Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-18 / 243. szám

www.ujszo.com I 2019. október 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Levél az atomkofferből A szlovákiai magyar szál a Gorilla-ügyben továbbra is felderítetlen SÁNTA SZILÁRD F jra foltehetjük a fülest. U A Kocner-Tmka-hangfel­­vétel után itt egy régen várt, fajsúlyos darab, a Gorilla. Nemcsak hátborzongató hallgatni a párbeszédeket, a pénz - metaforikus és tényleges - susogá­­sát, de valahogy az egész ismert történet a szereplők hangján rea­lisztikusabbá válik. Az a történet, amely már hosszú évek óta trauma­­tizálj a a társadalmat. A két hangfel­vétel, amellett, hogy alaposan meg­emeli az állampolgárok vérnyomá­sát, pontosan mutatja a vergődő, tú­szul ejtett állam helyzetét. A Kocner-Tmka-hangfelvétel pedig azt is igazolja, hogy szó sincs itt ar­ról, amit a Smer elnöke papagájként ismételget, hogy a Gorilla-botrány csak a második Dzurinda-kormányt terheli, mivel a volt főügyész és a Kuciak-gyilkosság megrendelésé­vel vádolt vállalkozó párbeszéde, és az azóta kipattant több tucat kor­rupciós ügy is a folytonosságról szól és a professzionalizált fehér galléros bűnözés tökélesítéséről és virulásá­­ról árulkodik. A gorilla veszélyeztetett faj, leg­nagyobb populációja Kongóban ta­lálható. A szlovákiai gorillák nem a két öklükre támaszkodnak, hanem a mutyira, a strómanra, a korrupt bí­róra, a megvett ügyészre. Köszönik szépen, jól vannak, nemcsak túlélé­sük biztosított, de jólétük is. Igaz, mindezt azok kárára élvezik, akik­kel közösségben élnek. E közös­ségben fennálló jogszabályok pedig lehetővé teszik, hogy büntetlenül megdézsmálják a közös vagyont. A szlovákiai magyar szál a Gorilla-ügyben továbbra is felderí­tetlen, és az egyre nagyobb időbeli távolság, valamint az oknyomozás hiánya miatt tovább csökken az esélye annak, hogy bármi fontosat megtudjunk a Magyar Koalíció Pártja alkuiról. Jelenleg a szlovákiai magyar pártok az összefogásra ké­szülnek, még nem tudjuk, mikor és ki kivel fog össze. Az összefogás a mi brexitünk. Ha gondosan összegyüjtenénk a magyar pártok és mozgalmak az elmúlt hónapokban tett kijelentéseit, ígéreteit, fenyege­téseit, és követnénk a taktikázást és tánc lépéseket, akkor a lekonyult választókedvet sem a nemzethalál víziója, sem a parlamenti lobbierő belengetése nem lenne képes feltá­masztani. Az eddigi színvonaltalan párbeszédet, a választót egy darab sz.mak (copyright Jaroslav Hascák, forrás a Gorilla-hangfelvétel) tartó magatartást a kampány finisében tett erőfeszítés sem tudja kompenzálni. A szlovákiai magyar választó áll le­tolt nadrággal a csalánosban és hu­nyorog; várja, hogy elviszi nyaralni az álomhajó. Az, amelyik egy új ál­mot ringat az Adrián. Ahol van kóla, kokó és didi két marokra. Kurdok és kurdok FELEDY BOTOND A kurd területekről szóló hírek a magyar vonatkozásban gyakran „kisebbségi” hírek. Hiszen olyan csoport, amelynek nincs saját területe, mégis a saját nyelvét beszéli, saját kultúráját éli több más állam határai között. Joggal vetődik fel a kérdés, eddig miért nem sikerült a kurdoknak önállósulni? A sajtó és gyakran az elemzők is a kurdokat egy kalap alá veszik, ez közelebbről nézve nincs így. A kurdok mára négy országba kerültek: Irakba, Iránba, Törökor­szágba és Szíriába. Mindegyikben a határ menti részen, így egyes cso­portok között van átjárás, míg mások kifejezetten nem kedvelik egy­mást. Például az iraki kurdok nem rajonganak a török és a szír területen élő testvéreikért. Legalább két nagy nyelvjárást lehet a többi kisebb mel­lett azonosítani, amelyek egyébként nem is annyira közeli rokonok, nemcsak tengerit meg szalmakrumplit mondanak, a nyelv komolyan korlátozza őket egymás megértésében. A terület, ahol élnek, ráadásul energiahordozókban jobbára gazdag terület - főleg a szír és iraki részeken. Itt tehát a többségi nemzet(et képviselő kormányzat) is érdekelt abban, hogy ezek a részek ne sza­kadjanak ki. Nem véletlen, hogy az iraki kurdok egész szép autonómiát élveznek a Szaddám-diktatúra bukása óta. Ok tehát sem identitásukban nem kötődnek erősen szíriai testvéreikhez, sem helyzetük nem olyan kétségbeejtő, mint szíriai társaiké. Éppen ezért most a török és a szíriai kurdokon a világ szeme. A tö­rökországi kurdok elnyomása régi, szomorú történet. Az Erdogan­­kormány több évvel ezelőtt a megbékélés felé indult el - egyedül a kortárs török történelemben -, de amikor Erdogan belpolitikai helyzete ingatag lett, gyorsan ő is ellenséget faragott a kurdokból, mert azzal több szavazót tudott mozgósítani a török etnikumú szavazótáborok­ban, mint ahány kurdot veszített vele. Nemrég egy kurd vezetőt - fiatal nőt - a nyílt utcán, fényes nappal lőttek agyon a török hatóságok. Azok a törökök, akik most az észak-szíriai területek gyors elfogla­lására hajtanak, egy úgynevezett ütköző zónát kívánnak megszerezni, amely a „terrorista” kurdok elleni harcot biztosítja nekik, és nem mel­lesleg, a törökországi szír menekültek esetleges visszatelepítési helye lehet. Ez utóbbi azért fontos nekik, mivel a szunnita menekültek felhí­gítanák a kurd lakosság összetételét, török szempontból kedvező arányban. Ebben a játszmában következhet az a csavar, hogy a szíriai kurdok sok év háború után talán mégis Asszad oldalán kötnek ki. V agy is az a szíriai kormányzat, amely régóta harcol az ország egységéért, azokkal a kurdokkal szövetkezhet, akik eddig az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvezték. Most azonban a török területi beavatkozás egy oldalra sodorhatja ezt az eddig egymással harcoló két felet. A Közel-Kelet történelme a szemünk előtt nyit új fejezetet. Az USA Trump alatt gyakorlatilag visszavonult, az oroszok és irániak ezt ki­használják, a szaúdiak pedig a belső gondjaikkal egyre többet küzdve kisebb ellensúlyt adnak, mint az elmúlt évtizedekben. A törökök a le­hetőséget látják ebben, hogy előbbre pozícionálják magukat, és egy későbbi tárgyaláson jobb helyzetből indulhatnak. Nem kis részben er­ről szól a török offenzíva a kurdok ellen, a maradék része pedig ankarai belpolitika. Orbán békülékenyebb az ellenzéki önkormányzatokkal KÓSAANDRÁS Az előzetes várakozásoknak megfelelően az ellenzáki si­kert hozó helyhatósági válasz­tás ellenére sem volt komoly vita a Fidesz kihelyezett frakcióülésén. Sajtóinformá­ciók szerint Borkai Zsolt győri polgármesterjelölt lemondását Orbán Viktor tiltotta le. A családvédelmi akcióterv végre­hajtásáról, új elemekkel való kiegé­szítéséről, a gazdasági akciótervről beszéltek a kihelyezett frakcióülésen - ezt mondta Orbán Viktor a Hír Té­vének Balatonalmádiban, ahol egyébként éppen Mészáros Lőrinc szállodáját bérelték ki „véletlenül”. Persze, ezekről aligha volt nagy vita zárt ajtók mögött, ehelyett az ellen­zék meglepetésszerű előretörését ho­zó helyhatósági választás értékelése a legfőbb téma - legalábbis a frakció­ban erre van a legnagyobb igény. Bűnbakkeresés A Népszava szerint ennek ellené­re nagy bejelentések, súlyos kije­lentések most még nem várhatók, legtöbben azt valószínűsítették, hogy a miniszterelnök türelemre és nyugalomra inti hallgatóságát, és azt mondja, alaposan kielemezik a vá­lasztás eredményét, ezután dönte­nek. A bűnbakkeresés ettől függet­lenül megkezdődhet. Az ATV-nek ugyanakkor azt mondták Fidesz-képviselők, hogy Orbán alig húszperces beszédet mondott, melyben nem keresett bűnbakot és nyugalomra intette a hallgatóságát. Ezek után nem kapott kérdést a választásról. Érzékeny veszteségek A kormányfő csupán a Hír Tévé­nek nyilatkozott a frakcióülésről. „Az önkormányzati választást megnyertük, de érzékeny vesztesé­geket szenvedtünk el különösen Budapesten, de néhány nagyváros­ban is, olyan nagyvárosokban, amelyek különösen közel állnak a szívünkhöz” - mondta Orbán, hoz­zátéve, hogy összesen 1,8 millió ember szavazott a Fideszre, az el­lenzékre pedig jóval kevesebb. Or­bán szerint ebből az következik, hogy a következő időszakban „ugyanolyan bátor és magabiztos kormányzás kell, mint az előző ki­lenc évben”, mert megvan a támo­gatásuk ehhez. „Ami Budapestet illeti, ott el kell fogadni az emberek döntését, volt Budapesten egy Demszky-korszak, volt egy Tarlós-korszak, most az emberek úgy döntöttek, következ­zen valami más” - mondta. Orbán szerint kormányfőként neki az a dolga, hogy Karácsony Gergely - akit először „Gergőnek” nevezett - esélyt kapjon arra, hogy jobban kormányozza Budapestet, mint Tarlós István és megadja az ehhez szükséges feltételeket. Emiatt a Tarlós Istvánnal kötött megállapo­dásokat érvényben tartják, Kará­csony Gergely minden olyan fej­lesztést megkap, amit Tarlós István is megkapott a kormánytól. „Az a dolgom, hogy együttműködjek Ka­rácsony Gergellyel, Magyarorszá­gon az emberek azt várják a veze­tőiktől, hogy az emberekért mű­ködjenek együtt” - fogalmazott, hozzátéve, korrekt viszonyuk van minden önkormányzattal, nincs je­lentősége annak, milyen pártszíne van az adott településnek. „Volt Budapesten egy Demszky-korszak, volt egy Tarlós-korszak, most az emberek úgy döntöttek, következzen valami más." Választási lehetőség Borkai Zsolt ügyéről azt mondta, mindenkit megdöbbentett és meg­rázott, így biztosan volt hatása a vá­lasztásra. Neki nem dolga, hogy bármely magánember vagy politi­kus élete fölött pálcát törjön, de kö­telessége világossá tenni, hogy bi­zonyos dolgok nem fémek bele, Borkainak ezért kellett elhagynia a Fideszt. Arról, hogy miért nem mondatták le a választás előtt a polgármester-jelöltségről is Bor­kait, azt mondta, akkor nem lett volna a győriek előtt választási le­hetőség. A Népszava információi szerint a polgármesterjelölt lemondatása aktuális volt, pénteken Kövér László házelnök utasította Borkait, hogy még aznap mondjon le. Ezért be is jelentették, hogy Borkai saj­tótájékoztatót tart, és a jelöltet el­ítélő véleménycikk jelent meg egy időre a kormánypárti Magyar Nemzetben. Orbán Viktor ekkor Párizsban tárgyalt, ezért csak akkor tudott re­agálni, amikor befejezte megbe­széléseit Emmanuel Macronnal. Borkai visszalépését ő akadályozta meg, azzal az indokkal, hogy Győrt meg kell tartani. Ha Borkai lemon­dott volna, a Demokratikus Koalí­ció jelöltje, Glázer Tímea maradt volna az egyetlen polgármesterje­lölt a városban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom