Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-25 / 249. szám

2 I KÖZÉLET 2019. október 25. | www.ujszo.com Ot- vagy négypárti találkozó lesz Az MKP megint tárt karokkal vár mindenkit, a Hidat is (Somogyi Tibor felvétele) Érsek: Danko inkább törődjön az SNS tárcáival Pozsony. Érsek Árpád (Híd) közlekedési és építésügyi mi­niszter szerint nem igaz, hogy tárcája nem törődik az idegen­­forgalmi ágazattal. Érsek ez­zel Andrej Danko SNS-elnök bírálatára reagált. Hozzátette, Dankónak elsősorban azokkal a minisztériumokkal kellene tö­rődnie, amelyek a pártja irányí­tása alá tartoznak. Megjegyezte, hogy Danko többször kritizálta a közleke­dési ágazatot, ami „kissé kelle­metlenül érintette őt és a mi­nisztériumban dolgozókat”. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben nőtt a Szlovákiába látogató turisták száma: „Ez a növekedés 8-10 százalékos, és nemcsak a hazai, hanem a kül­földi turisták száma is emelke­dett” - mondta Érsek. Bírálta az SNS javaslatát az idegenforgalmi és sportminisz­térium létrehozására, amelyet a héten a Híd képviselőinek kö­szönhetően söpört le az asztal­ról a parlament. Az új tárcával kapcsolatban kijelentette, az ország legkisebb minisztériu­mának fenntartási költsége mintegy 140 millió euró. „Nem ez a legmegfelelőbb pillanat, hogy erről döntsünk. Ez már le­gyen a következő kormány fel­adata” - tette hozzá. Ugyanakkor rámutatott, hogy a közlekedési tárca több mint 100 millió eurót „takarított meg” az oktatási minisztérium­nak azzal, hogy átvállalta azon uniós forrásokat, amelyeket az SNS-jelöltje, Martina Lubyová képtelen volt meríteni. „Fel kell tenni a kérdést, ki felel az okta­tásért, és miért kell a közleke­dési minisztériumnak újabb programot is vállalnia a 100 milliós megtakarításért. Ezt mind figyelembe kell venni, mielőtt valaki „megtámadja a közlekedési tárcát” - mondta az az SNS minisztériumára utalva Érsek. (TASR) CZÍMER GÁBOR Pozsony, ötpárti találkozót hívott össze a mai napra az MKP, ahol a parlamenti választás előtti együttműkö­désről szeretnének egyeztetni. Az Összefogás, a Magyar Fórum és az MKDSZ jelezte, hogy részt vesz. A Híd pedig valószínűsítette, hogy képviselteti magát. Bugár Béla, a Híd elnöke nem tud részt venni a találkozón, de nem zár­ták ki, hogy a párt ennek ellenére képviselteti magát. A Híd vezetője tegnapi parlamenti sajtótájékoztató­ján azonban arról beszélt, nem tudja, mit akar Menyhárt József pártja. „Az MKP Országos Tanácsa korábban úgy döntött, hogy a Híd és az MKP együttműködésére, egy választási pártra építve gyakorlatilag létrejönne az, aminek alapján a többi párttal is lehetne tárgyalni az esetleges együttműködésről. Kedden ezt az MKP országos elnöksége elutasítot­ta, ezzel szembe ment egy föléren­delt szerv döntésének. De ez az ő dol­guk. Ez azt jelenti, hogy én nem tu­dom, mit akarnak” - mondta Bugár. Az MKP elnöksége kedden eluta­sította a Híddal való közös indulás azon formáját, amelynek értelmé­ben az MKDSZ-ből hoztak volna létre egy választási pártot. Ennek a Régiók Pártja Híd MKP lett volna a neve. A listára kerülőknek el kellett volna fogadniuk a pártok értékrend­beli különbségeit és egymás ellen nem kampányolhatnak volna. A parlamentbe jutás után a bejutott képviselők közös frakciót hoztak volna létre. A pártelnökök pedig nem szerepelhettek volna a közös válasz­tási lista élén. A két nagy párt 50—50 helyet kapott volna a jelöltlistán, to­vábbi 50 helyet, egy kisebbségi kvó­tát tartottak volna fenn a többi nem­zetiségnek így a szlovákoknak és a további politikai szubjektumoknak. Bugár Béla, a