Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-25 / 249. szám
2 I KÖZÉLET 2019. október 25. | www.ujszo.com Ot- vagy négypárti találkozó lesz Az MKP megint tárt karokkal vár mindenkit, a Hidat is (Somogyi Tibor felvétele) Érsek: Danko inkább törődjön az SNS tárcáival Pozsony. Érsek Árpád (Híd) közlekedési és építésügyi miniszter szerint nem igaz, hogy tárcája nem törődik az idegenforgalmi ágazattal. Érsek ezzel Andrej Danko SNS-elnök bírálatára reagált. Hozzátette, Dankónak elsősorban azokkal a minisztériumokkal kellene törődnie, amelyek a pártja irányítása alá tartoznak. Megjegyezte, hogy Danko többször kritizálta a közlekedési ágazatot, ami „kissé kellemetlenül érintette őt és a minisztériumban dolgozókat”. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben nőtt a Szlovákiába látogató turisták száma: „Ez a növekedés 8-10 százalékos, és nemcsak a hazai, hanem a külföldi turisták száma is emelkedett” - mondta Érsek. Bírálta az SNS javaslatát az idegenforgalmi és sportminisztérium létrehozására, amelyet a héten a Híd képviselőinek köszönhetően söpört le az asztalról a parlament. Az új tárcával kapcsolatban kijelentette, az ország legkisebb minisztériumának fenntartási költsége mintegy 140 millió euró. „Nem ez a legmegfelelőbb pillanat, hogy erről döntsünk. Ez már legyen a következő kormány feladata” - tette hozzá. Ugyanakkor rámutatott, hogy a közlekedési tárca több mint 100 millió eurót „takarított meg” az oktatási minisztériumnak azzal, hogy átvállalta azon uniós forrásokat, amelyeket az SNS-jelöltje, Martina Lubyová képtelen volt meríteni. „Fel kell tenni a kérdést, ki felel az oktatásért, és miért kell a közlekedési minisztériumnak újabb programot is vállalnia a 100 milliós megtakarításért. Ezt mind figyelembe kell venni, mielőtt valaki „megtámadja a közlekedési tárcát” - mondta az az SNS minisztériumára utalva Érsek. (TASR) CZÍMER GÁBOR Pozsony, ötpárti találkozót hívott össze a mai napra az MKP, ahol a parlamenti választás előtti együttműködésről szeretnének egyeztetni. Az Összefogás, a Magyar Fórum és az MKDSZ jelezte, hogy részt vesz. A Híd pedig valószínűsítette, hogy képviselteti magát. Bugár Béla, a Híd elnöke nem tud részt venni a találkozón, de nem zárták ki, hogy a párt ennek ellenére képviselteti magát. A Híd vezetője tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján azonban arról beszélt, nem tudja, mit akar Menyhárt József pártja. „Az MKP Országos Tanácsa korábban úgy döntött, hogy a Híd és az MKP együttműködésére, egy választási pártra építve gyakorlatilag létrejönne az, aminek alapján a többi párttal is lehetne tárgyalni az esetleges együttműködésről. Kedden ezt az MKP országos elnöksége elutasította, ezzel szembe ment egy fölérendelt szerv döntésének. De ez az ő dolguk. Ez azt jelenti, hogy én nem tudom, mit akarnak” - mondta Bugár. Az MKP elnöksége kedden elutasította a Híddal való közös indulás azon formáját, amelynek értelmében az MKDSZ-ből hoztak volna létre egy választási pártot. Ennek a Régiók Pártja Híd MKP lett volna a neve. A listára kerülőknek el kellett volna fogadniuk a pártok értékrendbeli különbségeit és egymás ellen nem kampányolhatnak volna. A parlamentbe jutás után a bejutott képviselők közös frakciót hoztak volna létre. A pártelnökök pedig nem szerepelhettek volna a közös választási lista élén. A két nagy párt 50—50 helyet kapott volna a jelöltlistán, további 50 helyet, egy kisebbségi kvótát tartottak volna fenn a többi nemzetiségnek így a szlovákoknak és a további politikai szubjektumoknak. Bugár