Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-16 / 241. szám
8 I 2019. október 16. I www.ujszo.com RÖVIDEN Török offenzíva: otthoni megtorlás Ankara. Terrorizmus elleni nyomozások keretében őrizetbe vette a török rendőrség a főként kurdok lakta délkeleti országrész négy nagyobb településének kurdbarát, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) színeiben megválasztott polgármesterét. A török vezetés úgy tartja, a HDP a Délkelet-Törökországban évtizedek óta felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. A legtöbb török ellenzéki párt támogatja a katonai beavatkozást, a HDP viszont az akció leállítására szólított fel, és inváziónak minősítette az offenzívát. Emellett a török Bursában 10 embert vettek őrizetbe, amiért a szíriai hadművelettel összefüggésben „terrorista propagandatevékenységet” folytattak, továbbá „megsértették Erdogan török államfőt”. (MTI) Tegnap helyreállt a rend Barcelonában Barcelona. A hétfő éjszakába nyúló nagyszabású tüntetés után helyreállt a rend a barcelonai El Prat repülőtéren. A katalán függetlenségi vezetőket börtönnel sújtó ítélet elleni tüntetés során az 1-es terminálnál 115-en sérültek meg könnyebben. A hétfő estére csaknem tízezer fősre duzzadt tömeg többször is összetűzésbe került a hatóságokkal, megpróbálták áttömi a bejáratokat őrző rendőrök sorfalát, akik gumibotot és gumilövedéket használtak a tiltakozók visszaszorításához. Késő éjszaka ért véget a tüntetés Barcelona belvárosában is a spanyol rendőrség főparancsnokságának épületénél, ahol a tiltakozók szintén összeütközésbe kerültek a hatóságokkal. A katalán hatóságok arra számítanak, a következő napokban is folytatódnak az utcai megmozdulások szerte Katalóniában. (MTI) Orbán lehet az új román kormányfő Bukarest. Klaus Iohannis román államfő Ludovic Orbánt, az eddig ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét bízta meg kormányalakítással, miután a parlament múlt héten megvonta a bizalmat Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kormányától. Iohannis rámutatott: átmeneti kormányról van szó, amely a jövő évi parlamenti választásig vezeti az országot. (MTI) Juncker még egy hónapot ráhúzhat Brilsszel. Kész tényként kezelik, hogy legalább egy hónapot csúszni fog az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság eredetileg november elsejére tervezett hivatalba lépése. Csúszás esetén Jean-Claude Juncker jelenlegi elnök és csapatának tagjai maradnának a posztjukon ügyvivőként. Ilyenre korábban már háromszor is volt példa. (MTI) Tovább tarolnak a török erők Máris közel 300 ezer ember menekült el a török erők támadása elől Északkelet-Szíriában ÖSSZEFOGLALÓ A szír hadsereg is megérkezett a konfliktus érintette Manbídzs városba (tasr/ap) Washington/Ankara/Moszkva. Két török minisztérium és 3 tárcavezető ellen vezetett be szankciókat Washington, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára. Több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől Szíria északi rászán. A Kreml reméli, hogy elkerülhető a török-szír összecsapás. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint szankciókkal sújtják a török védelmi minisztériumot, illetve az energiaügyi és természeti források minisztériumát, továbbá e tárcák vezetőit, Akar Hulusit és Fatih Dönmezt. A büntetőintézkedések hatálya alá esik Süleyman Soylu belügyminiszter is. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat - áll a pénzügyminisztérium közleményében. Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy teljes mértékben „kész gyorsan tönkretenni” a török gazdaságot, ha a török vezetők „folytatják veszélyes és destruktív útjukat”. Trump azt is kilátásba helyezte, hogy Washington újra 50%-ra emeli a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak. Védje őket Napóleon! Másrészt elutasította a szíriai kurdok megvédését Donald Trump újabb Twitter-áradatában. Rövid üzeneteiben azt írta, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene szerepet játszania a kurdok megvédelmezésében az Északkelet-Szíriában indított török offenzívával szemben, de Washington üdvözöl bármely államot, amely volt szövetségese segítségére kel. „Hadd védje meg Szíria és Bassár el-Aszad szíriai elnök a kardokat, és harcoljon a saját földjéért Törökországgal szemben” - hangsúlyozta az elnök egyik bejegyzésében. „Részemről rendben, ha valaki segíteni akar Szíriának megvédeni a kardokat, legyen az Oroszország, Kína vagy Bonaparte Napóleon. Remélem, jól megy majd nekik, mi 7000 mérföldre vagyunk ! ” - írta az egy ik üzenetben. 70 ezer menekült gyerek Több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől Északkelet-Szíriában - közölte az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációja nevű szíriai kurd hatóság. A bejelentés szerint a kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyerek van - tette hozzá a szíriai kurd hatóság. Több ENSZ-szervezet azonban -például az Élelmezési Világprogram (WFP) - azt közölte, hogy a veszély ellenére marad a térségben. Az ENSZ Emberi A török támadás nyomai. Szétlőtt lakóház a kurdok területén, (tasr/ap) Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt. Belerángatható a NATO A NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai katonai műveletéről, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az unió - mondta Angela Merkel német kancellár. Oroszország reméli, hogy a török és a szíriai fegyveres erők nem kerülnek közvetlen konfliktusba Észak-Szíriában - jelentette ki Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes. Kína felszólítja Törökországot, állítsa le hadműveleteit Szíriában, és térjen vissza a problémák politikai úton történő megoldásának helyes útjára - jelentette ki Keng Suang kínai külügyi szóvivő. Közben a szíriai hadsereg bevonult az Eufrátesztől nyugatra található Manbídzs városba is a török támadás megállítására a kurd-szír megállapodás alapján, ahol máris támadás érte a török katonákat. Bár Manbídzs térségében Ankara leginkább a helyi, gyakran igen szélsőséges milíciák 14 ezer emberére támaszkodik, a Damaszkusszal való összeütközés mégis rettentően robbanásveszélyes helyzetet eredményez. Hiszen Törökország a NATO-tagj a, így ha a szír Bassár el-Aszad Törökország ellen fordul, akkor felmerül a katonai szövetség kollektív védelmi kötelezettsége. Azaz könnyen lehet, hogy a NATO egy, a tagállamai többsége által elutasított török offenzíva miatt belecsúszik az orosz-iráni támogatással harcoló, véreskezű Aszadrezsim elleni háborúba. Recep Tayyip Erdogan török elnök október 9-én jelentette be, a török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) fegyveres csoport Béke Éorrása néven hadműveletet indított Északkelet- Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet ellen. (MTI, index) Célegyenesben a brexit PiS: önálló többsége lett Elképzelhető, még e héten megállapodásra lehet jutni Nagy-Britanniával az uniós tagsága megszűnésének (brexit) részleteit rögzítő dokumentumról - közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója. Luxembourg. Az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó luxembourgi tanácsülése előtt Barnier hangsúlyozta, elképzelhető a megállapodás annak ellenére, hogy annak elérése egyre nehezebbé válik. Elmondta, intenzív tárgyalások folytak London és Brüsszel között a hétvégén, amelyeket hétfőn újabbak követtek. Kijelentette, Londonnak ideje a jóhiszemű szándékokat jogi szöveggé alakítania. A megállapodásnak azonban mindkét fél számára megfelelőnek kell lennie, úgy az Egyesült Királyságnak, mint az Európai Uniónak - tette hozzá. Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere érkezésekor hangsúlyozta, noha elérhető a megállapodás, az uniónak fel kell készülnie Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépésére, ahogy az elhúzódó tárgyalásokra is, illetve a brexithatáridő kitetjesztésére. „Minden forgatókönyv lehetséges” - tette hozzá. Amélie de Montchalin francia európai ügyekért felelős miniszter kijelentette, az uniónak meg kell fontolnia a brit kilépés határidejének elhalasztását. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha kérés érkezik Londontól erre vonatkozóan, illetve, ha olyan jelentős politikai fordulat következik be a szigetországban, ami változtat a politikai dinamikán. Ezek között a francia politikus egyebek mellett új választás kilátásba helyezését említette. Az Európai Unió a hét második felében csúcstalálkozót tart, melynek kiemelt vitapontja éppen a brexit kérdése lesz. A jelenlegi ismereteink szerint az Egyesült Királyság október 31-én lépne ki az unióból, azonban a londoni parlament a kilépést megelőzően még ülésezik, ezért a végkimenetel egyelőre némileg bizonytalan. Ráadásul egy korábban elfogadott törvény értelmében a Johnson-kormány számára tilos az ún. kemény brexit, azaz megegyezés nélküli kilépés végrehajtása. (MTI, ú) Varsó. A lengyel parlamenti választás hivatalos végeredménye szerint is győzött a Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely a szavazatok 43,59%-ával 235 mandátumra, vagyis önálló többségre tett szert a 460 fős alsóházban. A 61,74%-os részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében. A PiS mandátumszáma azonos az előző, 2015- ös választáson megszerzettel. A második helyen befutó fő ellenzéki párt, a Polgári Koalíció (KO) 27,4 százalékot ért el. A posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből álló baloldali szövetség a voksok 12,56 százalékát nyerte el. A Lengyel Parasztpártra (PSL) és a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetségre 8,55% szavazott. Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a voksok 6,81%-ával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja). A lengyel szenátusban az ellenzék lehet erősebb, miután a százfős felsőházba a PiS-nek csak 48 szenátora került be. Szintén 48 mandátumra tettek szert az ellenzéki tömörülések. Emellett azonban négy független szenátort is megválasztottak, közülük hármat az ellenzékhez, egyet pedig a PiS- hez közelinek tartanak. Az egyéni kerületekben választott felsőház egyebek között elutasíthatja a szejmben megszavazott törvényeket, amelyeket azonban az alsóházi többség ismét jóváhagyhat. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a végeredményekre reagálva leszögezte: pártja a szavazatok számát és arányát tekintve a rendszerváltás utáni választások történetében a legmagasabb támogatottságot szerezte, ezzel legitimációt kapott politikája, a, jó változás” folytatásához. A szenátusi eredmények kapcsán Kaczynski elmondta: nem jó, hogy a PiS-nek nincs abszolút felsőházi többsége, mindazonáltal a szenátus nem képes megakadályozni a törvények elfogadását, bár meghosszabbíthatja a törvényhozói folyamatot. A kabinet összetételét 2-3 héten belül ismertetik. Kaczynski Mateusz Morawiecki jelenlegi kormányfőt nevezte a „leginkább természetes” miniszterelnök-jelöltnek. (MTI) KÜLFÖLD
