Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-22 / 246. szám
www.ujszo.com | 2019. október 22. KULTÚRA 117 Harc a csontokért A dubliniak otthon szeretnék tudni leghíresebb írójuk, James Joyce földi maradványait JUHÁSZ KATALIN James Joyce olyan a dubliniaknák, mint Kafka a prágaiaknak vagy Orbán Pamuk az isztambuliaknak. Sőt, még „olyanabb", hiszen kultikus regényének, az Ulyssesnek szinte főszereplője az ír főváros, ezért az utóbbi száz évben egész szuveníriparég épült a Joyce-turizmusra. Nem csoda, hogy szeretnék, ha a szerző ott is lenne eltemetve. A szerző viszont fiatal vőlegényként elhagyta Dublint menyasszonyával, 1904-ben Triesztben telepedett le, majd Párizsban és Zürichben élt, és soha többé nem tért haza, annak ellenére, hogy imádta a várost. Vérig sértették ugyanis a helyi hatalmasságok. De erről majd később. Fő művében Homérosz Odüsszeiájának hőseit tette át a huszadik századi Dublinba, élve a paródia eszközeivel. A tudatalattit is mozgósító, forradalmi regényfolyam a huszadik század egyik legtöbbet elemzett irodalmi műve lett. Nehéz elhinni, hogy Triesztben írta meg, hiszen olyan aprólékosan vezeti végig egyik főhősét Dublin utcáin, hogy a turisták ma Ulysses-térképpel a kezükben járhatják végig az útvonalat, a nevezetes napon pedig (június 16-án), amikor a regény cselekménye játszódik, egész Európából érkeznek „zarándokok” Dublinba. A város vezetése hosszú ideje igyekszik elérni, hogy az 1941-ben Zürichben elhunyt író földi maradványai szülővárosába kerüljenek. Az intenzitás mértéke mindig attól függ, hány városi képviselő tartja szívügyének az újratemetést. A svájci James Joyce Alapítvány azonban hajthatatlan, mivel Zürich is fontos zarándokhellyé vált: ott működik a világ első számú Joyce-központja, minden kutató számára szinte kötelező elzarándokolni oda, ha azt szeretné, hogy komolyan vegye őt a szakma. Ráadásul Joyce nem egyedül nyugszik a helyi temetőben, hanem felesége és múzsája, Nora oldalán, aki 1951-ben hunyt el, és olyan James Joyce síremléke a zürichi Fluntern temetőben (Képarchívum) volt Joyce-nak, mint Márai Sándornak az ő Lolája vagy Radnótinak Gyarmathy Fanni. De még csak nem is két, hanem négy holttest kihantolásáról kellene megegyezésre jutniuk az" érintetteknek. Ott nyugszik ugyanis a házaspár fia, Giorgio és annak második felesége is, akinek semmi köze nem volt Írországhoz. A dublini városatyák mára komoly irodalmárokká fejlődtek: érveléseikben Joyce müveiből idéznek olyan passzusokat, ahol az emigráció során fellépő honvágyról, ír identitásáról értekezik a szerző. Azt igyekeznek bizonyítani, hogy bár Joyce sohasem deklarálta, hogy Dublinban szeretne nyugodni, ama bizonyos örök nyugalmat semmiképp sem segíti elő az „örökre időkre szóló emigráció”. A svájci fél pedig udvariasan hárít, szintén Joyce-passzusokkal felfegyverkezve, amelyekben az író kifejti, sosem bocsátja meg hazájának, hogy betiltották az Ulyssest, mégpedig vallásellenesség, pornográfia, illetve hazafiatlan megnyilvánulások vádjával. Az is gyakori ellenérv, hogy a dubliniak csupán a Joyce-turizmus élénkítése céljából szeretnék maguknál tudni a földi maradványokat, azaz nem tekinthető őszintének az író iránti tiszteletük. Az újratemetés témája nemrég ismét napirendre került, mivel 2022- ben ünnepli a világ az Ulysses megjelenésének századik évfordulóját. Dubliniak egy csoportja petíciót kezdeményezett és a polgármesterhez fordult, hogy kérje fel az ír kormányt Joyce földi maradványainak hazaszállítására. „Célunk, hogy hivatalos elismerésben részesítsünk egy olyan személyt, akivel szemben nem jártunk el kellő tisztelettel annak idején” - mondta az őket támogató egyik tanácstag, Dermot Lacey. Fritz Senn professzor, a zürichi Joyce-alapítvány elnöke, az író munkásságának legelismertebb elemzője a napokban nehe'zményezte, hogy az ír sajtó már-már bulvártémaként kezeli ezt az ügyet, amely „The Battle of the Bones” (Csontok harca, vagy Harc a csontokért) néven fut a médiában. Kijelentette, hogy ő személy szerint nem gördít akadályokat a kihantolás elé, amennyiben az elhunytak családja beleegyezik, hiszen a vonatkozó törvény értelmében ők hivatottak dönteni felmenőik végső nyughelyéről. Giorgio Joyce svájci feleségének rokonai természetesen hallani sem akarnak erről, az író egyetlen, még élő unokája, Stephen Joyce hollétéről pedig nincs tudomásuk az illetékeseknek. Bármilyen hihetetlen, ilyesmi is előfordul, még az internet korában is. Az Interpollal azért mégsem kerestethetik, hiszen nem követett el semmit. Úgyhogy meg kell várni, amíg ő maga jelzi, hogy foglalkozni kíván az üggyel. Pillanatnyilag tehát úgy tűnik, James Joyce nem „tér haza” 2022-ben. Ha az unoka a közeljövőben előkerülne és beleegyezne az újratemetésbe, az ír kulturális minisztériumnak kellene ezt kérvényeznie. És az ilyen ügymenetek tőlünk nyugatabbra is meglehetősen lassan zajlanak. RÖVIDEN Beszélgetés Háy Jánossal Fülek. Háy János író lesz a VI. LiteraTúra sorozat vendége október 24-én, a Kik vagytok ti? - Kötelező magyar irodalom című kötete kapcsán. „író vagyok, nem akartam más írókat szobornak látni, nem akartam szobrok közt élni... Elevenséget akartam, mert az irodalom nem múzeumi tárgy...” - vallj a a nagy port kavart kötetről a szerző. A Kik vagytok ti? nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka, de közelebb visz minket az élmény szerű olvasáshoz. A kiadó szerint „egy olyan könyv, ami Szerb Antal óta először mer újszerűén és jól olvasható stílusban a magyar irodalom alkotóihoz nyúlni”. A beszélgetés 16.30-kor kezdődik a városi művelődési központban, ahol Veiszer Alinda faggatja a szerzőt nemcsak erről a kötetről, hanem sok más izgalmas témáról is. (k) Jönnek a gópszentek Pozsony. Dánia legizgalmasabb zenekara, a When Saints Go Machine játszik a Babylon klubban holnap, október 23-án. Nem először látogatnak Szlovákiába, a 2014-es trencséni Pohoda Fesztivál egyik legpozitívabb meglepetését ők okozták. A trió zenéje valahol a kísérletező elektronika és a soul határvidékén mozog, de nyomokban posztpunkot is tartalmaz, és Nicolas Jaar is nagy példaképük. Nehéz stílusfiókba gyömöszölni őket, mert egyszerre újszerűén izgalmas és megnyugtatóan ismerős, amit csinálnak, és ezeket a zenei elemeket így együtt még valószínűleg soha nem hallottuk. A pozsonyi koncert gerincét az új lemez (So Deep) anyaga alkotja, amelyen két éve kezdtek dolgozni, miután a Koppenhágai Filharmonikusok számára írtak egy szimfóniát. A kezdés időpontja 20 óra; előzenekar a hazai Nvmeri. Quk) A Démona folytatása kiütötte a Jokert A Demóna: A sötétség úrnője című fantáziafilm vette át az észak-amerikai kasszasikerlista vezetését a hétvégén a Joker című rendhagyó képregényfilmtől. Los Angeles. A Demóna folytatása, amelynek főszerepeiben Angelina Jolié, Elle Faning és Michelle Pfeiffer is visszatért a filmvászonra, 36 millió dolláros jegybevétellel kezdte forgalmazását a premierhétvégén. A produkció ráadásul a nemzetközi piacokon további 117 millió dollárt keresett. Mindazonáltal a családi kalandfilm folyamát indító eredeti Demóna, 2014-ben csaknem 70 millió dolláros premierhétvégével nyitott Amerikában - emlékeztetnek az elemzők. A Warner Bros. filmstúdió Joker című filmje, Todd Phillips rendezésében és Joaquin Phoenix Oscargyanúsként emlegetett főszereplésével péntektől vasárnapig újabb 29,2 millió dolláros jegybevételre tett szert Amerikában és Kanadában. Ezzel a kasszasikerlistán a második helyre szorult, de északamerikai bevétele már a 250 millió dollár közelében jár. A lista harmadik helyén a Zombieland: A második lövés szerepel 26,7 millió dolláros jegyeladással. Az akcióhorror korábbi részeiben megismert hősök ezúttal kiköltöznek a Fehér Házból Amerika középső vidékére: csakhogy hamarosan megbánják a döntésüket. Nemcsak túlélőkkel találkoznak, hanem a zombik új fajával is: szupererős és szuperfúrcsa lényekkel. A negyedik hely az Addams Family - A gálád családnak jutott 16,1 millió dollárral, az ötödik helyen pedig a Will Smithszel forgatott Gemini Man áll 8,5 millió dollárral. (MTI, tb) A lista harmadik helyén végzett Zombieland: A második lövés hősei a zombik új fajával szembesül (Fotó: itafiim)