Béla, a Híd elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, ebből a kvótából az MKP is „lekanyarított magának”. Meg nem erősített információk szerint a választási párt közgyűlésében kétharmados többséggel lehetett volna döntéseket hozni, így az egyéb kisebbségek és pártok számára fenntartott helyek kulcsfontosságúvá váltak volna. Az MKDSZ-ből létrehozandó választási párttal kapcsolatban Csúsz Péter, az MKP Országos Elnökségének tagja, a Besztercebányai Kerületi Tanács elnöke elmondta, szerinte az együttműködés feltételeinek kialakításába a két nagyobb párton kívül a többi politikai szubjektumot is be kell vonni. Hozzátette, azért nem támogatták az előző változatot, mert azt a kisebb pártok nélkül dolgozták ki. Közben a magyar pártok közötti viszony nem felhőtlen. Míg a Magyar Fórum vezetője, Simon Zsolt arra szólította fel Bugáit, magyarázza meg, honnan volt a Kuciakgyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocnemek idő előtti információja a 2016-os kormányalakításról, addig a Híd elnöke az Összefogást támadta. Bugár arról beszélt, hogy az újonnan bejegyzett párt hátterében a magyarországi kormánypárt, a Fidesz illetve oligarchák állnak. Hozzátette, ha ilyen párt jelöltlistájára lépne a Híd „megenné” őt. Bugár vádjait azonban az Összefogás visszautasította. A mozgalom egyben azt ígérte, rövid időn belül nyilvánosságra hozza támogatóinak névsorát. „A Híd vezetése saját pártmodelljéből kiindulva nem tudja elképzelni, hogy nagyvállalkozók, oligarchák és tisztázatlan hátterű finanszírozás nélkül is lehet politikai szervezetet alapítani” - fogalmaz a mozgalom közleménye. Romlik a versenyképességünk ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia évről évre egyre kevésbé vonzó hely a vállalkozások számára - derül ki a Világbank legfrissebb elemzéséből. Pozsony. Versenyképesség szempontjából a V4-es országok közül továbbra is csak Magyarországot körözzük le. A Világbank Doing Business 2020 ranglistájának az összeállításánál a vállalkozások működéséhez kapcsolódó tíz területet vizsgáltak: cégalapítás; építkezések engedélyezése; villamos hálózatra csatlakozás; tulajdoni bejegyzés; hitelhez jutás; befektetések védelme; adófizetés; külkereskedelem; jogérvényesítés; fizetésképtelenség rendezése. Szlovákia 2015- ben még a 29. helyen volt a világ 190 országát az üzleti környezetük minősége alapján rangsoroló toplistán, az elmúlt években azonban egyre lejjebb szorult: 2016-ban a 33., 2017-ben a 39., tavaly pedig a 42. helyig esett vissza. A lejtmenet idén sem állt meg, a friss versenyképességi listán Szlovákia már csak a 45. Ezzel a csehek és a lengyelek is megelőzik Szlovákiát, Lengyelország idén a 40., Csehország a 41. legjobb feltételeket kínálja a vállalkozóknak az ottani letelepedésre. Egy hellyel megelőz minket azonban Szerbia is, míg Magyarország az 52. helyen található. Ä legversenyképesebb országok toplistáját egyébként továbbra is Uj-Zéland vezeti, amit Szingapúr, Hongkong, Dánia, Dél- Korea és az Egyesült Államok követ. A 190-es lista utolsó helyem ezúttal is Líbia, Jemen, Venezuela, Eritrea és Szomália osztozik. Az elemzők szerint egyáltalán nem mellékes, hogy egy-egy ország milyen besorolást szerez, a rangsort ugyanis a gazdasági és pénzügyi élet minden szereplője, a potenciális befektetők rendszeresen figyelemmel kísérik, így fontos gyakorlati jelentősége is van a beruházási célpontok kiválasztásánál. (mi) Senki sem állítja le a 800 milliós törvénytelen versenytárgyalást ÖSSZEFOGLALÓ Az egészségügyi minisztérium továbbra sem állította le a mentőállomások pótlására kiírt közbeszerzést, mellyel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy törvénytelenül zajlott. Andrea Kalavská (Smer) miniszter szerint a 800 milliós tender megszüntetésére nincs jogi felhatalmazása. Pozsony. A hiányzó mentőállomások pótlására azért van szükség, mert az egyik legnagyobb szolgáltató, a dán Falck cég jövőre távozik az országból. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) közbeszerzési eljárása azonban nemrégiben botrányba fulladt. A tenderről döntő öttagú bizottságból ugyanis többen gyanúba keveredtek, hogy szoros szálak fűzik őket a győztes céghez. Az összeférhetetlenség mellett továbbá az is felmerült, hogy az ÚDZS törvénytelen módon írta ki a versenyt. A botrány kirobbanása után távoznia kellett Tomás Haskónak, a hivatal elnökének. Leállíthatatlan tender? Az ellenzéki képviselők szerint ezzel a probléma nem oldódott meg, hiszen a törvénytelen tender helyett újat kellene kiírni. Az egészségügyi minisztérium azonban állítja, hogy Kalavská nem kompetens az ügyben. „Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a miniszternek nincs jogi hatásköre az említett közbeszerzési eljárás leállítására. A tender megszüntetésével kapcsolatos jogi véleményüket hangoztató személyek nem javasolnak konkrét lépéseket, mindössze általános kijelentéseket tesznek, mellyel a minisztérium szerint félrevezetik a közvéleményt” - közölte Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. Andrea Letanovská, a Za l’udí egészségügyi szakértője úgy véli, hogy a minisztérium éppen ezekkel a kijelentéseivel vezeti félre az embereket. „Nem kell ahhoz semmiféle jogi végzettség, hogy kimondhassuk: egy tisztességes országban minden közigazgatásbeli döntést felül lehet vizsgálni, és meg lehet szüntetni” — fogalmazott az orvos. Tomás Drucker (Dobrá vol’ba) korábbi egészségügyi miniszter szintén úgy véli, hogy Kalavskának muszáj valamilyen megoldást találnia arra, hogy leállítsa a tendert. Bezárhatják az ÚDZS-t A. szlovák orvosszakszervezet (LOZ) mindeközben egy közös tárgyalás során azt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy szüntessék meg az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalt, mivel fenntartása évente több millió euróba kerül az államnak, a feleslegessége pedig a mostani mentőbotránynál is jól megmutatkozott. Andrea Kalavskának a javaslat nincs ellenére. „Az ÚDZS-nek jelenleg rengeteg feladatot kell teljesítenie. Ha ezeket szét tudnánk osztani, az jobb és hatékonyabb megoldás lehetne” - mondta a miniszter. Peter Visolajsky, a LOZ elnöke viszont hozzátette, hogy erről Kalavská nem dönthet egyedül, ezért törvénymódosításra lenne szükség. Ándrea Letanovská abszurdnak nevezte az ÚDZS bezárásával kapcsolatos elképzelést. „Nem állítom, hogy a hivatalnak jelenleg nincsenek hibái. Ezeket azonban ki kell küszöbölni, és javítani kell a működésén” - fogalmazott a Za l’udí szakértője. Andrej Kiska, a párt elnöke szerint a miniszternek nem a hivatal bezárásával kellene foglalkoznia, hanem a gyanús tender leállításával. „Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal egy olyan alapvető szerv, melynek az a feladata, hogy rámutasson az orvosok és a nővérek hibáira. Éppen ez az a hivatal, mely nemcsak az állami, hanem a magánkézben lévő intézményeket is ellenőrzi, a kórházakat, a rendelőket, mindent” - jelentette ki az egykori államfő. (nar, TASR, vzdravotnictve.sk) Az illetékesek nem tudják, kinek kellene beszüntetnie a mentőszolgálat üzemeltetésére kiírt tendert (TASR-felvétel)