Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-23 / 247. szám

www.ujszo.com | 2019. október 23. RÉGIÓSPORT 119 Háromgólos hazai siker és három piros lap a gömöri-nógrádi derbin FOCIMENETREND ■ Területi bajnokság DUNASZERDANELY, KEZDŐK (U9). III. LIGA. 9. for­duló - szerda, 16.00: H. Potön-Vrakún (Nagy M ), M. Dvorníky-Lehnice (Bors), Holice n/O.-Okoí-Sokolec (Czucz), Roma ZI. Klasy B-Roma ZL Klasy A (Szabó), Topoíníky-DAC (Ürögi). Szabadnapos: Or. Potön. (ái) BŐDTITANILLA Sorozatban negyedik meccsükön maradtak veretlenek a rimaszombatiak, akika közép-szlovákiai III. labdarúgóliga gömöri-nógrádi derbijén 3:0-ra győztek a losonciak ellen. A vendégektől három játékost is kiállítottak, de a harmadik piros lap után már nem esett gól. A rimaszombatiak a gyatra sze­zonkezdet után a fülekiek elleni 2:1- es győzelemmel elkapták a fonalat, kétszer remiztek idegenben (Oravs­­ké Veselé 3:3, Liptovská Stiavnica 1:1). De a II. ligás Podbrezová farm­csapataként működő losonciak is jó formában várhatták a derbit, zsinór­ban négy győzelem után utaztak Ri­maszombatba. A hazaiaknak ráadásul nélkülözni­ük kellett Igor Ponomarjovot (az uk­rán hátvéd az előző bajnoki 10. per­cében összefejelt az ellenféllel, több öltéssel kellett összevarrni a fejbőrét, és mivel agyrázkódása volt, már haza is utazott, ősszel már nem játszhat), az eredetileg a kezdőcsapatba szánt Jó­zef Sulek pedig közvetlenül a meccs előtt közölte, hogy betegség miatt nem tudja vállalni a játékot. A mérkőzés egy óriási losonci ziccerrel indult, amit a fiatal Gregor Krisztián egészen elképesztő moz­dulattal védett ki. Nem sokkal ké­sőbb a hazai Kevin Lavrík maradt lent a térdét fájlalva, de hosszas ápo­lás után végül visszatért a pályára. A hazaiak vezetőedzője, Tomás Bohácik már melegített, hátha be kell állnia... „Kevin már az előző meccsen is kapott egy hasonló rú­gást, de ahogy akkor, most is össze­szorította a fogát, és végigjátszotta a meccset. Fel is lélegeztem, mert haj­nali fél négykor keltem, mentem munkába, nem nagyon bírtam volna játszani” -jegyezte meg már a meccs után Bohácik. A rimaszombati tréner elégedet­ten értékelhette a mérkőzést, mert a kezdeti nehézségek után a csapata kontrollálta a játékot. A 31. perc­ben Fajcík egy jó kiugratás után egyedül szépen végigvitt egy akci­ót, s megszerezte a vezetést —1:0. Az első félidő hosszabbításában a losonci Mader, akinek már volt sár­ga lapja, nagyon látványosan húzta vissza Juhász Csabát a mezénél fogva, úgyhogy számára véget is ért a meccs. A második félidő elején Juhász Csaba mezének strapabírását Hor­­nyák tesztelte a tizenhatoson belül: az anyag a rángatás ellenére sem szakadt el, de a bíró tizenegyest ítélt, s mivel Homyáknak is ez volt a má­sodik sárgája, ő is pirosat kapott. A büntetőt a csapatkapitány Vasilko bevágta - 2:0, néhány perccel ké­sőbb pedig Lavrík beadása után Ju­hász még csak a kapufát találta el, de Fajcík másodszorra a hálóba lőtt - 3:0. A losonciak kínjait tetézve a már szintén sárga lapos Pipiska a bíró or­ra előtt páros lábbal felrúgta Vasil­­kót, így villant a harmadik piros. Háromszoros emberelőnyben azonban a rimaszombatiak nagyon visszaálltak. A nézők szerették volna, ha csapatuk megsemmisítő vereséget mér a losonci riválisra, de már szinte kapura lövést is alig lát­tak, ezért paradox módon a szezon második rimaszombati győzelme után néhányan azt kiáltozták az utolsó percekben: „Szégyen, szé­gyen!” A hangulatot azért valame­lyestjavította Fajcík, aki közvetle­nül a lefújás előtt még lőtt egy felső kapufát. „Hét mezőnyjátékos ellen nem olyan egyszerű játszani, a játékosok nem számítanak ilyen szituációra. Kicsit bánt, hogy néhányan keve­sellték a háromgólos győzelmet, - mert azért nem olyan egyszerű még ilyen fölényben sem gólokat rúgni. Én elégedett vagyok, a csapat dicsé­retet érdemel” - nyilatkozta Bo­hácik, hozzátéve, azért sem hajtotta jobban a játékosait, nehogy valakit közülük is kiállítsanak, mert a sé­rültek miatt így is sokszor improvi­zálnia kell az összeállításnál. „A piros lapok természetesen be­folyásolták a meccset, de a szabály­talanságokat kiváltó helyzetekhez a mi játékosaink aktivitása kellett. Ha az ellenfél fegyelmezettebb lett vol­na, akkor nem lett volna ennyi kiál­lítás, de ez már az ő dolguk. Ha egyenként megnézzük^ piros lapo­kat, láthatjuk, hogy mindhárom jo­gos volt” - jegyezte meg Bohácik. A vendégeket irányító Miroslav Kéry nem akarta értékelni a meccset. „Nincs mit értékelnem. Tovább kell lépnünk. Sajnálom, hogy három já­tékosomra nem számíthatok a kö­vetkező meccsen” — mondta szűkszavúan a tréner, aki korábban Rimaszombatban is edzősködött. Kissé feldúltan hozzátette, soha nem kapott semmilyen csapata három pi­ros lapot, nem is emlékszik ilyes­mire. Egyébként 22 éve, az 1997/98-as szezon őszén, amikor a rimaszom­batiak az élvonalban szerepeltek, a ligetiek elleni hazai meccsük ideges végjátékában öt piros lapot osztott ki a játékvezető: hármat a hazaiaknak, kettőt a vendégeknek. HÍRKOSÁR ■ Sporthorgászat ORSZÁGOS BAJNOKSÁG, legfelsőbb osztály, őszi for­duló: I .Povazská Bystrica - Sensas, 2. Ziar nad Hro­­nom - Tubertini, 3. Preäov - A-Colmic,... 11. Veiké Kapuéany-Maros MixTubertini, 12. Surany. (pan) ■ Atlétika A NAGYMIHALYIAK 4. ŐSZI FUTÁSA (3,5 km, 97 részt­vevő): 1. (A kategória 1.) Cerveóák Michal (Michalov­­ce), 0:12:13,2. (A kategória 2.) Novicky Viliam (Presov), 0:12:16,3. (A kategória 3.), Madar Patrik (Secovská Po­­lianka), 0:12:23, 12. (A kategória 12.) Gabri Lóránt (Nagykapos), 0:14:30 (pan) ■ Kerékpár 4. TOUR DE TOKAJ (Tokaji borvidék. Kistoronya, 11,5 km. 86 belutó): 1. Herich Ludvig (Medzev) 0:40:58, 2. Nitkulinec Stefan (Active life) 0:46:43,3. Karabin Jozef (Presov) 0:47:04,4. Sirokmán Attila 0:47:34,... 11. Var­­kondi Dávid 0:54:41,23. Wágner László 0:57:57 (min­­hárman királyhelmeciek), 29. Papp Zoltán 0:59:28,42. Vargaestók Géza 1:01:36, 43, Puskárik Benjamin 1:01:45,76. Vargaestók Tamás 1:13.38 (mind nagyka­­posi). (pan) BIKE PROFI (37 km, 281 célba érő): 1. Valko Lubomír (Kassa) 1:27:19,08, 2. Porubéan Michal (Kysak) 1:27:19,44,3. Stachura Lukas (Kassa) 1:32:28,... 5. Nagy Norbert (Királybelmec), 1:34:22,111. Makó Dó­­minik (Kenyhec) 2:04:16, 119. Szaniszló Alexander (Szeszta) 2:07:13, 132. Albert Péter (Kistoronya) 2:11:08,162. Copák Martin (Borsi) 2:19:09,167. Bu­kovsky Tamás (Csecs), 2:19:47,203. Sopko Zimá Mi­chal (Tiszacsernyő). (pan) ■ Röplabda FÉRFI I. LIGA, 3. kettős forduló: Komárno B-Komjatice 3:2 (19,-21,23,-12,12) és 3:1 (20,-20,23,23). Az állás: 1. Nővé Mesto 16 pont, 2. Komárno B13,... 8. Trnava 1. (ot) Vencel, Molnár és mai kapusutódaik Két futballereklyét is elvitt Szimőre Alexander Vencel (jobbról a mezével), mellette Kantár Szilárd az 1969-es bázeli KEK-döntő labdájával (Képarchívum) Kiestek a nagykaposi sporthorgászok J. MÉSZÁROS KÁROLY Hetedszer zajlott a Kapusok párbaja, másodszor Szimőn. Negyven hálóőr, négy kategória, kót egykori kiválóság a díjátadón. Kantár Szilárd a szervező, a ver­seny éltetője. Maga is focikapus volt, most már korábbi posztjának népszerűsítője. Felsorolja a kapus­játék győzteseit - Jaroslav Coliár (Nádszeg) - felnőttek; Lehoczki At­tila (Tata) - 15-16 éves ifik; Danis Dórián (Komárom) - 13 éves diákok és Nobert Rosicka (Marcelháza) - 9 éves kezdők -, és észrevételeivel folytatja. „Családias hangulat uralkodott, sok