Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-16 / 241. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. október 16. I www.ujszo.com Tejtermelők: az állam osztogat és Pozsony. Az egyik kezével osztogat, a másikkal fosztogat - állítják a tejtermelők a kormány őket érintő intézkedéseiről. Az állam a Zöld gázolaj projektre, vagyis a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésre 30 millió eurót szán, miközben a támogatást idén 2213 gazda igényelte. „A fejőstehéntenyésztőkön segít a Zöld gázolaj projekt. Több tejtermelő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy amit hoz nekik ez a projekt, azt elviszik az ünnepnapokra és hétvégékre fordított bérpótlékok, amelyeket a kormány javaslatára növeltek” - nyilatkozta Alexander Pastorek, a Szlovákiai Tejtermelők fosztogat Szövetségének az elnöke. A kormány korábbi döntése alapján az éjszakai és a hétvégi munkavégzésért járó bérpótlékot két lépésben, tavaly májustól és idén májustól is növelték. Az ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlékot tavaly májusban például az alkalmazott átlagbérének az addigi 50 százalékáról 100 százalékra növelték. Az éjszakai munkavégzésért járó bérpótlék tavaly májusig a minimális órabér 20 százalékának felelt meg, idén májustól pedig 40 százalékra nőtt, a rizikós munkavégzés esetén pedig a minimálbér 50 százalékát kell fizetni az éjszakai munkáért. Emiatt a mezőgazdasági vállalkozások költségei is megugrottak, (sb) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Regionális éllovas lett az AAA Auto Pozsony. A visegrádi régió legnagyobb használtautó-forgalmazójává nőtte ki magát az Aures Holdingsba tartozó cseh AAA Auto cég, amely Szlovákiában az év első 9 hónapjában a 16 telephelyén 13 500 gépkocsit adott el - közölte Karolina Topolová, az Aures vezérigazgatója. Az AAA Auto a visegrádi négyek országaiban 56 telephellyel bír, együttesen 2900 főt alkalmaz, csoportszinten szeptember végéig 65 ezer autót értékesített. A részletfizetést is lehetővé tevő társaság egyre erőteljesebb pillére a leporolt márkanév, a Mototechna - ennek hálózatában a felújított, magasabb kategóriájú járműveket kínálják. A cég kimutatása szerint nálunk és Csehországban a legkelendőbb márka a Skoda, a Volkswagen és a Hyundai, Lengyelországban és Magyarországon pedig az Opel és a Ford foglalja el az első két pozíciót, a lengyeleknél a VW, a magyaroknál pedig a Suzuki áll a 3. helyen. (shz) Angol font 0,8705 BB Lengyel zloty 4,2956 Cseh korona 25,820 B] Magyar forint 332,38 Horvátkuna 7,4353 Q Román lej 4,7538 Japán jen 119,23 BB Svájci frank 1,0977 Kanadai dollár 1,4562 Q USA-dollár 1,1007 Privatbanka 1,13-1,07 26,49-25,19 OTP Bank 1,15-1,05 26,97-24,70 346,04-316,88 Postabank 1,14-1,07 26,61-25,06 345,41-318,84 Szí. Takarékpénztár 1,14-1,06 26,54-25,07 346,40-316,56 Tatra banka 1,14-1,07 26,67-25,01 345,32-317,80 CSOB 1,13-1,07 26,51-25,19 Általános Hitelbank 1,14-1,07 26,66-25,01 346,34-316,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A munkáltatóknak sem tetszik a jövő évi büdzsé Pozsony. Míg a kormány folyamatosan növeli a munkáltatókra háruló terheket, káptelen spórolni, a jövő évi állami költségvetést pedig politikai érdekek alapján állította össze - állítja a munkáltatók szakmai szervezete, amely szerint a kormány elhibázott lépései miatt rengeteg munkahely szűnhet meg. A cégeknek eleve problémát okoz, hogy Szlovákia legjelentősebb kereskedelmi partnereinél csökken a kereslet, ami a szlovák kivitelre is rányomja a bélyegét, a kormány pedig csak tetézi a bajt azzal, hogy újabbnál újabb terheket (szociális csomag, bérpótlék és minimálbér növelése, üdülési utalványok stb.) rak a vállalkozásokra - állítja Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke. Szerinte csak idő kérdése, hogy a cégek elkezdik visszafogni a termelésüket, megválva az alkalmazottaiktól. „Mindez épp a legrászorultabbakat érinti majd, vagyis elsősorban a kisebb és közepes cégek alkalmazottait, és azokat, akik az elmaradottabb, eleve nagyobb munkanélküliséggel küszködő régiókban dolgoznak” - tette hozzá Machunka. Választási költségvetés Az AZZZ alelnöke szerint már csak hab a tortán a jövő évi állami költségvetés kormány által hétfőn elfogadott javaslata. „Ennek a költségvetésnek van eddig a legalacsonyabb politikai támogatottsága. A kormánynak jóval takarékosabb költségvetést kellett volna összeállítania, amire meg is lett volna a lehetősége, politikai okokból azonban ezt elvetette” - mondta Machunka a jövő évi parlamenti választásra utalva, emiatt a kormány ugyanis több olyan intézkedést is hozott, amelyek alaposan megcsapolják az államkasszát. Nincsenek megelégedve a hétfőn elfogadott költségvetési tervezettel a gazdák képviselői sem. „A kormányprogram szerint a mezőgazdaAutópályák és gyorsforgalmi utak építésére 2020-ban 156 millió eurót különítenek el, ami 22,4 millió euróval több, mint idén (TASR-feivétei) ságot stratégiai ágazatként kezelik, a jövő évi költségvetés tervezete ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mekkora összeget is szánnak erre a célra” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Több pénz jut az utakra A cégek részéről rengeteg a panasz az ország infrastruktúrájára is. A jó hír, hogy jövőre erre több pénz jut. A költségvetési tervezet szerint 1,16 milliárd euróval gazdálkodhat a közlekedési tárca, ami 5,39 millió euróval több, mint idén. A keretben 113 millió uniós támogatás is szerepel. Közúti és vasúti közlekedésre 982 milliót költhet a tárca, 61 millió euróval többet, ennek nagy részéből az uniós projektek önrészét fizetik ki. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) és a Szlovák Utkezelőség (SSC) 34,4 millió eurót kap útépítésre, ez megfelel az idei keretnek, és nincsenek benne az uniós Integrált Infrastruktúra Operációs Program (OPII) költségeivel kapcsolatos kiadások. Az autópályák karbantartására és javítására 65,8 millió euró jut, 1,58 millióval több, mint idén, és ebből az összegből fedezik az SSC alkalmazottai bérének a valorizálásából adódó pluszköltségeket is. Avasúti személyi közlekedés működtetésére 538 millió eurót kap a Szlovák Vasutak (ZSR), 38,5 millió euróval többet, mint idén. Ebből fedezik a vasúti személyi közlekedés 2018-as veszteségeit is. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) 266 millió eurót kap a személyi közlekedés működtetésére, a többi szállító 8,44 milliót. Autópályák és gyorsforgalmi utak építésére 2020-ban 156 millió eurót különítenek el a tárca számára, ebből az Rl-es PPP- projektre 128 milliót, a D4/R7-es PPP-projektre pedig 22,3 millió eurót. Éz összességében 22,4 millió euróval több, mint idén. (mi, TASR) A munkanélküliség megduplázza az elhalálozás kockázatát (TASR-felvéte!) A munkanélküliség megduplázza az elhalálozás kockázatát, ás az alacsony fizetés is súlyos veszélyeztető tényező - mutatták ki egy németországi kutatásban. Berlin. A Max Planck kutatóintézeti hálózat népességtudományi intézetének (MPIDR) tanulmánya szerint a munkanélküliek körében kétszer magasabb a halálozás életkortól független valószínűsége, mint a munkaviszonyban levőknél. Azonban nemcsak az meghatározó, hogy van-e valakinek munkája, hanem a fizetés nagysága is. Ezt jelzi, hogy a munkavállalók legrosszabbul kereső 20 százalékánál 150 százalékkal nagyobb az elhalálozás kockázata, mint a legtöbb pénzt kereső 20 százaléknál. A képzettségi szint viszont kevésbé számít, az iskolázatlanok és a legalacsonyabb végzettségűek körében csupán nagyjából 30 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint a legmagasabb végzettségűeknél. Az eredmények ugyan csak Németországra vonatkoznak - a német országos nyugdíjbiztosítási intézet (DRV) egy 2013-ból származó, 27 millió biztosítottról szóló adatbázisának elemzésén alapulnak -, de egybevágnak hasonló svédországi kutatások eredményeivel. Az MPIDR kutatásában azt is vizsgálták, mekkora szerepe van annak, hogy valaki Németország nyugati részén, vagy keleten, az egykori NDK területén él. Kimutatták, hogy ez önmagában nem meghatározó. A keleti tartományokban élő férfiak körében ugyan nagyjából 25 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint az ország nyugati részén élőknél, de a munkanélküliség, a jövedelem, a képzettségi szint és a nemzetiség, állampolgárság hatásának kiszűrésével eltűnik ez az eltérés. A magasabb halálozási valószínűség így inkább annak tulajdonítható, hogy keleten magasabb a munkanélküliek, a kevésbé képzettek és az alacsony fizetésűek aránya. Egyéb regionális tényezők, például az egészségügyi infrastruktúrában megfigyelhető különbségek hatása elhanyagolható. Az MPIDR a kutatásról szóló tájékoztatójában kiemelte: az úgynevezett szocioökonómiai státusznak - mindenekelőtt a jövedelemnek, a munkaviszony meglétének és a képzettségnek - a „túlélésre” gyakorolt rendkívüli hatását jól mutatják a keleti tartományokban élő férfiak, a legalacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkezők csoportjába tartozókra vonatkozó adatok: ebben a csoportban több mint nyolcszor nagyobb az elhalálozás életkortól független kockázata, mint a németországi lakosság legmagasabb jövedelmű és képzettségű rétegében. A kutatók a British Medical Journal Open című orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban a többi között azt is kifejtették, hogy adataik megerősítik az úgynevezett egészséges migráns hatás (healthy migrant effect) létezését. Mint írták, a szocioökonómiai és egyéb változók súlyozása után az adatok azt mutatj ák, hogy a Németországban élő munkaképes korú nem német állampolgárok körében feleakkora a halálozási valószínűség, mint a német állampolgárok körében. Ugyanakkor az adatokból az is kitűnik, hogy a nem német állampolgárok a németekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel kerülnek alacsony fizetéssel járó munkakörbe. (MTI) 4 J____
