Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-29 / 252. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. október 29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Sikerült megölni a dzsihádista szóvivőt Idlíb. Megölték Abu Hasszán al- Muhadzsirt, az Iszlám Állam terrorszervezet szóvivőjét is az észak-szíriai Aleppo tartomány Ain al-Bajda nevű településén vasárnap - közölte a kurdok vezette Szíriái Demokratikus Erők (SDF) emyőszervezet parancsnoka azt követően, hogy a Donald Trump amerikai elnök bejelentette Abu Bakr al-Bagdadinak, a dzsihádisták vezetőjének megölését. A kurd milícia és az amerikai hírszerzés közösen hajtotta végre a műveletet Muhadzsir ellen, aki a terrorista vezér jobbkezének számított. A szóvivőn kívül négy további szélsőségest is megöltek. (MTI) Libanoni tüntetők barikádjai Bejrútnál Bejrút. A kormány távozását követelő libanoni tüntetők megerősítették a Bejrutba vezető legfőbb útvonalat elzáró úttorlaszt. Miközben a politikai vezetők a barikádok eltávolítására szólították fel a lakosságot, a közösségi oldalakon több, ezzel ellenkező tartalmú felhívás keringett. Tegnap a fővárost az északlibanoni Tripolival összekötő autópálya több szakaszán keresztbe fordított járművek lehetetlenítették el a közlekedést. A tiltakozók előző nap egy 170 kmes élőlánccal jelezték elégedetlenségüket. Libanonban október 17. óta tüntetnek a telj es politikai elit távozásáért, amelyet korruptnak és az ország irányítására alkalmatlannak tartanak. (MTI) Menekültek jönnek Líbiából Róma/Tripoli. Kiköthet Máltán az Open Arms civil hajó 45 migránssal a fedélzetén - közölte aj árművet üzemeltető Proactiva Open Arms civil szervezet a szigetország hatóságaira hivatkozva. Az Open Arms szombaton vette fedélzetére a Líbiából érkező menedékkérőket 55 km-re az olasz Lampedusa szigetétől. A líbiai parti őrség újabb, Európába tartó migránsokkal teli gumicsónakot fordított vissza. A csónakban 53 afrikai migráns volt. A líbiai parti őrség visszakényszeritette a partra a csónakot, a benne ülőket pedig Tripoliba, zárt táborokba vitette. (MTI) Botka távozott az MSZP-ből Szeged. Botka László szegedi polgármester tegnap kilépett az MSZP-ből. Botka az Index hírportálnak úgy fogalmazott, a döntést lelkileg már két éve meghozta. A politikus 18 éves korától, 1991 -tői volt az MSZP tagja, a párt színeiben először 1994-ben választották országgyűlési képviselővé Szegeden, 2014-ig volt a parlament és az MSZP-frakció tagja. 2012-től 2016-ig a párt országos választmányát irányította. 2017-ben az MSZP kormányföjelöltjévé választották, 2002 óta tölti be Szeged polgármesteri posztját. (Index) Argentína újra végveszélyben Argentínában a baloldali elnök győzött, mert a gazdasági válság kimerítette a lakosságot ÖSSZEFOGLALÓ Buenos Aí rés. Elismerte a vasárnapi elnökválasztáson elszenvedett vereségót Maurieio Macri argentin elnök, és gratulált a baloldali ellenzék jelöltjének, Alberto Fernándeznek a győzelméhez. Újra felmerült Argentína fizetésképtelenségének réme, amely az évezred elején padiéra vitte Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságét. Femández a szavazatok 48%-át szerezte meg, míg Macri a 40,47%át. Mivel az egyik jelölt megszerezte a voksok több mint 45%-át, nem kell 2. fordulót tartani. A leendő elnök kiemelte, hogy „minden lehetséges módon együtt akar működni” a hivatalban lévő elnökkel, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetét az elharapódzó infláció közepette orvosolni tudják. Felipe Sole, Femández egyik tanácsadója szerint a szavazók Macrit megszorító