Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-16 / 241. szám
6 I KULTÚRA 2019. október 16. | www.ujszo.com Szent büntetés viszi színpadra ma is A Glembay ház című dráma bemutatójára készül a Komáromi Jókai Színház - az előadást Martin Huba: „Hiszek abban, hogy a színház pszichoterápiás teret kínálhat" (Milan Drozd felvétele) BÁRÁNYJÁNOS Martin Huba, aki most a Komáromi Jókai Színházban rendezi A Glembay ház című drámát, a színpadon eddig eljátszott figurái közül az egyik legkedvesebb szerepének tartja Leone Glembayt. Pénteken lesz a premierje Komáromban Miroslav Krleza drámájának. Martin Hubával a készülő előadásról beszélgettünk, de megkérdeztük azt is, mi vonzza hetvenhat évesen is a színpadra, és érintettük előző komáromi rendezését, A félkegyelműt is. A félkegyelmű című Dosztojevszkij-regény színpadi adaptációját november 15-én láthatja a pozsonyi közönség a Szlovák Nemzeti Színházban. Vonatzaj töltötte be a Jókai Színházat, amikor néhány hete felújította a társulat a 2017 decemberében bemutatott darabot. Már akkor hallotta a sínek nyikorgását, a vonatfüttyöt, amikor a darab rendezésére készült? Abból kiindulva, hogy a regény egy vonaton kezdődik, az előadással azt szerettük volna kifejezni, hogy valamennyien a sors vonatán ülünk, s ezzel a történettel elvisz bennünket valahová. Amiként a hétköznapokban is érezhetjük, hogy valami, aminek nem vagyunk az urai, visz bennünket valami felé. Tartunk valahová, nem tudjuk, ki visz és hogy hova vezet bennünket. Néha van olyan érzésünk, hogy befolyásolni tudjuk, de a sors erősebb az akaratunknál, a lehetőségeinknél. A hangok, a pára, a vakító reflektorok, ezek mind jelen vannak az előadásban, a sorssal szembeni tehetetlenségünket fejezik ki. Az előadást májusban meghívták a budapesti Nemzeti Színházba, a VI. Madách Imre Nemzet-Caravaggio és Bemini művei bécsi kiállításon Bócs. Caravaggio és Bemini, valamint kortársaik műveit mutatja be mától a Bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM). A január 19-ig nyitva tartó, Caravaggio & Bemini című kiállításon mintegy 80 mestermű látható. Caravaggio (1571-1610) itáliai festő és Bemini (1598-1680) szobrász intenzív alkotásai nemcsak kortársaikat, hanem az utánuk következő művészgenerációkat is jelentősen befolyásolták. „Lehozza a szenteket a Földre, és drámaian közeli képeken mutatja be őket” - mondta el Stefan Weppelmann, a KHM festménygalériájának igazgatója Caravaggio munkáiról. A szakértő szerint a sötét-világos ellentétével operáló sokkoló realizmusa hatalmas figyelmet irányított a római festőre. Caravaggio szakított a konvenciókkal. Bemini a dinamikus mozgás mestere volt. „A kőből készült testek nála nem nehezek, hanem súlytalanok” - mondta Gudrun Swoboda kurátor. (MTI) közi Színházi Találkozóra. Mivel nem tudott ott lenni, videóüzenetet küldött a MITEM-re. Mit fogalmazott meg ebben az üzenetben? Már nem emlékszem pontosan. Bizonyára azt, amit most is elmondhatok. Sajnálom, hogy nem tudtam együtt lenni a kollégákkal, az előadással. Végtelenül örültem, hogy meghívtak bennünket erre a jelentős fesztiválra. Remélem, hogy akik megnézték, nem sajnálták a színházban töltött időt. Egyébként eljutott hozzám a híre, hogy A félkegyelműnek Budapesten is nagy sikere volt. Ezért is sajnálom, hogy nem lehetettem ott, de színészként be kell tartanom az órarendemet. Előadásom volt. És a sors bizony, amiként előbb beszéltem is róla, néha rosszakaratú is lehet. Sem előtte, sem utána nem kellett színpadra mennem, csak éppen aznap volt előadásom. MOZIJEGY Vissza a gyökerekhez Szögezzük le a legelején, hogy a Rambo: Utolsó vér a sok negatív kritika ellenére jó film. Leginkább azért, mert ebben, az ötödik részben szereplő Rambo áll a legközelebb ahhoz a megtört veteránhoz, akit 1982-ben, az Első vérben megismerhettünk. Ugyanakkor minden szempontból (karakterépítés, társadalomkritika) felületesebb, mint az első rész. Az Utolsó vérnek kevés köze van a második és harmadik részhez, s hogy ezt még erősebben hangsúlyozzák a készítők, Stallone végig Johnként mutatkozik be. A Rambo nevet csak a mexikói kartell tagjai mondják ki a filmben. A negyedik rész címe, a John Rambo már előrevetített valamiféle karakterváltozást. Egy minden addiginál cinikusabb, morózusabb Rambo a főszereplő benne, aki nem ideológiákért, nem zászlókért harcolt, hanem azért, hogy jót cselekedjen, ezáltal némi megnyugvást éljen el, feloldozást kapjon korábbi tettei miatt. Az Utolsó vérben John Rambo hazatért a farmjára, ahova már az első részben is igyekezett eljutni. Igazi farmerként tengeti mindennapjait. A kilencvenes évek közepétől rendez. Hetvenhat éves. Mi viszi még a színpadra? Olyasmiket kérdez, mint a családtagjaim. Ok jönnek elő időnként azzal, hogy miért nem hagyom már békén a színházat. A színházi emberek sorsában, legyenek rendezők vagy színészek, van egy szent büntetés, ami a színpadra vonzza őket. A színház mágikus hely, sok összetevővel. Ennek része, hogy naponta több száz ember előtt állhatunk. Hogy valamelyest lehetőségünk van befolyásolni őket, beléphetünk a sorsukba, segíthetünk, hogy megoldják bizonyos élethelyzeteiket. Választ adhatunk az őket éppen érintő kérdésekre, és ezzel hozzájárulhatunk félelmeik legyőzéséhez. Nem akarjuk elhagyni ezt a teret. A jó előadással a legnagyobb örömöt magunknak szerezzük. Ha minden összejön, az örömünk átragad a publikumra, és közös Körülveszik szerettei: a házvezetőnője és annak unokája, akit a veterán fogadott lányaként nevel. Ez azonban csak a felszín, John nem tud elszakadni a háborútól. Önkéntes hegyimentőként keres valamiféle megváltást. A farmja alatt alagútrendszert épít, a poszttraumás stressz szindrómájára pedig komoly mennyiségű gyógyszert szed. Ezzel tökéletesen megalapozzák a veterán karakterét, de - és ez a film legnagyobb hibája -örömöt élünk meg a nézőkkel. Ez a legnagyobb ajándék a színész számára. Lehet, hogy az ilyen szent pillanatokért nem hagytam még abba. A Glembay ház a kilencedik komáromi rendezése. Megélhetőek lesznek majd a közönséggel olyan pillanatok, amilyenekről az előbb beszélt? Remélem. Azt a színészetet részesítem előnyben, amelyben a színész a tapasztalataival alátámasztja azt, amit mond. Ez a mű alkalmas erre, ha nem is minden élhető át benne száz százalékig. Olyan sorsszerű pillanatokat vonultat fel, amelyeket színész és néző a saját tapasztalataiból ismerhet. Hűség, hűtlenség, törekvés, nagyravágyás, családi gyűlölködés, sikeres és sikertelen vállalkozás. Ezért gondolom, hogy a nézőtéren megszülethet az, amire rákérdezett. A nézők velünk tarthatta meg is állnak a karakterépítéssel. Nem mélyednek el John sötét lelkében, mindössze ezt-azt megvillantanak belőle. Pedig Stallone nagy odaadással és átéléssel bújt ismét a veterán szerepébe. Minden rezdülése, megmozdulása hiteles. A történet ráérősen csörgedezik, és mert nem mélyíti el igazán a főszereplő karakterét, néhol unalmassá és vontatottá válik. John fogadott lánya, Gábriellé úgy dönt, átutazik Mexi-Martin Huba rendezi nak a témában, ezáltal felszabadulhatnak esetleges traumáik alól. Freud szerint az ember csak attól tud megszabadulni, amit ismer. Az, amit valaki titkol, elfed, örökre benne marad. A színház alkalmas tér a beismerésre. A néző azt mondhatja, ez az én problémám, az én félelmem is. Hiszek abban, hogy a színház tud ilyen pszichoterápiás teret nyújtani. Művészi pályája során többször találkozott már Krleza művével. Prágában rendeztem a darabot, a Szlovák Nemzeti Színházban pedig Milos Pietor rendezésében Leone Glembayt alakítottam. Bonyolult, összetett szerep. Emília Vásáryová és Ladislav Chudík személyében kiváló partnereim voltak. Bárhol játszottuk az előadást, sikert arattunk. A legnagyobb siker mégis az volt, hogy mindig örömmel tudtuk játszani. Eddigi szerepem közül Hamlettól kezdve Ványa bácsiig Leone Glembay a legkedvesebb szerepeim közé tartozik. Hamarosan színészként is látható lesz a komáromi színpadon. Gerhart Hauptmann Naplemente előtt című drámáját hozza el ide a Szlovák Nemzeti Színház. Elárulna valamit a darabról? Szívesen játszom ebben az előadásban, és a közönség is szereti. A történet arról szól, hogy egy idősebb úr beleszeret egy fiatal lányba. Családtörténet ez is, szerkezetében meglehetősen hasonlít A Glembay házhoz. Ebben a családban is az apa, akit én alakítok, az úr, ez is vállalkozói környezet, mint a Glembayaké. Az apának meghal az édesanyja, és a hetvenesztendős férfi gyászában beleszeret egy templomi kórus huszonkét éves kamagynőjébe. Hauptmann drámája azt bontja ki, miként fogadja ezt a váratlan fordulatot a család. Többet nem árulok a történetről, amely elég drámaian végződik. Minden kiderül, ha eljönnek megnézni a vendégjátékunkat. kóba, hogy megtalálja vér szerinti apját. A lány itt embercsempészettel is foglalkozó drogkartell kezére kerül. John visszaváltozik Rambóvá, hogy kiszabadítsa a lányt, és megvédje a farmját a kartelltől, amely támadást indít ellene. Ezzel elszabadul a pokol. A film egyetlen (!) igazi akciójelenete alig tízperces, ám nagyon intenzív, naturalisztikus és véres. Ilyen szempontból a negyedik részt is képes túlszárnyalni, pedig a John Rambo minden idők egyik legbrutálisabb akciófilmjeként vonult be a filmtörténetbe. Sylvester Stallone 73 éves, rajta és Rambón is látszik az idő, már nem lehet tőle elvárni, hogy egy őrült tempójú akcióorgiát tegyen le az asztalra. De az ilyen szerzői, kis költségvetésű akciófilmek, amelyben színészi tehetségét is megcsillanthatja, jól állnak a veterán Stallonénak. Mészáros György Rambo: Utolsó vér (Rambo: Last Blood). Amerikai akcióthriller, 2019,100 perc. Rendező: Adrian Grunberg. Szereplők: Sylvester Stallone, Paz Vega, Yvette Monreal, Sergio Peris-Mencheta. Stallone nagy odaadással bújt ismét a veterán szerepébe (Fotó: Bontonfilm)
