Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-24 / 248. szám

^ Ai.lmvaum rothadást okoz. Ha a száraz széna ázik meg, akkor kilú­­gozódási veszteség alakul ki - megbámul, rothad vagy penészesedik, karotintartal­­ma csökken. A porosodás is ront az értékén. A hosszan tartó, erős napsütés sem ideális, mivel bontja a karo­­tint, a széna elveszíti zöld szí­nét, csökken az A-vitamin-( míg növekszik a D-vitamin­­tartalom. Az elégtelenül szá­raz széna az utóérés folya­mán melegszik, ami rontja a fehérje emészthetőségét. Magasabb hőmérsékletű bemelegedés öngyulladást válthat ki. A frissen kazlazott széna hőmérsékletét ajánlott hőmérővel ellenőrizni. Fel­­melegedéskor a kazlat szét kell bontani, hogy kivédjük a lángra lobbanást. A betárolt széna utóerje­dése 6-8 hétig tart. Az utó­erjedés befejeződése után feletethető, így megelőzhe­tők az emésztőszervi meg­betegedések. SZEMES TAKARMÁNYOK, MELLÉKTERMÉKEK A takarmányalap részét képezik a szemes takarmá­nyok, a gabonafélék, a hüve­lyesek és az olajos növények magvai. A betakarítást köve­tően légszáraz állapotban (13%-os nedvességtarta­lom) raktározhatok. A szemesek közül legna­gyobb gondot a kukorica szárítása és tárolása okoz­hatja. Ahhoz, hogy a ter­mény takarmányértéke ne csökkenjen, a szárítást 60-80 °C alatti hőmérsékleten kell végezni. A magvak túlszá­­rítása rontja a takarmány értékét. A magvak szerves anyagainak emészthetősége magas, gazdagok foszfor­ban, káliumban, magnézi­umban, E-vitaminban és a B csoport vitaminjaiban, de kalciumban szegények. A takarmányalap részét képezik a mezőgazdasági terményeket feldolgozó iparágak melléktermékei is. Etetésükkel csökkenthetők a takarmányozási költségek. A malomipari feldolgozás melléktermékei a korpa, a takarmányliszt és a csí­ra. Értékesek az olajipari melléktermékek is, mint az extrahált szója-, repce-, napraforgódara s az olajpo­gácsa. Kedvelt cukorgyári melléktermék a melasz és a cukorgyári répaszelet. A tejfeldolgozás mellékter­mékei, a fölözött tej, a sajt- és a túrógyártás mellékter­méke a savó, és a vajgyártás alkalmával keletkezett író is alkalmas takarmányozásra. SZEMES TAKARMÁNYOK TÁROLÁSA A szemes takarmányok évente egyszer termelőd­nek, viszont az év folyamán kerülnek folyamatosan fel­etetésre, így egész évre kell a tárolási kapacitást megol­dani. A jó tárolással megóv­ható a takarmány állaga, és kivédhetők a tárolási veszte­ségek (avasodás, vitaminok, toxinok képződése). Ajánlott a magvakat a tá­rolás előtt szárítani és tisz­títani, mert a tört és aszott szemek hamar avasodnak, a szár, a levél és a csutka ré­szei hamar nedvesednek és penészednek. A szemeseket zsákosán vagy ömlesztve tároljuk. Az ömlesztve tárolás horizontális magtárakban (kisebb beru­házási költség, drágább üze­meltetés) és vertikális építmé­nyekben, silókban történik. A magtárak formájuk szerint sokfélék (hagyományos ga­bonamagtár, magtárpadlásos istállók, földbe süllyesztett szigetelt sátrak) lehetnek. A gabonasilók rendszerint vasbetonból vagy fémből készülnek. Fontos, hogy szel­lőztethetők legyenek, ha nincs lehetőség a szellőztetésre, a silóban tárolt gabonát időn­ként át kell tárolni egy másik si­lóba. A szellőztetés azért fon­tos, mert a betárolt szemek még egy ideig lélegeznek, a képződő hőtől felmelegszik a takarmány, benedvesedik a termény, penészesedés, mikrobiális tevékenység ala­kulhat ki. A kukoricát sérülé­kenysége miatt viszont mag­tárakban célszerű tárolni. A biztonságos tárolás felté­tele a tárolóterek védelme a kártevők ellen szilárd vagy gázosított kémiai anyagokkal. GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK Ezek eltartása nehezebb, mert nagy a nedvesség­tartalmuk. Tartósíthatok erjesztéssel is, de a föld­szennyezés komoly nehé­zséget jelenthet. A répafé­lék elegendő erjeszthető szénhidrátot tartalmaznak. A burgonyát főzés után le­het erjeszteni. A gyökér- és gumós takar­mányok ‘ elterjedt tárolási módszere a prizmás táro­lás. A prizma 2-3 m széles, 1-1,5 m magas 25-30 m hosszú, háromszög ke­resztmetszetű építmény, melynek a hossztengelye mentén szellőzőkürtöt ajánlatos beépíteni. A priz­mába mindig átválogatott, száraz burgonyát, répát tá­roljunk. Lefedésére 10-20 cm vastag szalmát, majd 20-30 cm vastag földet használjunk. A levegőzés miatt a prizma gerincét ajánlatos csak szalmával fedni. Nagyüzemekben a támfalas szabadtéri tárolás terjedt el. GAspAr Julianna Állattenyésztő mérnök A SZEMESEK KÖZÜL A LEGNAGYOBB GONDOT A KUKORICA SZÁRÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA OKOZHATJA. AZ ÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava, LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Kert és Udvar, P.0 BOX 222,830 00 Bratislava 3, E-MAIL: kertesudvar@jujszo.com , ujszo@jujszo.com , SZERKESZTŐK: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: 02/32153313, GRAFIKA: Horváth István, REKLÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.cziglerova@jduelpress sk, telefon: *421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopéianska 22, Bratislava A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com 2019. Október KERTesUDVAR HIRDETÉS ■ DP190009

Next

/
Oldalképek
Tartalom