Híd elnöke ezzel kap­csolatban azt mondta, ebből a kvó­tából az MKP is „lekanyarított ma­gának”. Meg nem erősített informá­ciók szerint a választási párt közgyűlésében kétharmados több­séggel lehetett volna döntéseket hozni, így az egyéb kisebbségek és pártok számára fenntartott helyek kulcsfontosságúvá váltak volna. Az MKDSZ-ből létrehozandó vá­lasztási párttal kapcsolatban Csúsz Péter, az MKP Országos Elnöksé­gének tagja, a Besztercebányai Ke­rületi Tanács elnöke elmondta, sze­rinte az együttműködés feltételeinek kialakításába a két nagyobb párton kívül a többi politikai szubjektumot is be kell vonni. Hozzátette, azért nem támogatták az előző változatot, mert azt a kisebb pártok nélkül dol­gozták ki. Közben a magyar pártok közötti viszony nem felhőtlen. Míg a Ma­gyar Fórum vezetője, Simon Zsolt arra szólította fel Bugáit, magya­rázza meg, honnan volt a Kuciak­­gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocnemek idő előtti infor­mációja a 2016-os kormányalakí­tásról, addig a Híd elnöke az Össze­fogást támadta. Bugár arról beszélt, hogy az újonnan bejegyzett párt hátterében a magyarországi kor­mánypárt, a Fidesz illetve oligar­chák állnak. Hozzátette, ha ilyen párt jelöltlistájára lépne a Híd „me­genné” őt. Bugár vádjait azonban az Összefogás visszautasította. A mozgalom egyben azt ígérte, rövid időn belül nyilvánosságra hozza tá­mogatóinak névsorát. „A Híd ve­zetése saját pártmodelljéből kiin­dulva nem tudja elképzelni, hogy nagyvállalkozók, oligarchák és tisztázatlan hátterű finanszírozás nélkül is lehet politikai szervezetet alapítani” - fogalmaz a mozgalom közleménye. Romlik a versenyképességünk ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia évről évre egyre kevésbé vonzó hely a vállal­kozások számára - derül ki a Világbank legfrissebb elemzé­séből. Pozsony. Versenyképesség szempontjából a V4-es országok kö­zül továbbra is csak Magyarországot körözzük le. A Világbank Doing Business 2020 ranglistájának az összeállításánál a vállalkozások működéséhez kapcsolódó tíz terüle­tet vizsgáltak: cégalapítás; építkezé­sek engedélyezése; villamos háló­zatra csatlakozás; tulajdoni bejegy­zés; hitelhez jutás; befektetések vé­delme; adófizetés; külkereskede­lem; jogérvényesítés; fizetésképte­lenség rendezése. Szlovákia 2015- ben még a 29. helyen volt a világ 190 országát az üzleti környezetük mi­nősége alapján rangsoroló toplistán, az elmúlt években azonban egyre lejjebb szorult: 2016-ban a 33., 2017-ben a 39., tavaly pedig a 42. helyig esett vissza. A lejtmenet idén sem állt meg, a friss versenyképességi listán Szlovákia már csak a 45. Ezzel a cse­hek és a lengyelek is megelőzik Szlovákiát, Lengyelország idén a 40., Csehország a 41. legjobb felté­teleket kínálja a vállalkozóknak az ottani letelepedésre. Egy hellyel megelőz minket azonban Szerbia is, míg Magyarország az 52. helyen ta­lálható. Ä legversenyképesebb or­szágok toplistáját egyébként to­vábbra is Uj-Zéland vezeti, amit Szingapúr, Hongkong, Dánia, Dél- Korea és az Egyesült Államok kö­vet. A 190-es lista utolsó helyem ez­úttal is Líbia, Jemen, Venezuela, Eritrea és Szomália osztozik. Az elemzők szerint egyáltalán nem mellékes, hogy egy-egy ország mi­lyen besorolást szerez, a rangsort ugyanis a gazdasági és pénzügyi élet minden szereplője, a potenciális be­fektetők rendszeresen figyelemmel kísérik, így fontos gyakorlati jelen­tősége is van a beruházási célpontok kiválasztásánál. (mi) Senki sem állítja le a 800 milliós törvénytelen versenytárgyalást ÖSSZEFOGLALÓ Az egészségügyi minisztérium továbbra sem