Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-23 / 247. szám
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2019. október 23.1 www.ujszo.com Tíz éve rendezetlen az emlékmű környéke SZÁZ ILDIKÓ rafriEflTOi „Nem lett teljesen befejezve a kommunizmus áldozatainak állított vágsellyei emlékmű, hiányoznak a kiegészítő elemek, és rendezni kéne a környéket is” - hangsúlyozta Csillag András szobrász, aki szót kért a kulturális bizottság és az önkormányzat legutóbbi ülésén. Az acélból és vasbetonból készült szobrot az alkotó szerint túl hektikus körülmények között adták át, illetve leplezték le 2009 novemberében. „További pénzre lett volna szükség a költségvetésből ahhoz, hogy a rákövetkező években befejezhessem az alkotást. A város akkori vezetésétől ígéretet kaptam egy újabb megrendelésre ezzel kapcsolatban, de nem így történt. Kérném a város vezetését, foglalkozzon a problémával. A vágsellyei lakosok sem értik, miért maradt az alkotás környéke érintetlen, holott talán Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű emlékművéről van szó” - mondta Csillag András. Nem konkrétan az emlékfal befejezésére utalt az alkotó, amelyen a kommunizmus bűntetteiről szóló törvényből idéz, hanem a környékről. Az eredeti tervekben négyméteres, kör alakú talapzatot is terveztek a szónokok számára, továbbá kiegészítő elemeket, ahová koszorúkat helyezhetnek az emlékezők. Csak egy kitaposott ösvény vezet az emlékhelyhez, esős, sáros időben megközelíthetetlenné válik a kultúrház melletti terület. Csillag András felrótta továbbá, hogy az emlékmű környékén mintegy huszonöt centiméteres talajszintkülönbség van, amit ki kellene egyenlíteni. A tervekben szerepelt az emlékmű megvilágítása. Legalább kilenc LED-világítótestre lenne szükség a harminckét méter hosszú, három méter magas felület megvilágítására. Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere elmondta, a kulturális bizottságban bizonyára foglalkoznak majd az alkotó kérésével, ezt követően mérlegelhetik a városházán, mi legyen a kultúrház melletti park területével. Csillag András méltó megvilágítást szeretne alkotásának, elkészülhetnének a még hiányzó, kiegészítő elemek is (A szerző felvétele) A jubiláló Csemadok kapta idén a Szent István-díj at Bárdos Gyula a Csemadok nevében vette át Esztergomban a Szent Istvándíjat (A szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER Melocco Miklós szobrászművész kisplasztikáját 2002 óta olyan személyek, intézmények, szervezetek kapják, akik, amelyek a Kárpátmedencei összmagyarság érdekében dolgoznak. ESZTERGOM Neves közéleti személyiségek, állami és egyházi vezetők, politikusok, valamint a Szent István-díj korábbi kitüntetettjeinek jelenlétében idén 17. alkalommal adták át Esztergomban a Szent István-díjat. A Bihari Antal által alapított, civil kezdeményezésre létrejött díjat, Melocco Miklós szobrászművész kisplasztikáját 2002 óta olyan személyek, intézmények, szervezetek kapják, akik, amelyek a Kárpátmedencei összmagyarság érdekében dolgoznak, a kereszténység és az együvé tartozás szellemében. Idén a közvélemény-kutatás és a díj kuratóriumának döntése alapján a díjat a hetvenedik születésnapját ünneplő Csemadok kapta. A Csemadok a felvidéki magyarság érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő és példaértékű tevékenységéért érdemes a kitüntetésre - indokolta a döntést Prokopp Mária művészettörténész, a díj kuratóriumának tagja. Duray Miklós méltató beszédében kiemelte, hogy a Csemadok megalakulása óta a felvidéki magyarság és a magyar iskolák megmaradásának és társadalmi fejlődésének záloga volt, integráló és megtartó erő a sztálinizmus, a hatvannyolcas események, a husáki normalizáció és a nyolcvankilences rendszerváltás idején is. „A Csemadok sugározta ki a felvidéki magyar közösségbe az összetartozástudatot, és ezért sikerült néhány éven keresztül megtartani a felvidéki magyarság közéleti-politikai egységét is. Ma már kicsit más a helyzet sajnos, de ez nem a Csemadok története. Az viszont igen, és pozitívum, hogy akik az egységet akarják, azok ma is a Csemadok tagjai” - mondta Duray a díjátadón. Mindegy, honnan jöttünk, mi mindannyian a magyar nemzethez tartozunk. A magyarság és a közösség szolgálata a Csemadok alapvető célja és értelme, mindig és mindenkor - mondta a díj átvételekor Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke. „Ez a díj azon felvidéki magyarokat illeti, akik rendszerektől függetlenül, kormányoktól függetlenül, széljárástól függetlenül mindig a magyarságukat szolgálták és a közösséget szolgálták. Ez a szövetség azért tudott fennmaradni hét évtizeden keresztül, mert nem a rendszernek, nem egy vagy más pártnak, nem valamilyen üzletembereknek, hanem a közösségnek akart megfelelni” - mondta a Csemadok országos elnöke. Bárdos Gyula szerint társadalmi-közművelődési szövetségként a Csemadok a jövőben is a felvidéki magyarság szellemi és kulturális gyarapodását, az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra fejlődését szorgalmazza. A Szent István-díjhoz kapcsolódik a Szent István-emlékérem is, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik a helyi közösség érdekében végeznek kimagasló tevékenységet. Idén az emlékérmet Kreicsi László villamosmérnök vehette át. A tervek szerint a jövőben a Melocco Miklós által készített kisplasztika alapján egy új köztéri Szent ístván-szobor is készül. Dobrosi Tamás építész ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a leendő, kb. 30 méter magas szobrot a Vaskapu környékén, a hegyoldalban helyeznék el, háttérben egy konferencia-központtal. AJÁNLÓ Október 23. (szerda) Érsekújvár-18.00: ünnepi szentmise és megemlékezés az 1956-os forradalom 63. évfordulója alkalmából a Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplomban. Október 23. (szerda) Komárom-17.00: XIX.Nemzetközi Magyar Fotószalon 2019 című kiállítás a Csemadok Galériában a Magyar Fotóművészek Világszövetségének szervezésében. Október 24. (csütörtök) Érsekújvár - 9.00: Nyílt nap a Regionális Oktatási és Szociális Központban, bemutatják a fogyatékkal élő gyerekek központját, oktató- és pihenőtermeit. A központ dolgozói 17 óráig várják az érdeklődőket. Október 24. (csütörtök) Érsekújvár-17.00: Rastislav Podhorsky képzőművész kiállításának megnyitója a Zmeták Ernő Művészeti Galériában. A kiállítást november végéig láthatja a közönség. Október 26. (szombat) Érsekújvár-9.30: Többet együtt - családi foglalkozás, alkotóműhely a Zmeták Ernő Művészeti Galériában. Kezdjen új életet a regi ruha vataSőin Péter Idén ötödször került sor Komáromban a Gardróbé Outlet elnevezésű használtruha-vásárra, amelynek lényege a környezetvédelem és a tudatos vásárlás népszerűsítése. A rendezvényt Lucia Kuchárová, Szénásy Andrea és Illés Claudia, a Tudatos Komáromért polgári társulás alapítói szervezték. A vásárról Szónásy Andreát faggattuk. Miért ennyire lényeges számotokra, hogy a használt ruhákat újra hordja valaki, s ezáltal a környezetet is védjük? Igazából nem is tudatosítottuk, hogy miért kezdjük el csinálni, csak egyszerűen annyira összegyűltek otthon a ruhák - a rendelésmánia, állandó vásárlás -, hogy azt vettük észre, borzasztóan pazarlók vagyunk. Nem. megoldás, ha kidobjuk, mert egyszerűen tönkremegy a Földünk-. Meghirdettük ezt az eseményt a Facebookon, elkezdtünk hozzá helyet keresni. Aztán arra is rájöttünk, hogy ez egy modem, létező dolog a nagyobb városokban, Budapesten, Pozsonyban, akár Nyitrán, Kassán, ahol a „swap”-nak nevezett eseményeken cserélgetik a Szénásy Andrea ruhákat. Itt is lehet cserélni, de venni is, ezt rábíztuk az eladókra. Pontosan hogyan fogtatok hozzá a megvalósításhoz? Először létrehoztunk a Facebookon egy külön oldalt, felöltöztünk és lefényképeztük egymást, felraktuk aruhák fotóit. Eznem működött, energiapazarlás volt, senki nem jelentkezett semmire, mert ugye nem (Képarchívum) lehet megfogni, felpróbálni a felkínált darabokat. Azután meghirdettem ezt az eseményt, ez teljesen véletlen volt, volt időm, gondoltam, majd valahogyan szerzünk helyet hozzá. Az idei Komáromi Napokon volt az első használtruhavásárunk. Rengetegen érdeklődtek, nagyon meglepődtünk. A vásárhoz az önkormányzat ajánlotta fel a helyet az erődben. Az ilyen kisebb városokban, mint Komárom is, ezek szerint életképesek ezek a kezdeményezések? Kicsit még talán idegenkednek tőle az emberek, mert ez még újdonságnak számít nálunk. A komáromiak eléggé zárkózottak. Akik ide járnak, azok nagyrészt a hármunk ismerősei, akik által szájról szájra terjed a ruhavásár híre. Viszont azért Lassacskán azonban megjelennek érdeklődők más városokból is, Érsekújvárból, Dél- Komáromból. November 30-án jön hozzánk egy ismert személyiség, véleményem szerint miatta még Pestről is jönnek majd ruhát venni. Szóval úgy látjátok, hogy „növekedik” az esemény? Igen. S nemcsak ezzel foglalkozunk, mert a hármunk által létrehozott polgári társulás már csinált kertszépségversenyt, ismeretterjesztő filmvetítést fiataloknak, tavaszra pedig faültetést tervezünk. Megítélésed szerint milyen állapotban van jelenleg a komáromi civil szféra? Azt látom, hogy a hasonló szervezetek nem fognak össze, sőt felbukkant az irigység is. Mi ezt nem fogjuk fel konkurenciaként, de mások igen.