politikája miatt büntették meg. A várhatóan december 10-től államfő Alberto Fernandez alelnöke Cristina Kirchner asszony lesz, aki korábban már irányította Argentínát félje halála után. Korrupciós vádak miatt nem indult újra az elnöki posztért, de lehet, hogy alelnökként nagyobb befolyása lesz Argentína életére, mint az államfőnek. Az argentin Központi Bank a választási eredmények közzétételét követően hétfőre virradóra drámai mértékben tovább szigorította a devizavásárlás korlátozását. Magánszemélyek december végéig havonta maximum 200 amerikai dollárt vásárolhatnak havonta bankszámlájukon keresztül, készpénzben viszont csak 100 dollárt vehetnek. Argentínában, ahol a válságok meglehetősen gyakoriak, a lakosság úgy próbál védekezni, hogy dollárba menti át a megtakarításait, mert a peso gyors ütemben veszít az értékéből. Csak a múlt héten 5,86%-kal értékelődött le a peso az amerikai dollárhoz képest: egy dollár most 65 pesót ér. Az infláció szeptember végén 37,7% volt. Újra felmerült Argentína fizetésképtelenségének réme, amely az évezred elején padlóra vitte Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságát. Az IMF hosszas tárgyalások után jelentős összegű hitelt nyújt Buenos Airesnek, de ez az 57 milliárd dollár sem biztos, hogy Alberto Fernández leendő elnök ünnepel, a háttérben jobbkeze, a korrupcióval vádolt vérbeli populista Cristina Kirchner volt államfő (TASR/AP) elegendő lesz a problémák megoldásához. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap cserében megszorító intézkedéseket vár el Argentínától. Ezeket Macri elnök megkezdte, de ezzel el is veszítette népszerűségét. Az új elnök egyből közölte is: gazdasági válság van, mégis megszüntetik Argentína népének szenvedését. Ez célzás arra, hogy a megszorító intézkedéseket nem folytatják tovább. A szegénység ugyanis már így is elérte a lakosság egyharmadát. Pénzt csakis az elittől lehetne elvenni, de az már régóta külföldön tartja a vagyonát. Fernandez igyekezett mindenkit megnyugtatni: tiszteletben tartják a magántulajdont, nem fagyasztják be a bankszámlákat. Mindenki biztos lehet benne, hogy visszakapja a bankban őrzött pénzét - közölte. A hosszú sorok a bankok előtt azt mutatják, hogy sokan nem bíznak a választáson győztes peronista baloldal ígéreteiben Argentínában. (MTI, hvg) Január végéig húzódhat a brexit nevű bohózat Az Európai Unió 27 tagállama jóváhagyta a brexittel kapcsolatos brit halasztási kérelmet. A halasztás 2020. január 31- ig szól. Boris Johnsonók tegnap terjesztettek be egy indítványt a december 12-i előrehozott választásról. Brüsszel. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: 2020. január 31-ig elhalasztják az Egyesült Királyság kiválását az unióból. A 27- ek brüsszeli EU-nagykövetei egyhangúlag megegyeztek a jelenleg érvényes október 31-ei határidő rugalmas kiteijesztéséről. Tusk közölte: nem lesz szükség soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történik a jóváhagyás. Az úgynevezett rugalmas halasztás lényegében azt jelenti, hogy amennyiben esetleg korábban sikerül a brit kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés ratifikálása, akkor a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Emmanuel Macron francia elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetését követőenjelezte, országa nem torpedózza meg a döntést. Franciaország ezt megelőzően azon az állásponton volt, hogy egy rövidebb halasztás megfelelőbb lenne. Németország nagyon ellenezte ezt, hivatalosan azzal érvelve, hogy ezzel az EU beavatkozna a brit belpolitikába. Arról is szó van azonban, hogy Berlin sokkal inkább szeretné, ha a brexit minél puhább lenne, mint Párizs, mert erősebb gazdasági érdekeik fűződnek az európai-brit vámunió fennmaradásához. A francia kormány viszont arra számít, hogy politikai súlyuk jelentősen megnőne az EU-ban a britek távozásával. Rögtön övék lenne például az unió legnagyobb hadserege. A tagállamok végül mind a német kormány álláspontját támogatták. Boris Johnson brit kormányfő korábban többször is kijelentette, ha törik, ha szakad, távoznak október végén. Ehhez képest most december 12-re előrehozott választást javasol. Tusk tegnapi bejelentése után megint minden figyelem a brit alsóházra irányul: Boris Johnsonék megpróbálkoztak egy indítvánnyal a december 12-i előrehozott választás kiírása érdekében. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyelőre Türingiában tarolt a szélsőséges AfD Nagy előnnyel a legnagyobb eddigi kormánypárt, a posztkommunista Baloldal (Dia Linke) nyerte a námet Türingia tartományban tartott helyi törvényhozási választást. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pedig megelőzte a Kereszténydemokrata Uniót (CDU. Erfurt. A Baloldal - valamennyi országos és tartományi választást együttvéve - története legjobb eredményét érte el (31%), és első alkalommal végzett az első helyen egy tartományi választáson. Koalíciós társai, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek visszaesése miatt azonban kormánya elveszítette a többséget az erfurti Landtagban. A választás másik nyertese az idegenellenes AfD (23,4%), amely bőven megduplázta támogatottságát, a leg-Most vagy soha! Harcba szólít az idegenellenes AfD plakátja. (TASR/AP) nagyobb vesztes pedig Merkel kancellár pártja, a CDU, amely elveszítette szavazói nagyjából harmadát (21,8%). Az egykori NDK területén fekvő tartomány új kormányának megalakítása hosszú folyamat lesz, mert a CDU nem hajlandó kormányozni a Baloldallal, az AfD-vel pedig egy párt sem akar együttműködni. Máris aggodalmuknak adtak hangot a németországi zsidó és muszlim vezetők az AfD előretörése miatt. (MTI) még nem reagált az új fejlemények fényében arra, hogy támogatják-e ezt a javaslatot. A jelenlegi ismeretek szerint a Munkáspárt csak akkor akarja megszavazni a választást, ha biztos, hogy nem lesz megállapodás nélküli brexit. A kormány bejelentette, hogy ha a munkáspártiak nem szavazzák meg a december 12-i választást - aminek megszavazásához kétharmad kéne -, akkor támogatni fogják a Liberális Demokraták és a skót nacionalisták alternatív indítványát, ami úgy változtatná meg a törvényt, hogy lehessen tartani egy választást december 9-én, hétfőn. Ehhez nem kell kétharmados többség, elég a szimpla többség is. Tény viszont, hogy az Egyesült Királyságban hagyományosan csütörtökön vannak a szavazások... (MTI, ú) Előretört Salvini Ligája Umbriában Perugia. A Liga vezette jobboldal jelöltje nyerte az Umbriában vasárnap tartott tartományi választást több mint 57%-os eredménnyel. Több szempontból is sikernek számít ez a volt belügyminiszter, Matteo Salvini és a Liga számára. Az idegenellenességet zászlajára tűző párt által a tartomány élére jelölt Donatella Tesei egy hagyományosan baloldali, 50 éve „vörös fellegvárnak” tartott térségben szerzett jelentős többséget. A Firenze és Róma között fekvő Umbriának a 70-es évek óta kizárólag baloldali-balközép elnöke volt. Ez a legdélebbi régió, ahol az északolasz erőnek számító Liga saját elnökjelölttel tudott győzelmet aratni. A jobboldal Ümbriával 12-re emelte az általa vezetett régiók számát a 20 olasz tartományból. (MTI, ú)
