Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-18 / 243. szám
KÖZÉLET 2 J_________________ Problémás lehet a minimálbér képlete NAGYROLAND Pozsony. A minimálbér nagyságát a jövő évtől már egy képlet segítségével határozzák meg. Robert Fico (Smer) javaslata szerint a minimálbér összegének el kell érnie a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékát. A gazdasági elemzők szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez kockázatos lépés. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a jövő évre 580 eurós minimálbért javasol, vagyis az ideihez képest egy 60 eurós emelésről van szó. Jövőre azonban A parlamentben elfogadottjavaslat szerint 2021-ben a minimálbér meghaladhatja a 650eurótis. már a képlet segítségével határoznák meg az összeget, így a gazdasági előrejelzések szerint 2021-ben a minimálbér meghaladhatja a 650 eurót is. Ez még magasabb emelést jelentene, melyet idén Richter javasolt. Robert Fico korábban többször is hangsúlyozta, hogy az ország jó gazdasági helyzetben van, így az emelés indokolt. A gazdasági szakértők viszont hónapok óta arra figyelmeztetnek, a minimálbér ilyen magas emelése még inkább elmélyítheti a régiók közti különbségeket. Robert Chovanculiak, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője hangsúlyozta, hogy a gazdaságilag elmaradottabb régiókban nagyon sok olyan kisvállalkozó van, akiknek a minimálbér emelése hatalmas problémákat okoz. A munkáltatóknak ugyanis ez az emelés mintegy 780 eurós bérköltséget jelent majd. „Egy ekkora emelést meg lehet csinálni mondjuk egyszer. Az utóbbi hat évben azonban minden egyes kormány mintha egy kicsit túl akarná szárnyalni az előzőt, és bebizonyítani, hogy ők még nagyobbat tudnak emelni” - mondta az elemző. Hozzátette: a minimálbér emelése nem csak a minimálbérért dolgozó munkavállalókat érinti, hiszen ennek összegétől függenek a hétvégi és ünnepi bérek, valamint egyéb juttatások is. Ez pedig további megterhelést jelent a kisvállalkozóknak. A munkáltatók szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány csökkentené az alacsony bérért dolgozó munkavállalók adóterheit. Ezzel ugyanis több pénzt kapnának kézhez a munkavállalók, és a munkáltatók bérköltségei is csökkenhetnének. Robert Fico szerint azonban szó sem lehet adócsökkentésről, hiszen az államnak is szüksége van a bevételekre. „Értem, hogy a munkáltatók panaszkodni fognak, viszont továbbra is érvényes, hogy a bérköltségek Szlovákiában más országokkal összehasonlítva még mindig nagyon alacsonyak” - mondta a Smer elnöke. 2019. október 18. I www.ujszo.com ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövő év elejétől új módszer alapján számolják ki a nyugdíj minimális összegét: míg eddig ehhez a létminimumot vették alapul, a jövő évtől már az átlagbér alapján számolnak - az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást csütörtökön a parlament is elfogadta. A jelen levő 137 képviselőből 82 szavazott igennel. A szociális biztosításról szóló törvény SNS-es képviselők által javasolt módosítása szerint a nyugdíj minimális összege - azoknak, akik 30 évig fizették a nyugdíjbiztosítást -jövőre már a két évvel korábbi országos átlagbérnek a 33 százaléka lesz. A minimálnyugdíj 2020-ban így 334,30 euró lesz. A nyugdíj minimális összegének a kiszámításánál idén még a létminimumot vették alapul, a minimálnyugdíj ennek a 136 százaléka volt, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb nyugdíj, a fent említett feltételt figyelembe véve, 278,90 euró. Jövőre így 55,40 eurós növekedéssel számolhatunk. A nyugdíjbiztosítás 30 évnél hosszabb, de 40 évnél rövidebb ideig tartó fizetése esetén a minimálnyugdíj az elkövetkező időszakban évente a létminimum 2 százalékával, 40 évnél hosszabb nyugdíjbiztosítás esetén pedig a 3 százalékával A minimálnyugdíj 2020-ban 334,30 euró lesz (TASR) nő majd. A létminimum 2 százaléka jelenleg 4,2, a 3 százaléka 6,3 eurónak felel meg. Az eredeti elképzelések szerint a minimálnyugdíj kiszámítását csak 2021-től tervezték összekötni az átlagbér növekedésével. A parlamenti vita során azonban az SNS képviselője, Magdaléna Kucianová olyan javaslattal rukkolt elő, amely ezt már a jövő évtől lehetővé teszi, és amelyre a törvényhozás is rábólintott. Ezzel azonban még a kormánykoalíción belül sem értett egyet mindenki. Eubomír Vázny, a Smer parlamenti képviselője, aki egyúttal a Szociális Biztosító igazgatója, még a szavazás előtt figyelmeztetett arra, hogy a módosítást technikailag nem lehet megvalósítani már a jövő évtől. „Ezt még a 2021 -es határidő esetén is csak nagy nehézségekkel leszünk képesek megvalósítani” - figyelmeztetett Vázny. Az ellenzéki oldalról Jozef Mihál független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálnyugdíj kiszámításának az új módszere miatt a jövőben évente 150 millió eurós lyuk keletkezhet a költségvetésen. Az új szabályozás ellen határozottan fellépett a Szociális Biztosító is, amely szerint ezzel elveszik az emberek motivációját attól, hogy nagyobb nyugdíjbiztosítást fizessenek. Súlyos deformációkat okoz a nyugdíjrendszerben azonban a munkaügyi tárca szerint is. A minimálnyugdíj egyébként nem újdonság, 2015 júliusától vezették be. Hogy valaki teljesítse a feltételeket, ahhoz jelenleg is minimum 30 évig kell fizetnie a nyugdíjbiztosítást. (TASR, mi) Hascák: Legyen minden nyilvános! ÖSSZEFOGLALÓ Jaroslav Haéöák, a Penta pénzügyi csoport társtulajdonosa felszólította a hatóságokat, haladéktalanul hozzanak nyilvánosságra minden, Gorilla-aktával kapcsolatos nyomozati aktát. Pozsony. Robert Fico, a Smer elnöke nem hajlandó kommentálni a Gorilla-hangfelvételt, de szorgalmazza az ügy kivizsgálását. Továbbra is állítja, hogy semmi törvénybe ütközőt nem követett el, és tagadja, hogy a Smert illegálisan finanszírozták volna. „Nem szándékozom elbagatellizálni az ügyet, azt akarom, hogy vizsgálják ki” - hangsúlyozta Fico tegnapi sajtótájékoztatóján. A pártelnök úgy véli, a hangfelvétel tartalmát tekintve „nem minden ül”. Fico beismerte, hogy korábban többször is találkozott Hascákkal, de soha semmi konkrét dologról nem egyeztetett vele. A média képviselőit azokhoz a politikusokhoz irányította, akik akkor kormányoztak. Név szerint Mikulás Dzurindát, Pavol Hrusovskyt és a jelenlegi koalíciós partnerét, Bugár Bélát említette. Hascák a Gorilla-ügy felgöngyölítésén dolgozó rendőröktől kérte tegnap délután a teljes nyomozati akta és minden, ezzel összefüggő dokumentum közzétételét, de arra is felszólította a nyomozókat, hogy az üggyel kapcsolatban mielőbb hallgassák ki őt is. Ma ismét az utcára vonulnak az emberek a Gorilla miatt (TASR-felvétel) Parlamenti kerekasztal Az OEaNO, az SaS és a Sme rodina ellenzéki párt arra szólította fel Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnököt, hogy jövő hétre hívjon össze egy kerekasztalt a parlamenti pártok számára, hogy megvitassák, hogyan tudnák megoldani a rendőrség, a bíróságok és az ügyészségek megtisztítását. Amennyiben Pellegrini nem hívja össze a kerekasztalt, az ellenzék rendkívüli ülést fog kezdeményezni a kormányfő leváltására. Az új pártok nem vettek részt a közös sajtótájékoztatón, Richard Sulik, az SaS elnöke megerősítette, sem Miroslav Beblavyt (Spolu), sem Veronika Remisovát (Za l’udí) nem hívták. Tüntet az ország A Za slusné Slovensko (Tisztességes Szlovákiáért) mozgalom mára négy kontinensen hirdetett megmozdulásokat. Itthon kilenc városban vonulnak utcára az emberek, hogy ezúttal igazságos Szlovákiát követeljenek. A Za l’udí pedig ma 17 órától a pozsonyi Szabadság téren a Gorillafelvételből, valamint a Marián Kocner és a volt főügyész, Dobroslav Tmka közötti nemrég nyilvánosságra került hangfelvételből is nyilvánosan leenged néhány részletet. _ (szh, Denník N, TASR) Az Új Szó kiadója a Penta Investments tulajdonában lévő News and Media Holding. Látványosan emelkedik a minimálnyugdíj összege Bugár és az MKP állítja, nincs közük a Gorillához DEMECS PÉTER Pozsony. A Gorilla-akta tartalma szerint az MKP képviselői és háttéremberei a Pentával ellentétes érdekeket képviseltek, ezért nem is bukkantak fel az SIS által lehallgatott lakásban, magyarok neve is csak ritkán jelenik meg a dokumentumban. A Transpetrol ügye Az MKP az állítólagos titkosszolgálati dokumentumban a Transpetrol reprivatizációja kapcsán jelenik meg - az állam az akkori résztulajdonos Yukos Finance részvényeit akarta visszavásárolni, ebből viszont végül semmi sem lett. Hascák az akta szerint azt monda Jirko Malchárek akkori gazdasági miniszternek, hogy az üzletből származó províziót teljes egészében Malcháreknek adná, ám nem teheti, mert az ügyben az MKP a főszereplő. így a pénzt meg kell feleznie Malchárek és az MKP között. Bugár kezdetketől fogva alaptalannak tartja ezeket a vádakat, s tegnap is elutasította, hogy akkoriban bármi köze lett volna a Transpetrol reprivatizációjához. „Ki vásárolta vissza? Csak a második Fico-kormány vásárolta vissza a Yukostól a részvényeket, hiszen ezzel dicsekszenek” - mondta tegnap Bugár. Elhatárolódott attól is, hogy az MKP az ő vezetése alatt províziókból vagy piszkos pénzből élt volna. „Szeretném látni, hogy hol vannak ezek a províziók. Természetesen, elképzelhető, hogy valakinek volt valamiből valamilyen haszna” - mondta Bugár azzal, hogy nem lehet mindenkinél garantálni, hogyan fog valamikor a jövőben viselkedni, ám megjegyezte, hogy őt személyesen holmiféle províziók ügyében soha senki nem kereste fel. Bugár neve egyébként a Gorilla-aktában másodszor a 2006- os koalíciós tárgyalások kapcsán kerül elő: a Penta pénzügyi csoport képviselője engedékeny politikusként jellemzi az állítólagos SIS-es dokumentum szerint. MKP: minket nem érint Nemcsak az MKP volt, hanem az aktuális vezetése is elhatárolódik a Gorillától. „A Gorilla-ügy állítólag részben az egykori Magyar Koalíció Pártját is érinti. A Magyar Közösség Pártja azonban nem azonos ez utóbbival. A párt 2007 és 2010 között megtisztuláson esett át. A Gorilla-ügyiratban említett szereplők közül már senki sem tagja a pártunknak” - hangsúlyozta Králik Róbert, az MKP szóvivője. Hozzátette: ha beigazolódik, hogy a nyilvánosságra hozott hangfelvétel valódi, és a nyomozócsapat eljárásokat fog indítani, az MKP támogatni fogja, hogy az érintettek feleljenek a tetteikért.
