Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-26 / 250. szám
2 KÖZÉLET 2019. október 26. | www.ujszo.com Az orvosok tiltakoztak a kórházreform ellen Marián Kollár, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke tegnap a parlament előtt tiltakozott a készülő reform előtt (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) néhány tagja a parlament épülete előtt tiltakozott Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter kórhézreformja ellen. Az SLK szerint a reform semmilyen érdemi változást nem hozna. A tárca elutasította a kamara állításait. A parlament a jövő hét elején szavaz Andrea Kalavská kórházreformjáról. Egyelőre bizonytalan, hogy a javaslatot megszavazzák-e a képviselők, hiszen az egészségügyi minisztert jelölő Smer, valamint az SNS is ködösen fogalmazott az ügyben. Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője sem tudott semmi konkrétat mondani. „Találkoztunk az összes párttal, beleértve a miniszter asszonyt jelölő pártot is. Hogy teljes lesz-e a támogatás, azt majd meglátjuk a parlamentben” - jelentette ki a szóvivő. A koalíciós pártok közül a Híd, az ellenzéki pártok közül az SaS és az OEaNO már egyértelműen leszögezte, hogy Kalavská számíthat a támogatásukra. A kamara tiltakozik A reform nemcsak a parlamenti pártokat, hanem a szakmai közvéleményt is megosztja. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) és a Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) is örömmel fogadta, hogy a javaslat a parlament elé került, hiszen elmondásuk szerint az egészségügyben mindenképpen szükség van valamilyen változtatásra, mivel a jelenlegi állapot már fenntarthatatlan. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) viszont teljességgel ellenzi, hogy a parlament megszavazza a kórházreformot. A kamara emiatt nyílt levelet küldött az egészségügyi miniszternek, melyben a reform legfontosabb mozzanatait bírálta. Kalavskának felrótták, hogy a szlovák egészségügy legnagyobb problémáját, a munkaerőhiányt nem oldja meg az, ha a kórházakat átcsoportosítják lokális, regionális és nemzeti kórházakra. Az SLK szerint éppen a munkaerőhiányon bukik meg a reform másik fontos pontja, vagyis a maximális várakozási idők meghatározása. Az orvosok abban is problémát látnak, hogy a reform tovább bővítené az egészségbiztosítók jogi hatáskörét, mely szerintük már így is túlságosan széles. „A felsoroltak miatt kénytelenek vagyunk Önt felszólítani, hogy a kórházreformról szóló javaslatot törölje a parlament napirendjéből” - utasították Kalavskát az orvosok. Az ellenzék reformot akar Mivel a miniszter nem teljesítette az orvosok követelését, az SLK elnöke, Marián Kollár néhány munkatársával együtt a parlament előtt fejezte ki tiltakozását. Kollár ismét elmondta, hogy a reform leginkább az egészségbiztosítóknak kedvezne, nem pedig a betegeknek. A kamara sajtótájékoztatóját Janka Cigániková, az SaS parlamenti képviselője szakította félbe, aki éles szóváltásba keveredett az SLK elnökével. „Doktor úr, el kell ismernie, hogy ilyen katasztrofális állapotú egészségügyben egyszerűen nem lehet betegeket gyógyítani. Ezzel valamit kezdeni kell. A Szlovák Orvosi Kamara viszont csak annyit mondd, hogy a reform rossz, azt viszont nem Mohi atomerőmű: Lassan kezdik büntetni teszi hozzá, hogyan lehetne jobb” - hangoztatta Cigániková. INESS: elképzelés nélkül A szakértők többsége egyetért abban, hogy Kalavská kórházreformja az utóbbi évek egyik legátfogóbb egészségügyi törvénymódosítása lenne. Az Egészségpolitikai Intézet (IFP) elemzői 3 éven keresztül gyűjtötték és elemezték az adatokat. Az elkészített javaslat értelmében a reform teljes implementálása csaknem 10 éven keresztül zajlana. Az INESS társadalomkutató intézet szakértői ezzel összefüggésben megvizsgálták, hogy az utóbbi 15 évben hányszor módosították az egészségüggyel kapcsolatos legfontosabb törvényeket. Az elemzés rámutatott, hogy a 11 legfontosabb egészségügyi törvényt 2004 óta összesen 341 alkalommal módosították. Ez azt jelenti, hogy évente átlagban 21 törvénymódosítást hajtottak végre. A leggyakrabban változtatott törvény az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény, melyet még 2004-ben, Rudolf Zajac minisztersége alatt vezettek be (Kalavská reformja is erre a törvényre vonatkozik), ez azóta 67 módosításon esett át. Martin Vlachynsky, az INESS elemzője szerint a rengeteg törvénymódosítás annak a jele, hogy az egészségügyből hiányoznak az elképzelések. „Gyakorlatilag az egyetlen jelentősebb reform 2004 óta a Radicová-kormány rövid irányítása alatt zajlott” - olvasható az INESS elemzésében. a bírókat újabb késés várható ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Mohi. A Szlovák Villamos Művek a rengeteg halasztást követően az aktuális ütemtervet sem lesz képes betartani a mohi atomerőmű harmadik blokkjának a beindításával kapcsolatban - derül ki a Szlovák Atomenergia-felügyelet (ÚJD) legfrissebb nyilatkozatából. A mohi atomerőmű új blokkjainak az építése kezd átcsapni egy. soha véget nem érő történetbe. Csak emlékeztetőül: az eredeti tervek szerint a két új blokkot 2013-ig szerették volna üzembe helyezni, az ütemterv tavalyi módosítása szerint pedig a harmadik blokk átadásának az idei második negyedévben kellett volna megvalósulnia, a 4. blokk átadását pedig 2020 második negyedévére tervezték. Ezt azonban idén újabb nyolc hónappal toldották meg, vagyis a harmadik blokkot legkésőbb jövő februárban kellett volna beindítani, ma már azonban ezt is elvetették. „A felügyelet szakemberei rengeteg hiányosságot találtak, amelyek elhárítása nélkül nem adunk engedélyt a munkálatok folytatására. A 3. blokk beindítására így leghamarabb 2020 második negyedévében kerülhet sor” - nyilatkozta Miriam Vachová, az ÚJD hivatalvezetője. Marta Ziaková, az ÚJD elnöke már korábban figyelmeztetett arra, hogy „számukra nem az a fontos, mikor kerül sor az átadásra, hanem az, hogy az erőmű biztonságos legyen”. A 3. blokk késése miatt kitolódik a 4. blokk beindítása is. Eredetileg azzal számoltak, hogy ez utóbbit a 3. blokk után egy évvel adják át, az ÚJD legutóbbi nyilatkozatai szerint azonban ez is több időt vesz majd igénybe. A két új blokk építésének az elhúzódásával párhuzamosan nőnek a költségek is. Míg eredetileg 2,8 milliárd eurós kiadásokkal számoltak, mára 5,7 milliárd euróra nőtt a költségvetés. (mi, TASR) A két új blokkot 2013-ban kellett volna befejezni (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A Pozsonyi III. Járásbíróság bírája kérte bírói tevékenységének felfüggesztését, miután nyilvánosságra került Marián Koönerrel, a Ján Kuciak meggyilkolásának megrendelésével vádolt nagyvállalkozóval folytatott kommunikációja. Pozsony. David Lindtner, a Pozsonyi III. Járási Bíróság volt elnöke saját maga kérte, függesszék fel, miután a postoj.sk szlovák konzervatív portál nyilvánosságra hozta üzenetváltásait Marián Kocnerrel. Eddig ő az első a Kocnerrel kapcsolatban lévő bírók közül, aki önreflexiót gyakorolt. Mint mondja, az aktuális társadalmi helyzet alapján döntött így. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter és Lenka Prazenková, az Országos Bírói Tanács elnöke is üdvözölte a bíró döntését. A körülbelül 200 üzenetből kiderül, hogy a bíró és Kocner személyesen is találkoztak, valamint többször beszéltek egymással telefonon. Kocner leginkább azokról a bírókról érdeklődött, akik az őt érintő ügyekben ítélkeztek. Prazenková szerint a nagyvállalkozóval kapcsolatban álló többi bírónak is hasonlóképpen kellene eljárnia. O maga Vladimír Sklenka, a Pozsonyi I. Járásbíróság bírája ellen kezdeményezett fegyelmi eljárást, melynek befejezéséig a fegyelmi testület átmenetileg felfüggesztette a bírót. Sklenkáról a Denník N portál publikálta, hogy rendszeresen kommunikált Kocnerrel, sőt Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkárral is együttműködött. Sklenka jelentette Kocner kapcsolódási pontját a Legfelsőbb Bíróságra, méghozzá annak alelnökéhez, Jarmila Urbancovához. Urbancová tagadja, hogy tudott volna Sklenka és Kocner kapcsolatáról, és függetlenül attól, hogy kollégái kérték, mondjon le posztjáról, Urbancová nem gondolja, hogy szükség lenne erre a lépésre. A Kocner telefonjából folyamatosan előkerülő bírók neveinek is betudható, hogy a lakosság nem bízik meg a bíróságainkban. Egy idei európai uniós felmérésből például kiderült, hogy a hazai megkérdezettek kevesebb mint harmada tartja bíróságainkat függetlennek. Az Európai Bizottság 2016 óta méri fel a tagállamok lakóinak véleményét országuk bíróságáról, Szlovákia helyzete az elmúlt négy évben nem sokat változott. A tavalyi összesítés szerint Szlovákia az utolsó előtti helyet foglalja el, ami azt jelenti, hogy tőlünk csak a horvátok értékelik rosszabbnak a saját bíróságaikat. Míg tavaly a szlovákiai megkérdezettek 29%-a ítélte bíróságainkat függetlennek, addig a csehek 51%-a gondolta ugyanezt saját bíróságairól. A leginkább Dániában, Finnországban és Ausztriában elégedettek a válaszadók, mindhárom országban a lakosok több mint 8 0%a vélekedett pozitívan a bíróságaikról. (szh, TASR, euractiv.sk) Vladimír Sklenkát, a Pozsonyi I. Járásbíróság bíróját ideiglenesen felfüggesztették, ezért csak rendkívüli esetekben léphet a bíróság épületébe, ügyiratok nem kerülhetnek kezébe, s fizetésének 70 százalékát megvonták tőle, ami annyit jelent, hogy csak havi 800 eurós fizetésre számíthat (TASR-felvétel)