állította le a mentőállomások pótlására kiírt közbeszerzést, mellyel kapcsolatban felmerült a gya­nú, hogy törvénytelenül zaj­lott. Andrea Kalavská (Smer) miniszter szerint a 800 milliós tender megszüntetésére nincs jogi felhatalmazása. Pozsony. A hiányzó mentőállo­mások pótlására azért van szükség, mert az egyik legnagyobb szolgál­tató, a dán Falck cég jövőre távozik az országból. Az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatal (ÚDZS) közbe­szerzési eljárása azonban nemrégi­ben botrányba fulladt. A tenderről döntő öttagú bizottságból ugyanis többen gyanúba keveredtek, hogy szoros szálak fűzik őket a győztes céghez. Az összeférhetetlenség mellett továbbá az is felmerült, hogy az ÚDZS törvénytelen módon írta ki a versenyt. A botrány kirobbanása után távoznia kellett Tomás Haskónak, a hivatal elnökének. Leállíthatatlan tender? Az ellenzéki képviselők szerint ezzel a probléma nem oldódott meg, hiszen a törvénytelen tender helyett újat kellene kiírni. Az egészség­­ügyi minisztérium azonban állítja, hogy Kalavská nem kompetens az ügyben. „Ismételten hangsúlyoz­zuk, hogy a miniszternek nincs jogi hatásköre az említett közbeszerzési eljárás leállítására. A tender meg­szüntetésével kapcsolatos jogi vé­leményüket hangoztató személyek nem javasolnak konkrét lépéseket, mindössze általános kijelentéseket tesznek, mellyel a minisztérium szerint félrevezetik a közvéle­ményt” - közölte Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. Andrea Letanovská, a Za l’udí egészségügyi szakértője úgy véli, hogy a minisztérium éppen ezekkel a kijelentéseivel vezeti félre az em­bereket. „Nem kell ahhoz semmi­féle jogi végzettség, hogy kimond­hassuk: egy tisztességes országban minden közigazgatásbeli döntést felül lehet vizsgálni, és meg lehet szüntetni” — fogalmazott az orvos. Tomás Drucker (Dobrá vol’ba) ko­rábbi egészségügyi miniszter szin­tén úgy véli, hogy Kalavskának muszáj valamilyen megoldást ta­lálnia arra, hogy leállítsa a tendert. Bezárhatják az ÚDZS-t A. szlovák orvosszakszervezet (LOZ) mindeközben egy közös tár­gyalás során azt javasolta az egész­ségügyi miniszternek, hogy szün­tessék meg az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatalt, mivel fenntartása évente több millió euróba kerül az államnak, a feleslegessége pedig a mostani mentőbotránynál is jól megmutatkozott. Andrea Kalavs­kának a javaslat nincs ellenére. „Az ÚDZS-nek jelenleg rengeteg feladatot kell teljesítenie. Ha eze­ket szét tudnánk osztani, az jobb és hatékonyabb megoldás lehetne” - mondta a miniszter. Peter Visolajsky, a LOZ elnöke viszont hozzátette, hogy erről Kalavská nem dönthet egyedül, ezért tör­vénymódosításra lenne szükség. Ándrea Letanovská abszurdnak nevezte az ÚDZS bezárásával kap­csolatos elképzelést. „Nem állítom, hogy a hivatalnak jelenleg nincse­nek hibái. Ezeket azonban ki kell küszöbölni, és javítani kell a működésén” - fogalmazott a Za l’udí szakértője. Andrej Kiska, a párt elnöke sze­rint a miniszternek nem a hivatal be­zárásával kellene foglalkoznia, ha­nem a gyanús tender leállításával. „Az Egészségügyi Felügyeleti Hi­vatal egy olyan alapvető szerv, melynek az a feladata, hogy rámu­tasson az orvosok és a nővérek hi­báira. Éppen ez az a hivatal, mely nemcsak az állami, hanem a magán­kézben lévő intézményeket is ellen­őrzi, a kórházakat, a rendelőket, mindent” - jelentette ki az egykori államfő. (nar, TASR, vzdravotnictve.sk) Az illetékesek nem tudják, kinek kellene beszüntetnie a mentőszolgálat üze­meltetésére kiírt tendert (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom