Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-17 / 242. szám
8 KÜLFÖLD 2019. október 17. I www.ujszo.com Megállíthatatlan a török elnök Ankara addig nyomul, amíg 30-35 km mélységben ellenőrzése alá nem vonja a határsávot Szíriái erőka kurdokáltal ellenőrzött területen. Atöröka közös ellenség. (TAS R/AP) RÖVIDEN Felelősségre vonnák Trumpot a jelöltek Washington. Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonása mellett foglaltak állást az elnökjelöltségre pályázó demokrata párti politikusok a 4. tévévitájukon. A CNN hírtelevízió által közvetített tévévita volt az első azóta, hogy a képviselőház megkezdte az elnök elleni alkotmányos vádeljáráshoz (impeachment) szükséges előzetes vizsgálatokat. A12 demokrata párti elnökjelölt-aspiráns messzemenően egyetértett abban, hogy Trumpot el kell mozdítani posztjáról. Joe Biden volt alelnök azt hangoztatta, az USA- nak jelenleg „kiszámíthatatlan, őrült elnöke van, akinek fogalma sincs a külpolitikáról”. (MTI) Koszovói razzia a szerb országrészben Pristina. Behatolt a koszovói különleges rendőri alakulat száz kommandósa tegnap az ország északi, többségében szerbek lakta részébe, ahol elfogtak egy szerb rendőrt. A rendőrök a szerbek lakta észak-koszovói Mitrovicában két rendőrt kerestek, akik összefüggésbe hozhatók Oliver Ivanovic vezető koszovói szerb politikus meggyilkolásával. Oliver Ivanovicsot 2018 januátjábán Kosovska Mitrovicában máig ismeretlen tettesek lőtték le. Szerbia a gyilkosságot terrorcselekménynek tekinti. (MTI) Kulcspozíciót akar a lengyel ellenzék Varsó. A szenátus élére az ellenzéknek kell elnököt javasolnia - jelentette ki Bogdan Borusewicz korábbi szenátusi elnök, arra hivatkozva, hogy a parlamenti választáson a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem szerezte meg a felsőházi mandátumok többségét. A kormánypárt vitatja ezt az álláspontot. A 70 éves Borusewicz a rendszerváltás előtti lengyel ellenzék, a Szolidaritás független szakszervezet egyik legendás alakja, aki a most leköszönő szenátusban pedig ellenzéki alelnök volt. A vasárnapi parlamenti választáson a fő törvényhozó testületben, a 460 tagú szejmben a PiS újból abszolút többséget szerzett (235 mandátum), a 100 fos szenátusban viszont az ellenzék erősebb, miután a kormánypártnak csak 48 szenátora van. (MTI) A líbiai parti őrség elfogott 90 migránst Tripoli/Róma. Elfogott a líbiai parti őrség 90 afrikai migránst, akik gumicsónakkal próbáltak törvénytelenül Európába jutni. A csónakot Tripolitól 90 km-re állította meg az őrjárat. Líbia az Afrikából Európábajutni próbálók fő tranzitországa. Migránsokkal teli hajónak nyújtott segítséget az olasz parti őrség a Máltához tartozó vizeken -180 ember utazott a fadeszkákból tákolt hajón. A hét elején az olasz Lampedusa szigetén 200 menekült kötött ki. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. RecepTayyip Erdogan török elnök tegnap arra szólította fel a szíriai kurd fegyvereseket, hogy azonnal hagyják el azt a sávot Észak-Szíriában, ahol Ankara a jelenlegi hadműveletét követően biztonsági övezetet akar kialakítani. Erdogan elnök a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén tartott beszédében arra is felszólította a milíciákat, hogy hagyják hátra fegyvereiket, harci felszereléseiket és semmisítsék meg a korábban állított csapdákat. A török államfő rámutatott: ha a „terroristák” megteszik, amit Ankara mond, a török offenzíva magától értetődően véget ér. Törökország terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tekinti a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciát, amely ellen múlt szerdán Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében katonai beavatkozást indított Északkelet-Szíriában. Ankara szerint az YPG a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai ága, amely évtizedek óta folytat szakadár fegyveres felkelést Délkelet- Törökországban az ottani kurd kisebbség önrendelkezéséért. Törökország vállalta, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó iszlamista szélsőségesek felügyeletét azon a területen, amelyet ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. Erdogan az YPG-re utalva megerősítette: nem ül tárgyalóasztalhoz egy terrorszervezettel és nem keres közvetítőt sem a két fél számára. Széles sávban nyomulnak Az államfő nyomatékosan hangsúlyozta: Ankarát senki nem állíthatja meg addig, amíg 30-35 km mélységben ellenőrzése alá nem vonja nyugaton a szíriai Manbídzs, keleten pedig az iraki határ közötti sávot. „Utolsó leheletünkig, utolsó csepp erőnkig nem fordulunk vissza erről az útról” - hangoztatta Erdogan. Az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzs város térségével kapcsolatban Erdogan rámutatott: nem gond, ha a szíriai kormányerők bevonulnak, mert az a saját földjük, csak az YPG ne maradjon ott. „Az ottani klánok hívnak minket, hogy mentsük meg őket, mert Manbídzs csaknem teljesen, 85-90 százalékban az araboké, nem a kurdoké” - fogalmazott. A szíriai kurdok vasárnap állapodtak meg Damaszkusszal arról, hogy a szíriai kormányerők segítséget nyújtanak nekik a török offenzíva megállításához. Az egyezménnyel összhangban a szíriai katonák bevonultak Manbídzsba, és a kurd fegyveresekkel együtt ellenőrzik a körzetet. Meglódult az orosz sereg Erdogan egyúttal jelezte, amikor Szíriában legitim kormány alakul, Ankara átadja számára azokat a területeket, ahol biztonságot teremtett. A török elnök szerint eddig 1220 négyzetkilométert „tisztítottak meg a terrorizmustól” Északkelet- Szíriában. A török védelmi minisztérium tegnap azt közölte, hogy 637 „terroristát” tettek harcképtelenné. A szíriai kormányhadsereg és az észak-szíriai kurd erők együtt harcolnak a törökbarát szíriai lázadók ellen az ország Törökországgal határos északi részén. Szerdán heves összecsapások voltak a felek között Aín-Issza várostól északra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat beszámolója szerint. Aín-Issza mindössze 6 kilométerre van a török határtól. A törökbarát lázadók tüzérségi tüzében meghalt két szíriai kormánykatona a város határában - közölte az aktivistahálózat vezetője. Alekszandr Lavrentyjev, az orosz elnök szíriai különmegbízottja azt hangoztatta, hogy Oroszország nem hagyja valódi összeütközés kialakulását Szíria és Törökország között, mert abban - mint mondta - senki sem érdekelt. Ezért Oroszország csapatokat telepített Északkelet- Szíriába az előrenyomuló szíriai kormányerők, illetve a török hadsereg és szövetségesei közé, hogy kitöltse az amerikai kontingens távozása miatt keletkezett űrt és elejét vegye Ankara és Damaszkusz fegyveres összecsapásának. Oroszország továbbra is párbeszéd létrehozásán fáradozik a török és a szíriai vezetés között a két ország határán kialakult helyzet normalizálása érdekében -jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Orosz csapatok keltek át az Eufrátesz folyón és elérték az északszíriai Kobane települését, miközben a szíriai kormányerők már bevonultak a közvetlenül a török határon található városba. A Damaszkusszal szövetséges orosz haderő katonákat vezényelt Északkelet- Szíriába az előrenyomuló szíriai kormányerők, illetve a török hadsereg és szövetségesei közé. Csak Trump méltó hozzá Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter arra reagálva, hogy Washington hétfőn szankciókat vezetett be két török minisztérium és 3 tárcavezető ellen az offenzíva miatt, valamint Trump „pótlólagos, erőteljes” büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett, a török diplomácia vezetője azt mondta: semmilyen szankció és fenyegetés nem elfogadható. „A szóban forgó büntetőintézkedésekre a kölcsönösség keretein belül természetesen megtesszük a szükséges válaszlépéseket” - hívta fel a figyelmet. Recep Tayyip Erdogan nem tárgyal sem Mike Pence amerikai alelnökkel, sem Mike Pompeo külügyminiszterrel, sem Robert O'Briennel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával, amikor ma Ankarába látogatnak. A török elnök kijelentette, az ő tárgyalópartnere amerikai részről Donald Trump elnök. Később annyiban visszakozott, hogy mégis fogadja az amerikai alelnököt. Washington tűzszünetre akarja rávenni Ankarát. Az Anadolu török hírügynökség jelentette, a hatóságok 186 embert vettek őrizetbe azért, mert a közösségi médiában „lejárató kampányt” folytattak a török hadművelet ellen. Közülük 24 gyanúsítottat letartóztattak, 40 embert bírósági felügyelet mellett, 78-at szabadon engedtek. Mintegy 80-an sérültek meg a kedd este a rendbontásokba torkolló katalóniai tüntetéseken. Több városban voltak tüntetések, a demonstrálók utakat és vasútvonalakat zártak le, és sok helyütt összetűztek a rohamrendőrökkel, tiltakozva a katalóniai függetlenségi vezetőket börtönnel sújtó minapi ítélet ellen. Barcelonában 40 ezren vonultak a spanyol központi kormány képviselete elé. A tiltakozók egy csoportja petárdákkal, kövekkel dobálta az épületet védő rohamrendőröket. A tiltakozók barikádokat próbáltak emelni Barcelona központjában. A zavargások láttán a Spanyol Labdarúgóliga azzal a kéréssel fordult a spanyol szövetséghez, hogy a szezon első El Clásicóját a tüntetések miatt jövő szombaton ne Barcelonában, hanem Madridban rendezzék meg. (tasr/ap) Brexit: még bármi lehet London/Briisszel. Stephen Barclay brit brexitügyi miniszter szerint ha nem születik szombatig megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, akkor Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek. A törvény szerint, ha október 19-éig a brit parlament nem járul hozzá az új brexitmegállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem, Johnsonnak már aznap kezdeményeznie kell az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges. Tusk szerint egyébként 24 órán belül kiderülhet, mikor lesz brexit, ami már csak azért is merész megállapítás, mert csak az elmúlt 24 órában legalább három időpontot neveztek meg annak közlésére, hogy akkor lesz vagy nem lesz megállapodás. Tegnap is folytatódtak a tárgyalások a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről - közölték brüsszeli diplomáciai források. Kedden több mint 15 órán keresztül zajlottak az egyeztetések, a delegációk késő éjszaka álltak fel a tárgyalóasztaltól, és bár történt előrelépés, egyelőre nincs áttörés. A cél az, hogy még a ma kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt megállapodás szülessen, ott ugyanis a bennmaradó tagországok vezetői már nem akarnak tárgyalni a részletekről. Brit sajtóhírek szerint a londoni kormány bizonyos új engedményeket tett a politikai bénultság fő okának számító a 499 kilométeres ír-északír határ kérdésére vonatkozóan. Ez a határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára az október 31-re tervezett brexit után. (MTI, hvg)