szülő kijött a falubeliek közül is, igazán jó körülményeket teremtettek a szimőiek - dicséri a vendéglátást, majd díszvendégeit is megemlíti. - Eljött közénk Alexander Vencel, a Slovan és csehszlovák válogatott le­gendás kapusa, akik elhozta azt a labdát, amivel a pozsonyiakkal megnyerte 1969-ban a Kupagyőzte­sek Európa-kupáját a híres FC Bar­celona ellen. Még soha nem vette elő otthoni vitrinjéből, mióta oda került. Azt tervezi, hogy a Slovannak aján­dékozza, ha elkészül a klub múltidé­ző tárlata. Élménybeszámolóját ér­deklődéssel hallgatták a jelenlevők. Laco Molnár szintén védett a Slo­­vanban és az országos válogatott­ban, ő tanácsaival és díjakkal járult hozzá párbajunk sikeréhez. Mind­ketten közreműködtek az ered­ményhirdetésen is.” Mivel kapushiány van tájainkon, Kantár Szilárd fontosnak tartja, hogy minél jobban népszerűsítse ezt a posztot. Ismétlődő versenye is ezt szolgálja. „Vannak tehetségek Dél- Szlovákiában is, de hozzám jönnek az egész országból. Élményekben gaz­dag minden párharc, az idősebbek között baráti a hangulat, ismerik egy­mást, de ilyenkor a játékon a hang­súly. A kicsiknél még a sírás is elő­fordul, ha nem úgy sikerül valami, mint ahogyan elképzelték. Nekik még edződniük kell ebben a sajátos játék­ban és a kapuban. Remélem, Szimőn megtettek egy újabb lépést ezen az úton” - mérlegelt lapunknak Kantár Szilárd. PANKOVICS MIKLÓS A benntmaradás volt a célja a nagykaposi sporthorgászoknak az országos bajnokság legfelsőbb osztályának őszi fordulójában. A kétnapos verseny azonban nem hozta meg a remélt eredményt. A tavaszi fordulóban az utolsó helyen zártak az Ung-vidékiek a Zólyomhoz tartozó Mofován rendezett seregszemlén, s innen nemcsak a tudás, de egy jó adag szerencse is szükségeltetett a kí­vánt siker eléréséhez. A hőn áhí­tott eredmény viszont ezúttal el­maradt. A 12 fős mezőny Kassán, a Her­­nád partján találkozott s mérette­tett meg. A két megelőzendő el­lenfél közül a nagysurányiakat ugyan sikerült maguk mögött hagyniuk a nagykaposiaknak, ám a stubnyafürdőieket (Turcianské Teplice) nem. A verseny jól kezdődött a nagy­­kaposiak számára, ugyanis a har­madik helyen végeztek. A máso­dik napon viszont nem sikerült megismételni a bravúrt, s csak a hatodik helyet sikerült megsze­rezniük, ami azt jelentette, hogy összességében 11.-ként rangso­rolták au Ung-vidéket képviselő alakulatot, így tehát az utolsó he­lyezett nagysurányiakkal együtt egy év után ismét egy osztályall lejjebb kezdik el az új idényt. „Lelkiismeretesen készültünk a kassai szereplésre. Egyik oszlopos tagunk, Petőcz Károly viszont nem utazhatott el velünk, mivel műtéten esett át, Jaroslav Galgan pedig már betegen vállalta a versenyzést, így nem tudott teljes mértékben a csa­pat rendelkezésére állni, ám a töb­biek, Fleischer Bertalan, Magyar Zoltán és Péczeli János Róbert a lehetőségekhez mérten jól teljesí­tett. A második napon Galgant a fiatal tehetség, Timko Péter he­lyettesítette. Sajnos sem az első, sem pedig a második napon nem kedvezett számunkra a szerencse. Ennek ellenére sikerült látótávol­ságba kerülni a stubnyafürdőiek­­hez, de az utolsó pillanatokban igazán elfordult tőlünk Fortuna, és 1 ponttal lemaradva mögöttük a kieső hely maradt nekünk. Janu­árban tehát egy másfajta sorsolást fogunk majd várni Zsolnán” - nyi­latkozta lapunknak a nagykaposi­­ak csapatvezetője, Vemárszky Gyula. Vémárszky az új szezont egy másik ifjú tehetséggel kezd­heti el Martin Rusnák személyé­ben. Velük kiegészülve egy olyan gárda kovácsolódhat össze, amely képes lesz egy év után új fent a leg­jobbak közé kerülni. A Hernád partján a versenyzők (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom