Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-02 / 229. szám
www.ujszo.com | 2019. október2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 56. Az „unokázók" belegázolnak a nagyszülők leikébe K iválóan feltérképezhető egy társadalom kulturális szintje a legjellemzőbb bűntények, csalásfajták vizsgálatával. A szociológusok komoly társadalmi változásnak tekintik, ha módosul ez a toplista, a laikus megfigyelő számára azonban nem mindig mérvadóak e mutatók. A gyilkosságot leszámítva, amely minden társadalomban a legfőbb bűn, általában mindenki maga dönti el, mit tekint komolyabb, és mit enyhébb bűncselekménynek. Ez a „bűnérzékenység” független a jogi kategóriáktól, például vannak, akiket jobban felháborít egy kiscica vízbe fojtása, mint egy ékszerbolt kirablása, mások főbenjáró bűnnek tekintik a graffitisek ténykedését, de hidegen hagyják őket az autólopások. Ez függ a neveltetéstől, az alaptermészettől, az évek alatt kialakult erkölcsi értékrendtől, az életkörülményektől és sok mástól. A továbbiakban rólam lesz szó, az én személyes érzéseimről. Mindig sajgó szívvel olvasom az úgynevezett „unokázós” hűeket. A rendőrzsargon így hívja azokat a csalókat, akik idős embereket hívnak fel, az unokájuknak vagy más rokonuknak adják ki magukat, hogy így szerezzenek pénzt tőlük. Közük, hogy balesetet szenvedtek, vagy összetörték valakinek a kocsiját, és az illető nem hív rendőrt, ha fizet. Továbbfejlesztett változat, amikor hatósági embernek adja ki magát a csaló, és például közli, hogy az unokát mentőhelikopterrel kell elszállítani a baleset helyszínéről, a költségeket viszont ki kell fizetni, méghozzá azonnal. Ennél meredekebb ötletek is működnek, ilyenkor a hozzátartozót kirabolták, adósságba keveredett, elkártyázta a pénzét, vagy egyenesen elrabolták. Az ilyen bűnözőknek színészeket megszégyenítő képességeik vannak: flottul hozzák a drámai hangszínt, és úgy hadarják el a szövegüket, hogy a rémült, idős embereknek idejük sincs gyanút fogni. Olvasom a hírt, hogy Trencsénben egy 84 éves nőtől 3119 eurót csaltak ki. Azzal hívták fel, hogy az unokaöccse balesetet okozott, és ha szeretné, hogy az ügyet ne bűósági úton rendezzék, utaljon át 3000 eurót. Az idős asszony a postára sietett, hogy kifizesse az „okozott kárt”, a tranzakcióért további 119 eurót kértek tőle. Ezután felhívta az unokaöccsét és megtudta, hogy átverték. Visszasietett a postára, ám a pénzt ekkora már átutalták. „Az ügyben ismeretlen elkövető ellen indult eljárás” - áll a hír végén. Ez az elkövető remélhetőleg nem sokáig lesz ismeretlen, hiszen - szokatlan módon - postán ment neki a pénzt, és annak útját azért le lehet követni. A trükk évek óta működik, a sajtó számtalanszor foglalkozott ilyen esetekkel, a rendőrség külön felvilágosító kampányt indított időseknek. De úgy látszik, hiába az igyekezet, mert az első sokk hatására előkapják a pámacihából a megtakarított pénzt, és gondolkodás nélkül átadják annak, aki jelentkezik érte. A bűnözők alaposan felkészülnek a kiszemelt áldozatból. Tudják a családtag hobbijait, lakhelyét, sőt azt is, hogy milyen gyakran szokott utazni és kik a barátai. Ehhez nem is kell megfigyelniük őt, elég, ha szétnéznek a Facebookon. De gyakran maga az idős áldozat szolgáltat információkkal, amikor mesélni kezd a családjáról a buszmegállóban vagy a temetőben egy barátságos idegennek. Szóval nem könnyű a magányosan élő, emberi kommunikációra kiéhezett öregek lelkében elhinteni a bizalmatlanság magjait, mert eleve nem feltételeznek rosszat a másikról. Szerintem ez a legaljasabb, legundorítóbb módja a csalásnak. Ha módosíthatnám a büntető törvénykönyvet, sokkal szigorúbb büntetést javasolnék az ilyeneknek. Globális felmelegedés (Lubomír Kotrha karikatúrája) Bérkérdések egy összeszerelő országban DUDÁSTAMÁS A minimálbérviták mellett kissé elsikkadt az az információ, hogy a szlovák átlagbér 2019 második negyedévében ismét átlépett egy pszichológiai határt. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlagbér Szlovákiában ebben az időszakban elérte az 1100 eurót. Ez éves szintes 9,7 százalékos növekedést jelent, ami az EU szintjén is a legmagasabb bérnövekedési ráták közé tartozik. Nem kétséges, hogy bérszínvonalunk még most is messze van a nyugat-európaitól, de az elmúlt néhány évben a szlovák átlagbérek több száz euróval növekedtek. A bruttó átlagbér a regionális különbségek ellenére ma már minden második kerületben eléri az 1000 eurót. Érdemes megemlíteni, hogy az infláció alacsony tempója miatt a reálbérek is gyorsan növekedtek, ami azt jelenti, hogy az átlagpolgárok vásárlóereje is számottevően erősödött az elmúlt 12 hónapban. A bérek növekedéséhez egyaránt hozzájárult a közszféra és a magánszféra is. A közszférában a bérek éves szinten több mint 10 százalékkal nőttek, köszönhetően a központi bérelemeléseknek. Az egészségügyben és az oktatásban a bérek egyaránt 12,6 százalékkal emelkedtek, a közigazgatásban a bérnövekedés elérte a 20 százalékot. A magánszféra sem maradt le, éves szinten a bérek itt is 8,8 százalékkal nőttek. A növekedésében nagy szerepet játszott a hétvégi és éjszakai munkáért járó bérpótlék, és maga a minimálbér megnövelése is, de a legfontosabb tényező mégis a munkaerőpiac kiürülése. A rekordalacsony munkanélküliség mellett egyre nehezebb szabad munkaerőt találni, így a vállalatok kénytelenek magasabb bérekkel csalogatni a munkavállalókat. Önmagában a bérek növekedése pozitív folyamat, hiszen még tényleg messze járunk a fejlettebb országok bérszínvonalától. Emellett az állampolgárok növekvő vásárlóereje hozzájárul a belső fogyasztás növekedéséhez, ami a gazdasági növekedés fontos pillére. A jelenlegi, szinte nullás kamathelyzetben a fogyasztók a pénztárcájukban megjelenő extra bevételt inkább elköltik. De van egy bökkenő. A közgazdaságtan egyik alapvető feltevése az, hogy a bérek növekedése nem haladhatja meg tartósan a munkatermelékenység növekedését. Mi viszont ezt a pontot már meghaladtuk: az elmúlt hónapokban a bérköltségek jóval gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység. Ennek a trendnek az a veszélye, hogy a külföldi befektetésekre épülő exportorientált iparágak fokozatosan elvesztik versenyképességüket, a külföldi befektetők pedig alacsonyabb bérköltségű országokba költöztetik gyártóegységeiket. Továbbá a befektetők növelhetik a gyáraikban a robotok felhasználását, ami szintén elbocsátásokkal jár. Ez nem azonnali fenyegetés, de a bérek további növekedése mellett az összeszerelő üzemek rentabilitása csökkenni fog. A probléma megoldása ismert: váltani kell, összeszerelő országról a gazdaságot fokozatosan át kellene állítani magasabb hozzáadott értéket termelő iparágakra. A valóság azonban az, hogy nem igazán tudunk eredményeket felmutatni ezen a téren. A kutatással és fej lesztéssel foglalkozó egységeiket a külföldi befektetők ritkán költöztetik Szlovákiába, a hazai oktatási rendszer pedig több sebből vérzik. Ennek az lehet az eredménye, hogy összeszerelő üzemnek már túl drágák leszünk, kutatás-fejlesztésre viszont nem igazán alkalmasak. Nem vitás tehát, hogy ez a jövő legnagyobb kihívása, és megoldása jóval átnyúl a standard négyéves kormányzati cikluson. Ezért hosszú távú stratégiára van szükség, melyet az egymás után következő kormányoknak követniük kell, az ideológiai különbségek ellenére is. Ha ugyanis a gyors bérnövekedés a termelékenység növekedése nélkül folytatódik tovább, saját bőrünkön fogjuk megtapasztalni azokat a problémákat, amelyeket Portugália vagy Görögország már átélt. Kijózanították az árak az oroszokat Oroszországban 43%-kal csökkent az alkoholfogyasztás 2003 ás 2016 között, ami hozzájárult ahhoz, hogy javultak az oroszok óletkilátásai - áll az Egészségügyi Világszervezet jelentésében. A szakosított ENSZ-szervezet szerint az oroszok évente 11-12 litertiszta alkoholnak megfelelő szeszes italt fogyasztanak, ami a világon az egyik legmagasabb szint. A közel 30 év folyamatait összegző dokumentum szerint a 2003-tól tapasztalható csökkenés miatt kevesebb a túlzott italfogyasztás miatt bekövetkező korai elhalálozás. A jelentés világos összefüggést állapított meg a nemzeti alkoholfogyasztás szintje, a halálozási arányszámok és a várható élettartam között. Az alkoholfogyasztás csökkenése egyértelműen az orosz kormány 2000-es évektől folytatott politikájának eredménye. Egyrészt sikerült csökkenteni a csempészett és házilag készített alkohol arányát a piacon, másrészt növelték a szeszes italok jövedéki adóját, valamint a vodka és más italok árát. A vizsgált időszakban 48%-kal csökkent az illegális és 40%-kal a legális alkoholkereskedelem. Az 1990-es években a férfiak várható élettartama 57 évre zsugorodott, de a görbe 2003-tól ismét felfelé ível. 2003 és 2018 között a halálozások száma 39%-kal csökkent a férfiak, 36%-kal a nők körében. Jelenleg a nők 78, a férfiak 68 év átlagos élettartamra számíthatnak. Az ezredforduló óta hatalmon lévő Vlagyimir Putyin elnök számára nagy kihívás országa demográfiai válsághelyzete. Tavaly egy évtized óta először, a statisztikai hivatal közlése szerint 86 ezer fővel nőtt az orosz lakosság. Putyin a józanság képét sugallja magáról, ellentétben elődjével, Borisz Jelcinnel, aki sok orosz szemében az ittas és kínos viselkedés elrettentő példáj a volt. (MTI) FIGYELŐ Orbán Viktort kiállították Az aranykor része lett a magyar kormányfő. Millennium Háza néven nyílik meg az egykori Olof Palme Ház a budapesti Városligetben október 26- án. Az MTI azt írta, a felújított épületben a Városliget aranykorát bemutató, interaktív kiállítás lesz. A tárlat a Városliget történetét tekinti át, elsősorban az 1860-as évektől kezdődő dualizmus időszakára koncentrálva: egy millenniumi földalatti kocsiban például tabletek viszik a látogatót virtuális századfordulós utazásra, a Városliget épületeit többméteres pop-up lapozó mutatja be, de egy AR alkalmazás segítségével szelfizni is lehet Gábriel arkangyal mellett, a Hősök tere fölött. A kiállításon elhelyeztek egy kinagyított képet is Orbán Viktorról, amelyen 1989. június 16-án beszédet mond Nagy Imre újratemetésén. A képaláírás szerint ő mondta a legerősebb hatású beszédet. Az épületet a Liget Projekt keretében újították fel. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa azt mondta, projekt alapvető célkitűzése a régi értékek megőrzése és egyben a legkorszerűbb módon történő megújításuk. (mti, 444.hu) JUHÁSZ KATALIN
