Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-23 / 247. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. október 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Sebastian Kurz a Zöldekkel tárgyalt Bécs. Hosszú tárgyalást folytatott a kormánykoalíciós kilátásokról az osztrák Zöldek listavezetőjével, Wemer Koglerrel Sebastian Kurz, az ausztriai parlamenti választáson győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke. Ez volt a két pártelnök első négyszemközti, ismerkedő jellegű megbeszélése. A Zöldekkel kezdett tárgyalások várhatóan több időt vesznek majd igénybe, mivel ők korábban még nem vettek részt kormányzati munkában, és képviselőik közül többen újak a parlamentben — mondta a tárgyalásokról nyilatkozva Kurz. Az ÖVP listavezetője leszögezte: a megbeszélések alapján dől majd el, érdemes-e megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat, vagy sem. (MTI) 157 halott az iraki zavargásokban Bagdad. Összesen 157 ember, jórészt polgári lakos halt meg amiatt, hogy az iraki biztonsági erők túlzott erő és éles lőszer alkalmazásával oszlatták fel a közelmúltbeli kormányellenes tüntetéseket - áll a jogsértések kivizsgálására létrehozott kormányzati bizottság jelentésében. A jelentés szerint a tömegoszlatásokkor 149 civil és a biztonsági erők 8 tagja vesztette életét. A testület bizonyítékokat talált arra, hogy Bagdad központjában mesterlövészek vették célba a tüntetőket az épületek tetejéről. A jelentés a biztonsági erők magas rangú vezetőit felelőssé teszi amiatt, hogy elveszítették a parancsnokságot és az irányítást a beosztottaik felett. (MTI) Nem csitulnak a demonstrációk Hongkong. Egy 3 hónappal ezelőtt a tüntetőket ért támadásra emlékezve demonstráltak ismét Hongkongban, a megmozdulás a város egyes részein ismét káoszba fordult. A rendőrség tömegoszlató akciókat tartott a város egyik északi kerületében, ahol a kormányellenes tüntetők egy július 21 -én történt támadásra emlékeztek, amelynek során Hongkong egy központi részén található vasútállomáson maszkokat viselő férfiak támadtak botokkal és fémrudakkal a tüntetőkre. A támadás következtében mintegy 45 ember sérült meg. (MTI) Schengen: Zágráb már beléphetne Brüsszel. Horvátország teljesítette minden feltételét annak, hogy csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez - írta friss értékelésében az Európai Bizottság. A jelentésben kiemelték, hogy Zágráb minden előírásnak eleget tett, készen áll a schengeni szabályok teljes körű alkalmazására, azonban addig is fenn kell tartania a jelenlegi állapotot, meg kell felelnie a közös normáknak, különösen a külső határok kezelése terén. (MTI) Brexit: szélsebesen szavaznak Beterjesztette a brit kormány az ország uniós kilépéséről szóló 115 oldalas tervezetet Könnyek a távozó britek miatt? Mindent megtett az Európai Unió annak érdekében, hogy biztosítsa az Egyesült Királyság rendezett kiválását, a döntés most a brit törvényhozáson múlik. Először London, aztán Brüsszel ratifikálhatja - jelentette ki tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. Beterjesztette a brit kormány a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztési aktus a brit parlamenti eljárásrendben a tervezet első olvasatét jelenti. A második olvasatra azonnal sor kerül, amikor a képviselők részletes vitát tartanak és első menetben valószínűleg szavaznak is a 115 oldalas tervezetről. A tervezetnek meg kell járnia az alsó- és a felsőházi ratifikációs eljárássorozat mindegyik szakaszát, mielőtt egy végszavazással törvénybe lehet iktatni, a beterjesztett törvényjavaslathoz azonban mindkét házban módosítási indítványokat lehet csatolni. Jacob Rees-Mogg, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős magas rangú kabinettag - a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának zászlóvivője - feszített ütemű elfogadási programindítványt is közzétett, amelynek alapján a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhet, és a törvénycsomag aznap felkerülhet a felső kamara, a Lordok Háza elé. Az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes brexithatáridő alapján október 31-én, vagyis jövő csütörtökön lépne ki formálisan az Európai Unióból, de a kilépési feltételrendszert rögzítő, az EU-val a múlt héten elért megállapodás hétfő este közzétett jogszabálytervezetének elfogadási indítványát több képviselő tarthatatlannak minősítette. Mivel a 115 oldalas törvény a brexit brit jogba való implementálását rögzíti bő 40 évi EU-tagság után, így rendkívüli jelentőségű törvényről van szó és még a hozzá hasonló jelentőségű kereskedelmi megállapodásokra is 10-40 nap közötti idő szükséges - jegyzi meg a Reuters. így nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy extrém mértékű tempót akar a parlamentre kényszeríteni Boris Johnson, ami sokaknál ellenkezést válthat ki. Éppen ezért esélyes az, hogy a képviselők nem támogatják a kormány szélsőségesen felgyorsított törvényalkotási menetrendjét. Márpedig ha az így lesz, akkor az azt is jelenti, hogy lényegében búcsút inthet Johnson a sokszor megígért október végi brexitnek. Nem lesz ugyanis már kellő idő arra, hogy a kilépés jogi implementációja végigmenjen. Ez esetben az uniós állam- és kormányfők engedélyezhetik a brexit halasztását további 3 hónappal. (MTI, Portf) Feltépte a sebeket a dráguló chilei metrójegy A chilei szenátus egyhangúlag elfogadta azt a törvénytervezetet, amely eltörli a fővárosi metrójegy árának legutóbbi emelését, Sebastián Pinera államelnök pedig bejelentette, közös asztalhoz ül az ország legfőbb politikai szereplőivel egy társadalmi egyezség kidolgozása érdekében. Santiago de Chile. Kijárási tilalom, lángokban álló épületek, több mint tíz halott, harckocsik és katonai járművek az utcán. Ezek jellemzik az elmúlt pár napban Chile nagyobb városait. A tiltakozások azután robbantak ki a dél-amerikai országban, Justin Trudeau kanadai kormányfő Kanadai Liberális Pártja nyerte a hétfői parlamenti választást, de a szerzett voksok csak a kisebbségi kormányzáshoz elegendőek. Ottawa. A liberálisok 156 mandátumot szereztek a 338 fős parlamentben, ahol eddig abszolút többséggel (177 hely) rendelkeztek. Ez azt jelenti, hogy Trudeau-nak a sikeres kormányzáshoz az Új Demokrata Párt (NDP) nevű kis baloldali tömörülésre kell támaszkodnia, amelynek 24 mandátuma van az új törvényhozásban. „A kanadaiak elutasították a megosztottságot, a megszorításokat, és egy haladó program, illetve a klímaváltozás elleni határozott fellépés mellett tették le a voksukaf ’ - fűzte hozzá a miniszterelnök. A liberálisok legfőbb ellenfele az Andrew Scheer vezette Konzervatív Párt volt, amely 121 mandátumot szerzett, annak ellenére, hogy országosan rá voksoltak a legtöbben. A québeci szeparatista Québeci Blokk (Bloc Quebecois) 32 helyet kapott a parlamentben, háromszor többet, mint 2015-ben. A 47 éves hogy a kormány bejelentette: 30 chilei pesóval, azaz 4 eurócenttel megemelik a metrójegy árát a fővárosban, Santiagóban. A megmozdulások mögött mélyebb társadalmi elégedetlenség, valamint az országot 1990-ig, 17 éven át uraló katonai diktatúra árnya bújik meg. A Pinochet-érának nevezett katonai junta idején nem volt ritka, hogy a katonaság még a helyszínen brutálisan kivégezte a gerillagyanúba keveredett polgárokat. Amikor október 19-én Sebastián Pinera elnök szükségállapotot hirdetett, amelyre nem volt példa a helyi rendszerváltás óta, az sokakban rossz emlékeket elevenített föl. Ráadásul, ahogy a Trudeau a nejével ünnepelt (tasr/ap) Justin Trudeau ebben a kampányban már nem tudta kijátszani fiatalságának ütőkártyáját: konzervatív kihívója, Andrew Scheer mindössze 40 éves, ahogy a demokrata NDP-t vezető Jagmeet Singh is. A 2015-ben váratlan győzelmet arató Trudeau kormányzását a 4 éves ciklus végére több botrány is beárnyékolta. (MTI) hongkongi megmozdulásoknál is, itt is az emberek először egy konkrét ügy miatt vonultak az utcára, de hamar az általános elégedetlenség hangjai kerekedtek fölül. Chile ugyan a régió gazdaságilag egyik legstabilabb országa, azonban a lassuló gazdasági növekedés, a csökkenő fogyasztás és az egyre szélesülő társadalmi szakadék széles körű elégedetlenséget szült. Ráadásul Chilében az egyik legmagasabb a fejletteket tömörítő OECD-országok közül a vagyoni különbség a gazdagok és a szegények között. 2000-ben a társadalom leggazdagabb 20%-a a hazai össztermék (GDP) 61%-ára rúgó összjövedelmet könyvelhetett el, míg Erdogan az Ankara/Washington. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap, az ötnapos északkelet-szíriai tűzszüneti megállapodás lejártának napján ismét kilátásba helyezte a török hadművelet folytatását a kurd fegyveresek ellen az egyezmény sikertelensége esetén. Erdogan úgy fogalmazott: ha az USA nem tartja be ígéreteit, abban az esetben Törökország az offenzívát onnan folytatja majd, ahol abbamaradt, de ezúttal „sokkal határozottabb formában”. Az elnök szerint eddig 700-800 milicista hagyta el a kijelölt területet (az Eufrátesz folyótól az iraki határig tartó, 440 km hosszú és 32 km mély sávot), de állítólag a fennmaradó 1200-1300 is gyorsan kivonul onnan. Azt is elmondta, az északkelet-szíriai hadművelet keretében a török hadsereg mostanáig, 160 települést beleértve, 2200 négyzetkilométert „tisztított meg a terroristáktól”. Kifejtette: a harcokban hét katona, a szövetséges Szíriái Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű ellenzéki csoport 79 fegyverese és 20 civil vesztette életét a török oldalon, miközben Ankara 775 „terroristát tett harcképtelenné”. Trudeau Kanada élén a legszegényebb 20% esetén ez csak 3,3% volt. Az említett jegyáremelést egy 10%-os villanyáremelés előzte meg, ezek pont a legszegényebbeket érintik a legérzékenyebben. A tüntetések egyik jellegzetessége, hogy lábasokat vernek kanállal, így tiltakoznak a növekvő élelmiszerárak, valamint az alacsony bérek, az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai és az alacsony nyugdíjak ellen. Az államfő közölte: a lakosság szociális körülményeit javítandó, olyan reformcsomagot keli létrehozni, aminek keretében rendeznék a nyugdíjakat, csökkentenék a gyógyszerárakat és az orvosi vizsgálatokra vonatkozó várakozási időt. (MTI, index) öklét rázza Tolvajnak nevezte Erdogan török elnököt Bassár el-Aszad szíriai ál; lamfő kedden, a törökbarát milí; ciáktól nemrég visszafoglalt területeken tett idlíbi látogatása során elhangzott beszédében. „Erdogan olyan tolvaj, akinek először szíriai gyárakra, búzára, olajra, majd szíriai földre fáj a foga” - jelentette ki ; a szír elnök. Egy kis létszámú amerikai csapat Szíriában marad-jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Közben az amerikai katonák a korábbi washingtoni bejelentésnek megfelelően elhagyták Szíria északkeleti vidékét. Trump úgy fogalmazott: a Szíriában maradó kevés amerikai katona „Szíria teljesen más részén”, részben a jordániai és az izraeli határhoz közel, részben pedig Irakhoz közel tartózkodik majd. Washington október 13-án, öt nappal a szíriai kurdok elleni török offenzíva után jelentette be, kivonja a mintegy ezer katonából álló kontingensét Szíriából. A Szíriából Irakon keresztül kivonuló amerikai katonáknak nincs engedélyük arra, hogy Irakban maradj anak - közölte I tegnap az iraki hadsereg. (MTI)
