Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-17 / 242. szám
www.ujszo.com | 2019. október 17. KÖZÉLET I 3 Először csökkent a szlovákiai magyarok választási hajlandósága 70 százalék alá Egyre kevesebb szlovákiai magyar venne részt a parlamenti választáson, az otthon maradók többsége azzal magyarázza döntését, hogy a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (Somogyi Tibor felvétele) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Még sosem volt ilyen kicsi a szlovákiai magyarok választási hajlandósága - * derül ki a somorjai Fórum Kisebbsógkutató Intézet magyarlakta járásokban készült felméréséből. A legtöbben még mindig az MKP-ra szavaznának. A. felmérés során ezer magyar nemzetiségű személyt kérdeztek meg arról, hajlandó lenne-e részt venni a parlamenti választáson, s ha igen, akkor kire szavazna. Az eredményekből kitűnik, hogy ha a választást 2019 júniusában tartották volna, akkor a magyar nemzetiségű válaszadók 67%-a vett volna részt rajta, minden negyedik megkérdezett maradt volna otthon, 8%-uk pedig nem tudta vagy nem válaszolt. Az erről szóló tanul-, mány szerzője, Lampl Zsuzsanna így szavaztak volna a szlovákiai magyarok 2019 júniusában MKP 48,4 Hid 8,6 PS/Spolu 3,7 Za íudí 3,7 MKDSZ 1 LSNS 1 OLaNO 0,9 SaS 0,9 Smer 0,8 Magyar Fórum 0,5 KDH 0,4 Sme rodina 0,4 más párt 0,7 távol maradna 12,6 Adatok százalékban. Forrás: forumszemle.eu szociológus kiemeli, hogy először csökkent a hazai magyarok választási hajlandósága 70% alá. A 2018-as adatokhoz képest 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik részt vennének a parlamenti választáson, és ugyanennyivel nőtt azok aránya, akik nem szavaznának. Érdekes, hogy a 2018-as lelkesedés hasonló a 2008-ban és 2010-ben mért adatokhoz, hiszen ebben az időszakban is 77% körül mozgott a részvételi hajlandóság. A kutatás arra is rámutat, hogy az iskolai végzettség hogyan befolyásolja a választáson való részvételt: minél magasabb végzettséggel rendelkezik a válaszadó, annál nagyobb az esély, hogy szavazni fog. Csalódottak A felmérésben arra is rákérdeztek, melyek a legfőbb okai annak, hogy a válaszadók nem mennek el szavazni. Az otthon maradók 89%-a indokolta döntését azzal, hogy a politikusok nem tartják be az ígéreteiket. 2008- ban ezen válaszadók aránya még 59% volt, igaz, akkor is ez volt az egyik legfőbb indok, amely elvette az emberek kedvét a választáson való részvételtől. 11 éve a leginkább az tántorította el a szavazókat, hogy a politikusok nem a válaszadók érdekeit képviselik (60%) - ez idén a harmadik leggyakoribb (78%) indok, amellyel a távoltartást magyarázzák. Az összefogás hiánya A 2015-ben válaszadók 73%-a válaszolta, hogy a részvételi hajlandóságukat negatívan befolyásolja az MKP és a Híd közötti összetartás hiánya. Idén ezt a megkérdezettek 84%a válaszolta. A júniusban készült felmérés eredményei alapján a négy magyar pártra (Híd, MKP, Magyar Fórum, MKDSZ) a megkérdezettek összesen 59%-a szavazna. Ez megegyezik a 2018-as adatokkal, az akkori három magyar pártra (Híd, MKP, MKDSZ) szintén ugyanennyien szavaztak volna. Egy év alatt azonban jelentősen nőtt a szlovák pártokra szavazók aránya: míg 2018-ban a megkérdezett magyar nemzetiségűek 4%-a választott volna szlovák pártot, idén már 13%-uk. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindkét évben a megkérdezettek nagyjából harmada nem válaszolt erre a kérdésre. MKP, Híd, PS/Spolu Arra a kérdésre, hogy júniusban melyik pártra szavazna, a megkérdezettek körülbelül 70%-a válaszolt. 48,4%-uk választotta volna az MKP- t, 8,6%-uk pedig a Hidat. Ezt követné a Progresszív Szlovákia/Spolu koalíció és az Andrej Kiska alapította Za fudí. A megkérdezettek visszaemlékezései szerint 2016-ban több mint 50%-uk választotta az MKP-t, és 16,8%-uk a Hidat. Akkor a harmadik helyen a Smer állt. A válaszadók 11,7%-a azonban nem válaszolt erre a kérdésre, 11,8%-uk pedig nem emlékszik három évvel ezelőtti választására. Kell a magyar képviselet A válaszadók 88%-a felelt igennel arra a kérdésre, szükség van-e a szlovákiai magyarok politikai érdekképviseletére, kétharmad szerint pedig a legmegfelelőbb forma az egyetlen magyar politikai szubjektum. A megkérdezettek 55%-a úgy gondolja, fontos, hogy az általa választott párt a kormány tagja legyen, függetlenül attól, mely más pártokkal lépne koalícióba. Csupán 28% tartja fontosnak, hogy az általa választott párt kiket választ koalíciós partnernek. A válaszadók egyötöde nem tudott válaszolni arra a kérdésre, pártja kikkel ne lépjen koalícióra: leginkább a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppártot, a Smert és az SNS pártját utasítják el. Váltóhamisítási