tok „érdeme” is. Az SNS-nek szegény cigarettázókon esett meg a szíve, a csúnya pénzügyminisztérium ugyanis a cigire kivetett nagyobb adóval foltozta volna be a költségvetésen támadt lyukat. Andrej Danko SNS- elnök azonban kijelentette, hogy csak a testén keresztül. Fizessenek inkább a szerinte hatalmas profitot felhalmozó bankok, vagyis hosszabbítsák meg a banki különadó hatályát, így az államkassza továbbra is évi 100 millió euró pluszpénzhez jut. Köszönjük, SNS! Kin fogják behajtani a bankok ezt a pénzt? Rajtunk, ügyfeleken, vagyis a már így sem alacsony banki díjak még tovább nőnek. A cigaretta ugyanolyan drága lesz, mint eddig. Nem maradt le azonban a Híd sem, amely az adóalap adómentes részé­nek növelését harcolta ki. Ennek köszönhetően állítólag nőnek az alkal­mazottak bevételei. A természetes személyek jövedelemadóját azonban az önkormányzatok kapják, és ha csökken az alkalmazottak adóterhe, az ön­­kormányzatok bevételei megcsappannak. Egyes felmérések szerint a csa­ládok ezzel a döntéssel átlagosan havi 3,80 euró pluszpénzhez jutnak, míg az önkormányzatok éves adókiesése eléri a 149 millió eurót. Nem csoda, hogy az önkormányzatok máris jelezték: kénytelenek lesznek megemelni az ingatlanadót, és ez azokat is sújtja, akiket az adóalap adómentes részé­nek növelése egyáltalán nem érint. És akkor még nem említettük a Smer nyugdíjrendszerrel kapcsolatos „forradalmi” újításait, például a nyugdíj­plafont, amely ugyan első hallásra szociálisan rendkívül érzékeny ötletnek tűnik, nem árt azonban tudni, hogy emiatt a jövőben tovább csökken a nyugdíjak összege. Magyarul: a mai fiatalok a távoli jövőben ugyan egy­két évvel korábban mehetnek nyugdíjba, ennek tudatában pedig boldo­gabban halhatnak éhen. Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket - vallotta be bemutatkozó beszédében 1940-ben a frissen kinevezett brit miniszterelnök, Winston Churchill. Ha a Smer, az SNS és a Híd politikusai az ő nyomdokain szeretnének járni, ám legyen. Valaki azért szólhatna ne­kik, hogy a rosszból pláne megárt a sok, hiába van szépen becsomagolva. FIGYELŐ Aggódó muszlim ós zsidó szervezetek Aggódnak a németországi zsidó és muszlim vezetők az Alternatíva Németországnak (AfD) szélső­­jobboldali párt megerősödése miatt a türingiai választáson - írták a né­met lapok. Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának volt elnöke kiemelte: ahol egy ilyen párt sikereket ünne­pelhet, ott baj van, és az AfD sza­vazói pontosan tudták, mit tesznek. Egy olyan pártot támogatnak, amely a náci rezsim ártalmatlan színben feltüntetésével és nyílt na­cionalizmusával előkészíti a talajt a kirekesztésnek és a szélsőjobbos erőszaknak. AimanMazyek, a Né­metországi Muzulmánok Központi Tanácsának elnöke úgy véli, az, hogy a türingiai választók negyede szélsőjobboldali pártra szavazott, sokkal több, mint riasztó jel. (MTI) A humán tudományoknak tehet be az MTA átalakítása KÓSAANDRÁS Az új magyar kutatóintézeti hálózat egyelőre tetszhalott állapotban van, s az Akadémia olyan elnököt kaphat, aki „megszabadulna" a kormány­kritikus szakemberektől. Nem kedvelik a magyar kormá­nyok a humán tudományokat, pár­toktól függetlenül, ez már nyugodtan kijelenthető. Korábban Hóm Gyula szocialista kormányfő nevezte „nem termelő tudományágaknak” a böl­csészetet, Orbán Viktor jelenlegi kormányfő mellett is sorra bukkan­nak fel azok a közéleti szereplők (Szé­les Gábor nagyvállalkozó, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke), akik nem is tit­kolják, hogy semmibe veszik ezeket a területeket. Most a Magyar Tudo­mányos Akadémia nemzetközileg is kritizált átszervezésével párhuzamo­san kerülhet olyan vezető az intéz­mény élére, aki nyíltan hangoztatta ellenérzéseit az MTA humán tudomá­nyokkal foglalkozó tagjaival szem­ben, egyenesen Orbán Viktornak. Freund Tamás nemzetközi hírű neu­­robiológus, agykutatóról van szó, aki egy, a Qubit.hu tudományos portál birtokába jutott levélben azt írta, „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudo­mányi kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” már rég meg kellett volna szabadulni, de ez eddig nem si­került, így az érintettek „egyetemi ál­lásaikon akkor is túl fognak élni”, ha intézetük megszűnik „és onnan to­vább mételyezik a közéletet és a fia­talságot”. Freund Tamás sokak sze­rint az MTA leendő elnökeként írta ezt a levelet Orbánnak. (Az érintett egyébként nem cáfolta a levél létét a Qubitnak, de nem akarta a tartalmát bővebben kommentálni.) Freund Ta­más mellett Lamm Vanda jogtudós és Pléh Csaba nyelvész-pszichológus lehet még jelölt - mindketten a hu­mán területről, mindketten nyíltan bírálták az MTA szervezeti meg­csonkítását, a kutatóintézeti hálózat leválasztását az Akadémiáról. És mindketten esélytelennek látszanak arra, hogy pozícióba kerüljenek. Rá­adásul Freund már a harmadik ter­mészettudományos professzor lenne egymás után az MTA élén, miközben éppen a tudományterületeik közötti kiegyensúlyozottság jegyében ha­gyományosan váltakozva kerül az in­tézmény élére humán-, vagy termé­szettudományos szakember. Orbán Viktor barátsága azonban valószínű­leg akkora lobbierőt jelent, hogy Fre­und Tamásból elnök lesz. Korábban ugyan ő is bírálta az átalakítás egyes elemeit, de leginkább csak azt a tö­rekvést, amivel Palkovics László in­novációs miniszter az alapkutatások­ra szánt forrásokat csökkentené. Ezzel párhuzamosan viszont a nyáron létrehozott új szervezet, ami alá az Akadémiától elvett tudomá­nyos intézeteket szervezték be, bár már három hónapja létezik, gyakor­latilag tetszhalott állapotban van. A Népszava írt arról, hogy az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózatnak egyelő­re sem szabályzata, sem alapító ok­irata nincs. A szervezet létrehozásá­nak körülményeit ismerve ez egye­lőre akár jó hír is lehet az itt dolgozó, innen fizetést kapó kutatóknak. Az ELKH vezetője ugyanis az a Maróth Miklós, aki - meglepetés - szintén Orbán Viktor közeli ismerőse, alkal­mai tudományos tanácsadója. Érde­kes párhuzam, hogy Maróth több in­terjúban az átalakítások során Freund Tamáshoz hasonlóan arról beszélt, hogy sokan nem is végeznek valódi tudományos munkát, nem is lenne helyük az MTA-n, ki kellene rúgni őket. Igaz, ő legalább bölcsész, klasszika-filológus, orientalista.

Next

/
Oldalképek
Tartalom