per: ismét bíróság elé áll Rusko ÖSSZEFOGLALÓ Ma folytatódik Marián Koőner és Pavol Rusko váltóhamisítás miatt indított pora. A Threema-üzenetek alapján Rusko Kofiner utasításait hajtotta vágre. Pozsony. Kocner és Rusko a vád szerint 69 millió euró értékben hamisítottak váltókat, amelyeket aztán később Kocner cége a Markíza Televízión akart behajtani. Bár azt állítják, a váltókat még 2000-ben állították ki, amikor még Rusko volt a vezérigazgató, az ügyész szerint erre később került sor, s a váltókon módosították a dátumokat. A Denník N portál tegnap nyilvánosságra hozott egy részletet Kocner és Rusko üzenetváltásából, amelyet Rusko a Threema-alkalmazáson keresztül barátnőjének telefonjáról folytatott a nagyvállalkozóval. Az üzenetek cáfolják Kocner azon állítását, mely szerint az idejét sem tudja, mikor találkoztak utoljára. Az üzenetekből azonban az derül ki, hogy rendszeresen találkoztak, és ízetlen megjegyzésekkel illették Ján Kuciak meggyilkolt újságírót. Mindezek mellett Kocner diktálta, hogy Rusko mit mondjon a bíróságon, valamint hogyan kezelje akialakult helyzetet: „Marek szólt, hogy semmi dolgod vele telefonon keresztül, és hogy vallani akarsz valamilyen újságírónak!!!! Megőrültél? Lehet, lehallgatják a telefonodat. Börtönbe csukhatnak azért, amit telefonon elmondtál!!! K....a, ne csinálj hülyeséget!” - írta Kocner, utalva Marek Para ügyvédre, aki képviseli őket a perben. Rusko ezután megígérte, nem tesz semmi olyat, amit Para nem hagy jóvá. (DennikN, szh) 100 milliótól eshet el az ország ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia idén is több millió eurótól eshet el az uniós támogatások katasztrofális merítése miatt, ráadásul rengeteg az ezzel kapcsolatos visszaélés - figyelmeztet az ellenzék, amely szerint a kormányt mindez hidegen hagyja. Pozsony. „Szlovákiában sok mindenre nincs pénze az államnak, ennek ellenére még mindig hatalmas összegektől fosztjuk meg magunkat az uniós támogatások merítésével kapcsolatos hiányosságok miatt. Csak az idei év végéig több mint 130 millió euró úszhat el emiatt” - állítja Richard Sulik, az SaS elnöke, aki szerint a kormány „magasról tesz az egészre”, miközben nyilvánvaló, hogy rengeteg az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélés. A hiányos merítés miatt Sulik szerint Szlovákia 2017-ben 27 millió, tavaly pedig több mint 120 millió eurótól esett el. „Idén ennél is nagyobb összeg veszhet kárba” - mondta Ján Rudolf, az SaS uniós támogatásokkal foglalkozó szakembere. A kormánynak szerinte nem egész két hónapj a maradt, hogy több mint félmilliárd eurós támogatást felhasználjon, ellenkező esetben ennek az összegnek búcsút inthetünk. „Nem árt tudni, hogy végéhez közeledik az uniós támogatások programozási időszaka. A rendelkezésre álló összeget már 2014 óta meríthettük, máig azonban csupán a pénz 25 százalékát használták fel” - tette hozzá Rudolf. Sulik szerint ez és a jövő évi állami költségvetés kormány által elfogadott tervezete is azt bizonyítja, hogy a Smer által vezetett kormánykoalíció még a dinamikus gazdasági növekedés időszakában is képtelen a felelős költségvetési gazdálkodásra. „Sulik felfedezte Amerikát” — reagált az SaS kritikájára a beruházásokért felelős kormányfőhelyettes, Richard Rasi, aki elismerte, hogy Szlovákia valóban eleshet 100 millió eurótól a kutatási és innovációs operatív programban elkülönített összegből. „A pénzügyminisztériumnak azonban már javasoltuk, hogy vonjuk össze az említett programot az integrált infrastruktúra operatív programmal, aminek köszönhetően az említett összeget nem kellene visszautalni Brüsszelnek” - mondta a kormányfőhelyettes. Úgy gondolja, hogy ez a javaslat hamarosan a kormány elé kerülhet. (mi.TASR) RÖVIDEN Klus a parlament új alelnöke Pozsony. Martin Klus, az SaS frakcióvezetője lett a parlament új alelnöke - döntöttek titkos szavazáson a parlamenti képviselők. Klus Lucia Duris Nicholsonovát váltja a poszton, mert Nicholsonovát EP-képviselővé választották. A szavazáson 93 képviselő voksolt Klusra, 21-en ellene. A párt eredetileg Eubomír Galkót javasolta a posztra, de őt a szeptemberi titkos szavazáson nem támogatták a képviselők. Galko időközben bejelentette, további nyolc képviselővel együtt kilép az SaS parlamenti frakciójából is. (TASR) Kotleba Harabinnal szövetkezne Pozsony. A Mi Szlovákiánk Néppárt vezetője, Marian Kotleba videóban ajánlotta fel Stefan Harabinnak a jövő évi parlamenti választáson való együttműködés lehetőségét. Mint mondja, szükséges egyesülni a liberálisok ellen, szeretné, ha Harabin október végéig értesítené döntéséről. Harabin nemrég mutatta be saját, Vlast’ nevű pártját. (szh)
